Mátraverebély a Cserhát és a Mátra találkozásánál, a Zagyva völgyében elterülő kis község, melyen keresztülhalad az Országos Kéktúra és a Mária-út is. Mátraverebély az egyik települése a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geoparknak, amely 1619 négyzetkilométeren 64 magyarországi és 28 szlovákiai települést fog össze. A mátraverebélyi zarándoklat a Szentkút és a Remetebarlangok vonalán halad.
Mátraverebélyi zarándoklat
Római katolikus templom
Mátraverebély határában, a lakott terület szélén magasodik a plébániatemplom, melyről az első említések a 13. századból valók. Nyugati oldalán egy huszártorony található, amely a 13. században épült ciszterci templomokra volt jellemző. A mérműves gótikus stílusú ablakok a középkor hangulatát idézik.
A 14. században, a falu akkori tulajdonosa, Verebi Péter erdélyi alvajda újjáépítette az alapvetően román stílusban épült templomot. Ekkor nyerte el kora gótikus stílusát a szentély és a kegyúri ülőfülke, neogótikus stílusát a főoltár és a reneszánsz–kori barokk stílusát a kő szószék.
A 18. században a templom belsejét barokk stílusban átépítették. A 20. században kétszer történt műemléki helyreállítás, legutóbb a tetőszerkezetet felújítására került sor. Verebi Péter sírköve a templomban található.
Szentkút
A templomtól az Országos Kéktúra és a Mária-út együttes nyomvonalán lehet eljutni a híres zarándokhelyre, a mátraverebélyi Szentkúthoz. A körülbelül 4,5 km-es útvonal többnyire lankás, sík terepen halad.
A nyugodt, ám mesés környezetben lévő Mária-kegyhelyen basilica minor, ferences rendház, szabadtéri miséző és oltár, zarándokszállás, étterem, látogatóközpont és információs központ is található.
A zarándokhely felújítását 2015-ben fejezték be, de a közelében további építési és felújítási munkálatokat végeznek jelenleg is.
A Nemzeti Kegyhely Magyarország egyik leglátogatottabb római katolikus zarándokhelye. Eredete Szent László királyhoz fűződik:
a legenda szerint a király lovának patája nyomából forrás fakadt ezen a helyen.
Vizének csodálatos gyógyító erőt tulajdonítottak, az 1100-as években állítólag Szűz Mária is megjelent itt egy néma pásztornak, aki – miután ivott a forrásból – újra tudott beszélni. Innen ered a Szentkút elnevezés. A forrás hét kifolyója a hét szentséget jelképezi, fölé 1928-ban díszkutat emeltek.
A búcsújárásnak középkori gyökerei vannak, kezdetben a falu temploma szolgált ennek célpontjául. A remetebarlangokkal körbevett mai kegyhelyre a 17. században indultak szervezett zarándoklatok.
A következő századtól ferences szerzetesek tartották fenn a helyet; a szentkúti kéttornyú, barokk stílusú kegytemplomot és a kolostort, 1758 és 1763 között Almásy János építette hálából, amiért a Szentkút vizétől meggyógyult. 1970-ben IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte a templomot.
A Szentkút Nemzeti Kegyhellyé válását 2006-ban a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros-prímás hirdette ki.
A templom nyugati oldalán, a parkban rendezett padokkal ellátott misézőhely található, ahol jó idő esetén szabadtéri szentmiséket tartanak. Az oltár mozaikjait Marko Ivan Rupnik, szlovén jezsuita teológus készítette.
Remetebarlangok
A templom mögött a K Ω jelzésű úton, kissé meredek kaptatón lehet feljutni a Meszes-tető oldalában magasodó remetebarlangokhoz.
A 13. századtól pálos rendű remeték éltek itt, akik magas technikai tudással és kifinomult esztétikai érzékkel vájták a barlangokat a sziklaoldalba.
7 összefüggő helyiséget alakítottak itt ki: Műhely, Istálló, közös előtérből nyíló Konyha és Központi Kápolna, Vezeklő, Feszületes kápolna és Lakóbarlang illemhellyel. Az első két ablaktalan barlang, funkcióját és kialakítását tekintve nem beazonosítható helyiségek.
Ez Magyarország egyik legnagyobb remetebarlang-együttese. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg, a bazilikában temették el.
További látnivalók a közelben
Érdemes megtekinteni a Szentkút feletti stáció szobrokat, majd a Kálvária-kápolnát elhagyva a Kéktúra útvonalán további hangulatos sétát tehetünk a Szentkúti-patak völgyében. Pár száz méterre találhatjuk a Szent Lászlóról elnevezett szurdokot és forrást.
A patak mentén több forráslelőhely is van, nevezetesen a Szűz Mária-forrás és a Szent István-forrás is megtalálható itt. A Kéktúra ezen szakaszán továbbhaladva körülbelül 5 km-es sétával Sámsonházára érkezünk.
Szállást keresel Mátraverebély közelében?
Megközelítés
Személygépkocsival legkönnyebben a 21-es főútról lehet megközelíteni a községet, Budapestről a Stadion autóbusz-pályaudvarról indulnak távolsági buszok, melynek menetideje 1 óra 20 perc. Vonattal Budapest – Keleti pályaudvarról hatvani átszállással érhető el a település, körülbelül 1 óra 40 perc alatt. Innen kezdődik a mátraverebélyi zarándoklat.
Látnivalók a környéken
Mátraverebély mellett fekszik Tar község, amely autóval és tömegközlekedéssel is könnyűszerrel megközelíthető. A település talán legismertebb nevezetessége a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark, ahol Béke Sztúpa, Buddha Park és a Tara templom található.
Emellett érdemes megtekinteni a Tuzsoni Arborétumot, ahol ritka fafajtákat és távoli országokból telepített és szaporított örökzöldeket csodálhatunk meg. Tari Lőrinc udvarházának romjai, a Szent Mihály templom és a Fehérkő-bánya is tartogat érdekességeket Taron a felfedezők számára.
Pásztón a Hasznosi vár és a Hasznosi-víztározó lehet ígéretes kiránduló célpont, Sámsonházán a történelmi Fejérkő-várromot érdemes megnézni, Bátorterenyén pedig a Gyürky-Solymossy kastély és a Maconkai-víztározó lehet figyelemre méltó.
A fent olvasott információk tájékoztató jellegűek. Mielőtt útnak indulsz, mindenképpen nézz utána, hogy jelenleg elérhető, látogatható-e az adott csodahely.
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
Képek: Zdolik Krisztina
