Sok helyen járhattunk már országunkban, ahol barlanglakásokban éltek az emberek. Noszvajon is hasonló építményekre lelhetünk – ezek a noszvaji barlanglakások-, csak az átlaghoz képest sokkal szebb környezetben.
Noszvaj településről
Noszvaj egy község Heves vármegyében, az Egri-Bükkalja területén. A Bükki Nemzeti Park déli határán, a Kánya-patak völgyében helyezkedik el. A legújabb kutatások szerint a Noszvaj név a Noszvijj szóból származik, mely latin eredetű és jelentése a „mi falunk”. Ahogy Noszvaj község sem a tőle nem messze fekvő Novaj községgel. Első írásos említése 1248-ból származik. Kanyargós utcáin könnyen eltévedhet aki felkeresi, de ez örömteli tévelygés, hiszen az egész település nagyon hangulatos és vonzó.
A noszvaji barlanglakások kialakulása
A Bükkalján a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget, a nagymértékű elszegényedés pedig az okot, hogy az emberek barlanglakásokat alakítsanak ki. A legrégebbi barlangokat még az 1600-as években mélyítették ki, de a legtöbb a XIX. századból származik.
A helyet pocemnek is nevezik, melynek jelentése föld alatti terület.
A források szerint 1862-ben 64 pincelakásban laktak családok, 1930-ban 70 barlanglakásban 249 személy húzódott meg. Az északi és déli területeken még az 1970-es években is, 40 pinceházban 159 ember élt. Olyan időszak is volt, amikor Noszvaj lakosságának mintegy 30 százaléka élt ilyen barlanglakásokban. A házak belseje teljesen hasonló volt egy klasszikus parasztházhoz: szobák meszelt homlokzattal, az udvaron ólakkal. Az itt élő családok önellátóak voltak.
Az 1960-as években kezdődött meg a telep felszámolása, majd az ezt követő években a lakásokban hajléktalanok húzták meg magukat, és az egész terület az enyészetnek indult. 1997-ben a barlanglakásokat egy szobrászokból álló csoport, a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület megvásárolta, és megkezdte a nagyon rossz állapotban lévő épületek felújítását. A belső tereket több helyen megváltoztatták, így különféle alkotóhelyeket alakítottak ki. Ezekről a „szobákban” elhelyezett információs táblák is tájékoztatnak. Az eredeti állapotoktól eltérően az újjáépített házak közművesítettek lettek.
A Farkaskői Barlangok Alkotótelepre napjainkban a világ különböző pontjairól érkeznek szobrászok, festők, tájépítészek, zenészek, üvegművesek.
Tevékenységük négy alapterülete a képzőművészet, az oktatás, a meseterápia és a környezetvédelem. A tájépítészet, szobrászat mellett a zene, a festészet és az iparművészet változatos műfajai (nemezelés, üvegművesség, kerámia stb), valamint a helyi hagyományos kézműves mesterségek (bor,- kőkultúra, mogyoróvessző-fonás) közötti átjárások sokszínűen gazdagítják az alkotótelep munkáját.
Fotók és beszámoló: Tóth Béla Antal / Távolban lépkedő
A szerző korábbi írása oldalunkon:
