Őszi túra a Somló hegyen- Somlói vár, kilátó és séta a présházak között

Unalmasnak semmiképp nem nevezhető az a túra, amely a Bakony szélén, magányosan álló tanúhegy, a Somló ösvényein vezet végig. Útközben ugyanis érintünk egy kilátót, egy középkori várromot és közben gyönyörködhetünk a hangulatos présházak és a végtelen szőlőtőkék látványában. Indulhatunk?

A Somló hegyről

A Kisalföld és a Bakonyalja hordalékkúp-síkságának találkozásánál őrt álló 432 méter magas vulkáni tanúhegy története 4 millió éve kezdődött. A mélyből felnyomuló izzó magma áttörte a korábban itt hullámzó Pannon-tenger agyagos-homokos üledékeit. A kezdeti, igen heves robbanások nyomán bazalttufa szóródott a környékre. Ezt többszöri, nagyarányú lávaömlés követte: 100 méternél is magasabb megszilárdult, feketésszürke bazalt. A működés utolsó fázisában, a gázdús, felhabosodott láva vulkáni bombák formájában röpült ki a kürtőből: ebből a vörös színű, lyukacsos kőzetből épült fel a bazaltplató tetejének salakkúpja. 

Tudtad? A Somló (régiesen Somlyó) nevét onnan kapta, hogy egykor szinte teljes egészében som fedte.

Bazaltból tehát nincs hiány a Somlón, hiszen mind az utak mentén, mind a talajban, de még a Szent István-kilátó épületében is bőven találni a vulkanikus kőzetből.

Somló-túra

A Somló hegyen több túratúvonal is fut. Mi a Szent Margit-kápolna parkolójából indultunk, érintettük a kilátót, a várat, majd egy aszfaltos úton, a szőlőtőkék és présházak között bandukolva értünk vissza a parkolóba.

Szent Margit-kápolna

A Somló hegyen 3 kápolna is található. Túránk kiindulópontja, a Szent Margit-kápolna 295 méter magasan áll a szőlőbirtokok között. A kápolna a 15. században épült gótikus stílusban, majd a 18. század során átépítették barokk stílus szerint. Mögötte áll Keresztelő Szent János tiszteletére emelt kis kápolna. És még egy látnivaló: a templom előtti bekerített emlékpark őrzi egy villám sújtotta, kb. 300 évesre idős hársfa emlékét.

A Somlóra fel!

A kápolnától az út túloldalán vezet hegynek fölfelé a sárga jelzés, amelyen eljuthatunk a Szent István-kilátóig. A kissé meredek ösvényen érdemes hátra-hátra tekinteni, hiszen csodálatos panoráma nyílik a Somló szőlőire.

TIPP: Az ösvénnyel párhuzamosan Nagy Gábor fotókiállítása, a Somlói Arcok is megtekinthető.

Ősszel különösen hangulatos az erdei rész, ahol a fák levelei aranysárgába öltöztek. A kaptató után egy méretes tisztásra érünk, itt padok és asztalok várják a megpihent kirándulókat. A tisztást elhagyva újabb lépcsőzés jön felfelé, de alig 400 méter múlva megpillanthatjuk a kőből épült kilátót.

Szent István-kilátó

A tufából épült kilátó avatására 1931. július 12-én került sor. Az építés kezdeményezője, dr. Schandl Károly devecseri képviselő szerint “Magyarországnak alig van még egy helye, ahol a látóhatár oly korlátozásmentesen tarolna elénk, mint a Somló, Szent István kilátó tornyából.”

A kilátóban kisebb büfé és WC is üzemel, a kilátó közelében pihenőpadok és asztalok várják a kirándulókat.

A kilátó közelében található Szent István emlékmű egy 1999-ben felállított 16 méter magas faszerkezetű keresztből és a mellette található Szent István szoborból áll, melyek Kiss Sándor szobrászművész és Vadász György építész alkotásai. 

2014. május 1-jén, a „szerelem és megújulás napján” állították fel Mária Tulipános Emlékhelyét, amelyből 13 hasonló faragás található a Badacsonytól a Pilisig.

Somlóvár vagy Somlói vár

A kilátótól a sárga jelzésen, erdei ösvényes haladva, kb. 800 méter múlva érjük el a középkori várromot.

A Somló erdeiben megbújó várat feltehetően a tatárjárás után építették, de először egy 1352-ben keletkezett oklevélben szerepel “castrum Somlo” néven, amikor Nagy Lajos király Chenik fia Jánostól elvette és Heym fia Benedeknek adományozta. Később volt a Garaiak, majd a Rozgonyiak kezén is, mígnem 1479-ben Mátyás kedvelt hívének, Kinizsi Pálnak ajándékozta.

Kinizsi a várat 1492 után Szapolyai Istvánnak, Szepes vármegye örökös főispánjának zálogosította el, aki később 12000 arany forintért Erdődy Bakócz Tamás egri püspöknek és testvéreinek adta el. Bakócz a várat teljesen rendbe hozatta és olasz reneszánsz várkastéllyá alakíttatta át, majd 1517-ben végrendeletileg unokaöccsének, Erdődy Péternek hagyományozta Somló várát és tartozékait.

1717 az utolsó történelmi dátum a vár életében, amikor a kuruc Vak Bottyán foglalta el és hozatta rendbe. A felkelés bukása után hadi jelentőségét vesztve romlásnak indult. Hosszas pereskedés után 1735-ben a már romvár és uradalma visszakerült az Erdődyek birtokába, akik 1945-ig voltak tulajdonosok.

A hegy északi oldalán, magányos szirten álló vár szabadon és ingyenesen látogatható, több helyen tábla jelzi, hogy a falakra mászni életveszélyes és tilos. A 367 méter magasan található várból csodás panoráma nyílik a környékre, látni a közeli településeket, a Kisalföldet és a Bakony lankáit is.

Présházak és szőlőtőkék között

A várból a sárga és piros jelzések mentén haladunk tovább. Aki a kilátó felé indulna vissza, jobbra a sárga háromszög, illetve a T (tanösvény) jelzéseket kövesse. Mi egy sorompóig haladtunk az erdei úton, innen pedig aszfaltos út vezet vissza egészen a Szent Margit-kápolnáig. A panoráma itt is csodás, hiszen akár balra, akár jobbra nézünk, mindenhol présházak és szőlőtőkék sorakoznak. Előbbiek között sokaz elhanyagolt, pusztulófélben lévő épület, ugyanakkor felújított pincéket és romantikus szálláshelyeket is találhatunk a hegy ezen részén.

A túra hossza: kb. 8 km.

TIPP: Aki még szeretne sétálni, érdemes a kápolnától lefelé is gyalog menni néhány száz méteren. Jobbra tekintve gyönyörködhetünk a Somló bazaltoszlopaiban, elhaladunk a szebb napokat látott, ikonikus Szobrász Pince épülete előtt, és közelről is megnézhetjük az 1700-as évek közepén-végén készült, szépen faragott, ám erősen megrongálódott Mária-szobrot is.

Szállást keresel a közelben?

A fent olvasott információk tájékoztató jellegűek. Mielőtt útnak indulsz, mindenképpen nézz utána, hogy jelenleg elérhető, látogatható-e az adott csodahely.
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!

Fotók: csodahelyek.hu

(A képek 2020. november 1-jén készültek).