Tóth Béla Antal, a Távolban lépkedő bloggere Füzérradványban járt, a Károlyi-kastély volt az úti célja. Fényképes beszámolóját most a csodahelyek.hu oldalán is elolvashatjátok.
Füzérradvány története
Füzérradvány eredetileg Füzér várához tartozott, Radvány néven. A falu nevét 1262-ben említették először az oklevelek Rodowan alakban írva. Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt.
Radvány többször cserélt gazdát, majd a XVI. század második felében Báthory István (a híres Báthori Erzsébet Báthory Anna nevű anyjának a testvére) volt a birtokosa, aki 1585-ben egyik familiárisának, Réthey Péternek adta. Feltehetőleg ő építtette ezen a helyen a mai kastély elődjének számító kastélyszerű kúriát késő reneszánsz stílusban. 1626-ban özvegye a leányára, Réthey Zsófiára és annak férjére, Mosdóssy Imrére hagyományozta a zálogbirtokot és a kúriát, valamint a radványi templom építésének befejezésére is kötelezte lányát.
Ecsedi Báthori György István nevű fia 1605-ben meghalt, így Füzér birtokot élő fiú utód híján leányára, a fent említett Nádasdy Ferencné Báthori Erzsébetre kellett hagynia. Erzsébet 1614-es halálakor gyerekei megosztoztak a birtokon, Füzér vára és falvai Nádasdy Pálhoz jutottak. Később fia, Nádasdy Ferenc vette át a birtokot.
Réthey Zsófia 1660-ban végül visszaadta Füzért Nádasdy Ferencnek, de Radványt az ott álló kúriával együtt megtartotta. 1670-ben a Nádasdynak a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt a kincstár lefoglalta az összes javait, beleértve Füzért és tartozékait is.
1674-ben I. Lipót Hartyáni Andrásnak, a szepesi kamara tisztségviselőjének adományozta Radványt.
Füzérradvány a Károlyi család birtokában
1686-ban I. Lipót egy újabb adományozással nagykárolyi báró Károlyi Lászlónak adta Füzér várát és uradalmát, kárpótlásként a török háborúkban elszenvedett veszteségeiért. Ekkor kezdődött meg a Károlyiak mintegy 2,5 évszázados története a radványi kastély életében. Az eredeti, Réthey-féle kastélyszerű kúriát az idők során több periódusban átépítették és bővítették a különböző zálogbirtokosok. Az így kialakult L alakú épületnek szinte valamennyi részletét lebontották gróf Károlyi Ede idején, aki 1846 -tól 1877-ig a kastélyt több periódusban újjáépíttette. Mint amatőr tervező, maga határozta meg a terveket és építésznek Ybl Miklóst kérte fel. Így alakult ki az új, U alaprajzú kastély az észak felől hozzá csatlakozó két gazdasági szárnnyal. Ezzel párhuzamosan tájképi stílusú parkot alakítottak ki a kastély melletti területekből, amely a század végére már 170 katasztrális holdat tett ki.
Parkjában áll az egyes források szerint 300 éves matuzsálemi tölgyfa, Magyarország egyik legrégebbi fája.
1897 és 1902 között gróf Károlyi László Albert Pio tervei szerint újjáépíttette a kastély déli lakószárnyát. Európai viszonylatban is figyelemre méltó különlegesség a kastélyba beépített itáliai épületszerkezeti elemek nagy száma. 1898 és 1913 között gróf Károlyi László és felesége, Apponyi Franciska grófnő komplett reneszánsz kandallókat, ajtókereteket, faragványokat, de reneszánsz és késő reneszánsz bútorokat, műtárgyakat is vásárolt a kastélyba, elsősorban Firenzében és Párizsban.
Gróf Károlyi István idején, 1936 és 1938 között, Lehoczky György tervei alapján luxus kastélyszállóvá alakították az épületet, mely 1938-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és egészen 1948-ig működött a család üzemeltetésében.
1949 után a kastélyban kórházként működött, később szanatórium volt falai között. 2018 és 2021 között a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram részeként, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. beruházásában, a kastély komplex műemléki felújítás keretében született újjá.
Fotók és beszámoló: Tóth Béla Antal / Távolban lépkedő
A szerző korábbi írása oldalunkon:
