Nyírbátor, a sárkányok földje

Nyírbátor története szorosan összefonódik a sárkányokkal és a Báthoriakkal, ugyanis az utóbbiaknak köszönheti a város azt, hogy nem csak egy, hanem két középkori temploma is van. A két katedrális között húzódó Várostörténeti sétányt járva megismerhetjük a nyírbátori sárkánykultusz gyökereit és fontosabb történetei.

Nyírbátor, ahol a sárkányok örökké élnek

A legenda szerint a Báthoriak Vid nevű őse győzte le azt a sárkányt, amely a környéken pusztított Szent István király idejében. A vitéz tettét bizonyító három sárkányfog ezért jelent meg később a Báthori-féle sárkányos címerben.

A morvamezei csatában nyújtott segítségéért a család birtokadományként kapta a települést 1279-ben Kun Lászlótól. Ők voltak azok, akik felvirágoztatták a várost, amely így megkapta a család nevét. Báthori István a kenyérmezei győztes csatát követően fogadalomból két templomot is emeltetett ugyan abban az évszázadban. Ezáltal az országban egyedülállóan két ősi alapokkal rendelkező, középkori bájukat megőrző katedrálisa állít emléket a katolikus és a református vallásnak Nyírbátorban.

Tudtad? Nyírbátor wellness és gyógyfürdője is a sárkányokról kapta a nevét »»

Látnivalók Nyírbátor városában

A reneszánsz Báthori-várkastély

A városismereti túránkat célszerű a Báthori-várkastélytól indítani, hiszen Magyarország egyik legszebben helyreállított reneszánsz műemléke az épület.

Az erődítmény már 1433-ban állt, akkor még a család ecsedi ágának ősi udvarháza volt. Ezt az épületet a 15. század közepén Báthori István és Báthori András várkastéllyá alakíttatta át. A kastély a következő században élte fénykorát egészen a Károlyi családi idejéig, ezután hanyatlásnak indult a vár és a település is.

2006-ban szinte az alapoktól újjáépítették a várat, melyet Zombor Szabolcs főmérnök vezetett. A gyönyörűen rekonstruált kastély négy termében, napjainkban egy, a történelmi tényeken alapuló, állandó kiállítás kapott helyet. A város múltjához kötődő Báthori család korát és legendáit 45 viaszfigura eleveníti meg, öt felvonásban. Az élethű szobrok igen szemléletesen tárják fel a Kenyérmezei csatát, a Báthori egyezményt vagy Báthori Erzsébet legendáját.

A Báthoriak álmát őrző templom és harangláb

A várkastély szomszédságában áll a város egyik legszebben felújított középkori műemléke, a református templom. Báthori István valószínűleg a töröktől szerzett busás zsákmányból tehette meg, hogy két templomot is emeltetett ugyanabban az évszázadban. Az 1484 és 1511 között elkészült épület eleinte a család temploma volt, azonban ezt már Báthori István nem élte meg. A templomot Szent György tiszteletére szentelték fel, de a 16. század közepén a Báthoriak buzgó támogatói voltak a kálvinizmusnak, ezért később ők is áttértek a református hitre, és az épület a közösségé lett. A család pedig az altemplomban található kriptában alussza örök álmát. Az évszázadok során a templom több kisebb-nagyobb átalakításon ment keresztül, de napjainkban is gyönyörűen felújított állapotban látható.

A templomhoz tartozó fa harangtornyot a Bethlen család építette. Az építmény egyik érdekessége, hogy a székely mesterek az 1640-es építése során egyetlen vasszeget sem használtak fel, a torony kizárólag fából épült. Mindkét műemlék belépőjegy ellenében, és nyitvatartási időben együttesen látogatható.

A „sárkányos” sétány

A Református és a Minorita templom között húzódó Várostörténeti sétányon megelevenednek előttünk a város és a Báthori család legendái. A 450 méter hosszú sétaút során megismerhetjük a nyírbátori sárkánykultusz gyökereit, a Szentvér utca legendáját és a Báthoriak történetét. Báthori István mészkőszobra nyitja a sétányt, lezárásképpen pedig Bethlen Gábor bronzból készült, életnagyságú szobra áll.

A sétány végén található a Papok-réti-tó, amelynek közepére benyúló félszigeten egy hatalmas sárkány alakja emelkedik, és tűz helyett vizet fúj. Az 1864-ben már helynévtárában is szereplő tó napjainkban a város egyik legfontosabb rendezvénytere, ahová főként kikapcsolódni és szórakozni járnak az emberek.

Angyalos Boldogasszony Minorita templom és Ferences rendház

A város másik híres templomának ősét és a kolostort is Báthori István építette a kenyérmezei győztes csata után. Az 1480 körül emelt késő gótikus kolostortemplomot az erdélyi vajda a ferenceseknek adományozta. A Rómához hű szerzetesek pedig 1587-ig lakták az épületet, ezt követően dúlás áldozata lett a kolostor és a templom is. 1717-ben Erdődy Gábor egri püspök adta oda a romos telket a minorita rendnek, akik Kelemen Didák tartományfőnök irányításával 1717-1725 között felépítették a mai gótikus-barokk templomot és a rendházat is. Az épület belsejében napjainkban is láthatók az eredeti oltárok és a szószék is, s ezek mindegyike a hazai barokk fafaragás legszebb darabja.

Az egykori kolostor épületében kapott helyet a Báthori István Múzeum, amelynek legérdekesebb kiállított tárgya a hazai reneszánsz művészet egyik legszebb alkotása, az 1511-ben készült stallum, de látható itt még egy reneszánsz stílusú Báthori-címerkő, Bethlen Gábor díszszablyája és Báthori Gábor díszkardja is.

Figyelem! Az MNM Báthori István Múzeuma 2022. április 7-től nem fogad látogatókat. A felújítás eredményeként várhatóan 2024. közepén egy modern kiállítótérben, megújult kiállításokkal várják a látogatókat.

Szállást keresel?

Itt érdemes körülnézni »»

Merre érdemes túrázni a környéken?

Ha szeretnék megismerni a Nyírségre oly jellemző homokbuckás, néhol akácos erdővel borított területeket, vagy megnéznénk az itteni híres alma és más gyümölcsös kerteket, akkor ideális választás a városból induló valamelyik turistaút. Az Alföldi Kéket járva pedig meglátogathatjuk a környék kisebb településeinek középkori templomait is. De elsétálhatunk a „piros” Mária úton az innen csak 12 kilométerre található Máriapócsra is, ahol a görögkatolikusok szenthelye dacol az évszázadokkal.

Még több nyírségi túrát itt találsz »»

Fotók: Tasi Zsolt

A szerző további írásait a www.azalfoldtegedisvar.hu oldalon olvashatjátok.