Villány szó hallatán sokakban egy testes vörösbor képe villan fel, pedig rengeteg egyedi természettel rendelkezik hazánk eme legkisebb hegysége. A villányi vonulatokat a Mecsek kistestvéreként is szokták emlegetni az itteni növénytársulások hasonlósága miatt, ezekre több tanösvény is felhívja a figyelmet. A mai túránkon a hegység gerincét járjuk be, amely során érinteni fogjuk a Tenkes-hegyet, a Máriagyűdi Kegyhelyet és a pincéiről híres Palkonyát is.
A Tenkes-hegy körül a Csodabogyó tanösvényen
A környék egyik leghíresebb vendéglátóhelye a Tenkes Csárda, a helyet már 1890-ben is megemlítették, mint útszéli betérőt. Innen, a csárda parkolójából indul a kék sávjelzés a Tenkes-hegy felé, amely a lábainál elterülő szőlőültetvények miatt igazi mediterrán hangulatot áraszt. Kezdetben a fehér sziklák tövében, és a szőlőültetvények között vezet a turistaút. Hamarosan az árnyasból kiérve elénk tárul Pécs városának lélegzetelállító panorámája, és közben meredeken visz felfelé az utunk.
Felérve a hegy nyergére a csúcs felé haladás helyet menjünk tovább a kéken, ugyanis a Tenkes tetejét elfoglalja egy radar állomás. A Villányi-hegység második legmagasabb csúcsa, a maga 409 m-es tengerszint feletti magasságával ugyan nem szolgálna rá a hegy utótagra, de azonban a környező területhez képest jelentős a magasságbeli fölénye.
A turistautak találkozásánál a sárga sávon induljunk el dél felé, innentől kezdve a környék híres növényéről, a csodabogyóról elnevezett tanösvényén sétálunk majd. Itt az út mentén elhelyezett táblák és a csodabogyó emblémával ellátott oszlopok segítik a tájékozódást a továbbiakban. A tanösvény egyébként a Tenkes-hegy környékét járja be, az ismertető táblák pedig bepillantást engednek a környék élővilágába.
Máriagyűd csodatévő kútja
A Tenkes oldalában álló kilátó érintése után érkezünk meg a csodatevő kútjától híres Máriagyűdre. A mai kegyhely dombja alatti forrást már a Római Birodalom idején is pihenőhelyként használták, hiszen erre futott a Sopianae-t (Pécs) és Mursa-t (Eszék) összekötő kereskedelmi út. Az első, Mária éltetésre szolgáló oltárt a keresztény szlávok építhették, és e köré emeltek kápolnát 1006-ban az ide telepített bencés szerzetesek. Ezt az épületet a török megszállás idején mecsetté alakították, de a keresztények győztes csatája után nem ők, hanem a kálvinisták vehették birtokba. A templomot végül a katolikusok visszakapták, melyhez egy korabeli történet is fűződik. Szűz Mária 1687-ben jelent meg egy Tamás nevű katolikus gazdának, majd ezután Mátyás siklósi ispánnak is megjelent a szent anya. A szigetvári Vecchi gróf generális ezek után megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak.
A szentkúthoz tartozó mai Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk templomot 1742-ben építették ide, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából a korábbi építmények felhasználásával. 1805-ben kegytemplommá nyilvánították a katedrálist, és ebből kifolyólag búcsú-kiváltságot kapott Gyűd. 2008-ban pedig XVI. Benedek pápa még nagyobb rangra emelte az épületet, ugyanis basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak.
A gerincen tovább Palkonyára
A piros jelzés felkutatását követően ezen haladjunk majd visszafelé, azaz északnak, ugyanis e turistaút jelzései fognak bennünket elvezetni a kékhez. A Kopasz-háton való leereszkedést követően a Villányi-Pogányi-vízfolyás csatlakozik hozzánk, amely a környék egyetlen vízfolyása. A kéksáv Palkonya határában délre indul, de mi maradjunk a patak mellet, így a települést az igazán hangulatos horgásztó felől közelíthetjük meg. A festői környezetben található tavakat elérve már megjelenik Palkonya első házai és a különlegesen szép kerektemplomának látványa. A piros kupolás műemléképület a magyarországi körtemplom építészetének egyik legszebb példája.
A településen sétálva hamarosan megérkezünk a faluképbe belesimuló pincesorhoz, amely a község legnevezetesebb műemléke. A falu fölötti domboldalt beborító, mintegy 53 présházból álló pincesor a hagyományos, népi építészeti emlékeit őrzi, és ezért is nyilvánították védetté. Palkonya leglátogatottabb ünnepe pedig a „Pünkösdi Nyitott Pincék” rendezvény, amikor is minden pinceajtó megnyílik az ide érkező borbarátok előtt.
Szállást keresel a közelben?
A villányi túra útvonala:
Tenkes-csárda – Máriagyűd – Kopasz-hát – Villányi-Pogányi-vízfolyás – Palkonya
- Táv: 17 km
- Szintemelkedés: 420 m
A fent olvasott információk tájékoztató jellegűek. Mielőtt útnak indulsz, mindenképpen nézz utána, hogy jelenleg elérhető, látogatható-e az adott csodahely.
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
Fotók: Tasi Zsolt
A szerző további írásai a www.azalfoldtegedisvar.hu oldalon olvashatók.
