Csodabogyó tanösvény a Tenkes körül, Palkonya és a Máriagyűdi Kegyhely (túra)

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: print
Megosztás itt: email

Villány szó hallatán sokakban egy testes vörösbor képe villan fel, pedig rengeteg egyedi természettel rendelkezik hazánk eme legkisebb hegysége. A villányi vonulatokat a Mecsek kistestvéreként is szokták emlegetni az itteni növénytársulások hasonlósága miatt, ezekre több tanösvény is felhívja a figyelmet. A mai túránkon a hegység gerincét járjuk be, amely során érinteni fogjuk a Tenkes-hegyet, a Máriagyűdi Kegyhelyet és a pincéiről híres Palkonyát is.

A Tenkes-hegy körül a Csodabogyó tanösvényen

A környék egyik leghíresebb vendéglátóhelye a Tenkes Csárda, a helyet már 1890-ben is megemlítették, mint útszéli betérőt. Innen, a csárda parkolójából indul a kék sávjelzés a Tenkes-hegy felé, amely a lábainál elterülő szőlőültetvények miatt igazi mediterrán hangulatot áraszt. Kezdetben a fehér sziklák tövében, és a szőlőültetvények között vezet a turistaút. Hamarosan az árnyasból kiérve elénk tárul Pécs városának lélegzetelállító panorámája, és közben meredeken visz felfelé az utunk.

Felérve a hegy nyergére a csúcs felé haladás helyet menjünk tovább a kéken, ugyanis a Tenkes tetejét elfoglalja egy radar állomás. A Villányi-hegység második legmagasabb csúcsa, a maga 409 m-es tengerszint feletti magasságával ugyan nem szolgálna rá a hegy utótagra, de azonban a környező területhez képest jelentős a magasságbeli fölénye.

A turistautak találkozásánál a sárga sávon induljunk el dél felé, innentől kezdve a környék híres növényéről, a csodabogyóról elnevezett tanösvényén sétálunk majd. Itt az út mentén elhelyezett táblák és a csodabogyó emblémával ellátott oszlopok segítik a tájékozódást a továbbiakban. A tanösvény egyébként a Tenkes-hegy környékét járja be, az ismertető táblák pedig bepillantást engednek a környék élővilágába.

Máriagyűd csodatévő kútja

A Tenkes oldalában álló kilátó érintése után érkezünk meg a csodatevő kútjától híres Máriagyűdre. A mai kegyhely dombja alatti forrást már a Római Birodalom idején is pihenőhelyként használták, hiszen erre futott a Sopianae-t (Pécs) és Mursa-t (Eszék) összekötő kereskedelmi út. Az első, Mária éltetésre szolgáló oltárt a keresztény szlávok építhették, és e köré emeltek kápolnát 1006-ban az ide telepített bencés szerzetesek. Ezt az épületet a török megszállás idején mecsetté alakították, de a keresztények győztes csatája után nem ők, hanem a kálvinisták vehették birtokba. A templomot végül a katolikusok visszakapták, melyhez egy korabeli történet is fűződik. Szűz Mária 1687-ben jelent meg egy Tamás nevű katolikus gazdának, majd ezután Mátyás siklósi ispánnak is megjelent a szent anya. A szigetvári Vecchi gróf generális ezek után megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak.

A szentkúthoz tartozó mai Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk templomot 1742-ben építették ide, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából a korábbi építmények felhasználásával. 1805-ben kegytemplommá nyilvánították a katedrálist, és ebből kifolyólag búcsú-kiváltságot kapott Gyűd. 2008-ban pedig XVI. Benedek pápa még nagyobb rangra emelte az épületet, ugyanis basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak.

A gerincen tovább Palkonyára

A piros jelzés felkutatását követően ezen haladjunk majd visszafelé, azaz északnak, ugyanis e turistaút jelzései fognak bennünket elvezetni a kékhez. A Kopasz-háton való leereszkedést követően a Villányi-Pogányi-vízfolyás csatlakozik hozzánk, amely a környék egyetlen vízfolyása. A kéksáv Palkonya határában délre indul, de mi maradjunk a patak mellet, így a települést az igazán hangulatos horgásztó felől közelíthetjük meg. A festői környezetben található tavakat elérve már megjelenik Palkonya első házai és a különlegesen szép kerektemplomának látványa. A piros kupolás műemléképület a magyarországi körtemplom építészetének egyik legszebb példája.

A településen sétálva hamarosan megérkezünk a faluképbe belesimuló pincesorhoz, amely a község legnevezetesebb műemléke. A falu fölötti domboldalt beborító, mintegy 53 présházból álló pincesor a hagyományos, népi építészeti emlékeit őrzi, és ezért is nyilvánították védetté. Palkonya leglátogatottabb ünnepe pedig a „Pünkösdi Nyitott Pincék” rendezvény, amikor is minden pinceajtó megnyílik az ide érkező borbarátok előtt.

Szállást keresel a közelben?

Itt tudsz nézelődni »»

A villányi túra útvonala:

Tenkes-csárda – Máriagyűd – Kopasz-hát – Villányi-Pogányi-vízfolyás – Palkonya

  • Táv: 17 km
  • Szintemelkedés: 420 m

Fotók: Tasi Zsolt

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: print
Megosztás itt: email