Tóth Béla Antal, a Távolban lépkedő bloggere Mátraverebélyen járt, a Remetebarlangok környékén. Fényképes beszámolóját most a csodahelyek.hu oldalán is elolvashatjátok.
Remetebarlangok kialakulása
A Remetebarlangok a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén lévő Cserhát hegységben, a 421 méter magas Meszes-tető aljában találhatóak, mely miocén kori, 14-15 millió éves meszes homokkőből épül fel. A könnyen megmunkálható üledékes anyakőzet a szórt és áthalmozott finom szemű andezit vulkáni törmelékkel kevert, mészvázú élőlények felaprózódott maradványaiból álló mészhomok és homokkő (kalkarenit).
A Meszes-tető déli oldalában található az a mesterségesen kialakított üregcsoport, melyet ma Remetebarlangoknak nevezünk.
Ezeket valószínűleg már létező, természetes barlangok megnagyobbításával hozták létre a világtól elvonulni kívánó remeték, de azt, hogy pontosan kik és mikor, nem tudjuk. A természetes üregeket a középkor során mesterségesen mélyítették, faragták tovább. A barlangok egy kisebb monostort alkottak. A barátlakásokat a remeték a XIII. századtól a XVIII. század végéig lakták. Falaikon egykori földrengésekre utaló jelek is találhatóak, melyeket tektonikai elmozdulások, vetődések is alátámasztanak.
A Remetebarlangok vagy barátlakások együttese jelenleg hét üregből áll…
…nyugatról kelet felé: a Műhely, az Istálló, a közös előtérből nyíló Konyha, a Központi Kápolna, a Vezeklő, a Feszületes Kápolna, a Lakóbarlang az illemhellyel. A helyiségek méretei különbözőek voltak, a legnagyobb a két kápolna és a konyha, melyek belmagassága 1,9 és 2,6 méter közötti. Mindkét kápolnába oltárt faragtak, a jobboldaliban az oldalfalból előreugró karéjos végződésű keresztet is. Az oltárokon adományokat lehet hagyni, mi is így tettünk.
A Remetebarlangok elhelyezkedése nem véletlen: az ösvény melyen megközelíthetőek, a világtól való elvonulást hangsúlyozza, az előttük lévő teraszról pedig jól szemmel tartható az egész környék. Nem mellesleg csodálatos a kilátás.
Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg.
A barlangokat hazánkra, de más országokra is jellemző módon a látogatók bevésések százaival csúfították el.
TIPP: Érdemes inkább tavasszal vagy ősszel ellátogatni ide a durva szúnyoginvázió miatt.
Fotók és beszámoló: Tóth Béla Antal, Távolban lépkedő
