A Gemenci Tájvédelmi Körzetet 1977-ben hozták létre 17.799 hektár területen. A Kárpát-medence és egyben Közép-Európa legnagyobb ártéri erdőterülete 1996 óta (Gemenci Tájegység néven) a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A terület különleges hangulatát és egyedülálló szépségét a víz közelségének köszönheti: a gemenci erdő birodalmát természetes és mesterséges holtágak, mellékágak szövik át.
Tartalomjegyzék
ToggleMilyen élményeket tartogat a gemenci erdő?
A folyó botanikai ritkaságokkal is büszkélkedő ártéri növényvilágát bokorfüzesek, fűz és nyár alkotta puhafaligetek, valamint keményfa-ligeterdők jellemzik. Állatvilágának kiemelkedő értéke a jégmadár, a rétisas, a békászó sas és a barna kánya.
Itt található a világ legsűrűbb fekete gólya állománya is. Gemenc híres a kiváló gímszarvas és vaddisznó állományairól, ezért hazánk egyik legjelentősebb vadászterülete.
A természetvédelmi oltalom alatt álló védett és fokozottan védett területek növény- és állatvilága a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. szakembereinek köszönhetően erősödik, gyarapszik.
Az erdőgazdaság munkatársai által létrehozott és fenntartott kiállításokat, tanösvényeket és túraútvonalakat, a pörbölyi Ökoturisztikai Központ, a Gemenci Állami Erdei Vasút és a Gemenc Erdészeti Erdei Iskola hivatott megismertetni a turistákkal.
A Pörbölyön található Ökoturisztikai Központ a kezdő- és végpontja a legtöbb szervezett túrának, és innen indul a Gemenci Állami Erdei Vasút is. Itt lehet megtekinteni az interaktív és ismeretterjesztő „Gemenc kincsei – élet az ártéri erdőben” című kiállítást, valamint Habsburg Frigyes vadászkastélyt mintázó, újjáépített, vörösfenyőből készült Millenniumi Pavilonját, amelyet 1896-ban a városligeti Ezredéves Kiállításon is felállítottak. Ez az épület ad otthont a „Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas” című kiállításnak is.
Túra a gemenci erdő berkeiben
Az Alföldi Kéktúra első (vagy utolsó) szakaszának egy részét tettük meg október 14-én, a Kéktúrázás Napján. Az AKT 100. szakaszának egyedisége, hogy az egész Országos Kékkörön ez az egyetlen rész, amely gyalogos átkelést kínál a Dunántúl és a Duna-Tisza köze nagytájai között.
A túra kiindulópontját, az Ökoturisztikai Központot elhagyva a kék sávjelzésen, a nagyvasúttal párhuzamosan indultunk a rengetegbe a gáton, Baja felé.
Ahogy egyre mélyebbre hatoltunk az erdőben, a terület jellegzetessége, a gemenci ártér, és az őszi színekbe borult táj is megmutatta festői szépségét.
Gemenc területén számos dunai holtág és több sziget található, melyeket zömmel természetes úton alakított ki a terület csekély szintesése miatt itt erősen lelassuló Duna folyása.
A buja vízparti vadonok hosszasan megfigyelhetők a vándorlás során, hiszen nagyrészt holt- és mellékágak mentén sétáltunk. A Kerülő-Duna holtága egyben Bács-Kiskun és Tolna vármegye határvonala is.
A túra során több helyen vízzel telített és víz nélküli medrekkel találkoztunk, melyek helyenként öreg fahidakon haladtunk át. A Kerülő-Duna holtága után a Kisrezéti-Duna mellékágán keltünk át, majd vele párhuzamosan sétálva jutottunk el a Cserta-Holt-Dunához.
A Rezéti-Duna holtága – melybe a Kisrezéti-Duna mellékága is torkollik – a gemenci erdőben található mellék- és holtágak közül a leghosszabb és a legnagyobb kiterjedésű. Több fok és belső víz torkollik belé a mélyebb ártéri területekből.
Rendkívül közkedvelt a kenusok és a csónakázók körében, több szervezett és egyéni túra is vezet a holtágon.
Kikötni azonban csak a kijelölt helyeken lehet, mivel a teljes terület fokozottan védett természetvédelmi oltalom alatt áll.
Cserta-parti kirándulóerdő
A Cserta-parti kirándulóerdőben több tűzrakóhely is található, ahol akár fedett, esőtől védett helyen is elfogyaszthatjuk a szabadban készített ételeket. Az üdülőövezettől 1,5 km-re található pihenőhelyen lévő korszerű játszótéren a gyerekek is jót játszhatnak.
A Cserta-Duna és a Vén-Duna találkozásánál lévő napos üdülőhelyen több portán is banánfákat találunk, ami hazánkban korábban még különlegesnek számított, ma már azonban a klímaváltozásnak és a hely déli fekvésének köszönhetően egyáltalán nem szokatlan.
A nyárias időben a Duna is az egyik legszebb arcát mutatta a Türr István hídon történő átkelés során. A méltóságteljes folyó bal partján Bajára érkeztünk, ahol a Gemenc Vándorponton lehetőségünk volt újabb pecsétet begyűjteni az Alföldi Kéktúrás füzetünkbe.
Aki szeretné felfedezni a gemenci erdő szépségeit, annak kifejezetten ajánljuk ezt a rövid, könnyű kéktúra szakaszt, mely száraz időben akár kerékpárral is gond nélkül teljesíthető.
Hasznos tudnivalók
- A túra hossza: 9,2 km
- Szintemelkedés: 25 m
- A túra jellege könnyű, a terep sík, a szintemelkedéssel elenyésző, 3-3,5 óra alatt kényelmesen végig lehet járni.
- A szakasz gyermek(ek)kel és négylábú kedvenccel is teljesíthető.
- Ősszel, a vadászidényben, figyelni kell a felhívásokat és a kiírásokat, hogy mikor és pontosan hol engedélyezett az erdőben való tartózkodás és kirándulás.
- A túra Bajától Pörböly felé és Pörbölytől Baja felé is teljesíthető a kék jelzést követve.
- Baja és Pörböly között sűrűn járnak vonatok és buszok is (ha Bajáról tömegközlekedéssel érkezel a kiindulóponthoz, ajánlott a helyijáratos busszal menni, ugyanis a busz megállója közelebb van az Ökoturisztikai Központhoz, mint a pörbölyi vasútállomás).
Egy kis ízelítő a bajai látnivalókból
Ha a gemenci erdő környékén kirándulsz, Baján mindenképpen érdemes eltölteni egy kis időt (akár egy napot is) városnézéssel és elfogyasztani egy tányér finom bajai halászlevelet.
A fent olvasott információk tájékoztató jellegűek. Mielőtt útnak indulsz, mindenképpen nézz utána, hogy jelenleg elérhető, látogatható-e az adott csodahely.
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
Képek: Csodahelyek.hu