Magyarország területén több mint 500 Árpád-kori templomrom található, amelyek a letűnt kor utolsó bástyái. Ezek a katedrálisok még romos állapotukban is őrzik a történelem egy-egy darabkáját, és dacolnak az évszázadok viharaival. Lehet, hogy eme épületeknek már csak a tornyai állnak, vagy alapjai láthatóak, de még így is tartják magukat, és ezért érdemes végigjárni őket. Debrecen környékén is állnak ilyen templomromok, fedezzük fel együtt!
Különleges templomromok: Debrecen és környéke
Gúti „Pusztatemplom”
Nyíradony határában, a mesés Gúti erdőben áll egy 13. században épült román stílusú templom maradványa. Az egykori egyhajós, sekrestyével ellátott templom Belső-Gúton épült fel az Árpád-korban. A Gutkeled nemzetség Boldogságos Szűz tiszteletére szenteltette fel az épületet, és monostoruk ékköve volt. A törököket segítő tatár hordák 1594-ben végigrabolták a környéket, és a templomot se kímélték, ezután a monostor elnéptelenedett. A templomrom kellemes, erdős-ligetes környezetben található, kiváló kirándulási célpont. A Gúti-erdő a Nyírség egyik utolsó, nagy kiterjedésű árnyasa, amelyre a Hortobágyi Nemzeti Park vigyáz.
Zeleméri csonkatorony
A Hajdúböszörményhez tartozó, Zelemér nevet viselő vasútállomással szemben, egy kunhalmon áll az egykori templom maradványai. Az épület keletkezését Szent István király rendeletéhez kapcsolják, amelyben az állt, hogy minden tizedik falu építsen egy templomot. Tehát ennek következtében épülhetett meg Zelemér első, román kori temploma. Azonban a tatárjárás során a település elnéptelenedett, és isten háza pedig romba dőlt. A ma is látható templom építése 1310 körül kezdődött, egy késő gótikus, egyhajós, fél nyolcszög alakú támpilléres épület került ekkor a halomra. Feltételezések szerint a szentély a korábbi templomból maradhatott meg, ezt régészeti feltárásokkal is bizonyították.
Az 1564-ben János Zsigmond megsegítésére érkező török hadak egyik vezére Hasszán, a temesvári basa bosszúból a védtelenül hagyott Zelemért kifosztotta és felgyújtotta. Az ezt követő évszázadokban a templom köveit lassan elhordták. A körülbelül harminc méter magas templomtorony mára már csak tizennyolc méternyi csonkja és az északi falnak egy kis darabja maradt meg, amely 1907 óta műemlék. 1938-41 között a Déri Múzeum igazgatójának felügyeletével a romokat feltárták és konzerválták. De ezt követően a 2000-es évekre a falat több helyen megbontották, a műemlék jelentőségét jelző tájékoztató táblák pedig eltűntek. A 2014-es felújítás után a műemléket fa oszlopokból álló kerítéssel vették körbe, a területet parkosították, pihenőhelyek és főzőhelyek kerültek kialakításra.
Zelemérrel kapcsolatban több legenda is akad, az egyik talán a leghíresebb a szép Maricza története. A források szerint itt élt Brankovics György szerb fejedelem, aki eljegyzett egy rácz leányt, Mariczát. Viszont egy idősödő rácz vezér Daniló is szemet vetett a menyecskére, aki egy őszi este szerelmet vallott a vár bástyáján éneklő leánynak. de ő visszautasította a közeledést, erre a vezér dulakodni kezdett vele. Maricza, hogy tisztességét megőrizze, inkább a halált választotta, és magával rántotta a vágytól megvadult vezért a várárokba.
Herpályi templomrom
A Berettyóújfalu határában látható égbe emelkedő csonkatorony, az egykori Herpály nevű település román stílusú templomának maradványa, amely a 12. században épült. A Szent Pál titulusú, háromhajós, kéttornyú bazilikához tartozó monostor alapja ma is látható, de ez csupán töredéke a réginek. A tatárjárás után ez a birtok is elnéptelenedett, és a lassú visszatelepülésnek pedig a törökök pusztítása vetett véget.
A romot Rómer Flóris kutatta 1878-ban, és az ő írása által sikerült korhű rajzot kapni a monostorról. A második világháború idején a torony súlyosan megrongálódott, de az 1970-es évekbeli tervszerű régészeti feltárás után az alapot konzerválták, és a ma is álló nyugati tornyot helyreállították.
Fancsikai templomrom
A Fancsikai romkert a Debrecenhez tartozó Bánk külterületén bújik meg egy apró dombon az amatőr-rádióállomás szomszédságában. Az egykori falu a 12. század végére alakult ki, temploma pedig 1170 körül épült román stílusban, amelyet valószínűleg a törökök 1574-ben pusztítottak el a településsel együtt.
Szent György templomrom, Debrecen-Józsa
A Tócó-patak és a Szil-völgy által határolt területen, a Klastrom-parton állt egykoron a józsai templom, amely valószínűleg a 12-13. század fordulóján épült. Az egy hajóból és szentélyből álló, támfalakkal megerősített épület mellet honfoglalás kori temető is húzódott. 1458-ban és 1461-ben a templom bejárata előtti téren még országos vásárt is tartottak, ahol külföldi kereskedők is megjelentek. A virágzó Szentgyörgy mezőváros az 1594. évi krími tatár támadás után hanyatlásnak indult, a település elnéptelenedett, a templom rommá vált.
Az 1970-es évekbeli területrendezés során a templom maradványait a vizenyős terület feltöltésére használták fel. A megmaradt falakat a Déri Múzeum munkatársai feltárták, majd 1982-ben rekonstruálták.
Napjainkban sajnos a terület fákkal benőtt, kívülről semmi nem látszik a romokból, és az sem segít a történelmi emlék megőrzésében, hogy jelenleg lakópark épül a szomszédságban.
Szállást keresel a Debrecen környéki templomromok közelében?
Fotók: Tasi Zsolt
A szerző további írásai a www.azalfoldtegedisvar.hu oldalon olvashatók.
