A Magyar Pálos Rend új tematikus zarándokutat alakított ki, a Pálos út útvonalát járva Budától indulva egészen a Dunakanyarig juthatunk, közben elmélyülhetünk a környék szakrális helyeiben. A magyar alapítású férfi szerzetesrend honlapjáról a turistaúthoz kapcsolódó alkalmazásokat és térképeket is letölthetjük, sőt, a bejárást segítő vezetőfüzetet is beszerezhetjük.
Tartalomjegyzék
ToggleMi az a Pálos út?
A 2019 őszén létrejött pilisi Pálos Tematikus Út egy zarándokút, amely a Parkerdő által kezelt Budapest környéki erdőket járja be. Az egyedi jelzéssel ellátott turistautat járva természeti, történelmi és hitéleti tartalommal is megismerkedhet az a vándor, aki nekivág az útnak.
A Pilis, aa Visegrádi-hegység és a Budai-hegység spirituális útját kisebb szakaszokra is bonthatjuk, de egy az egyben is végigjárhatjuk. Ha a kisebb szakaszokra voksolunk, akkor három tematika közül is választhatunk.
A Források útja, a Remeték útja, és a Szeretet útja a Dunántúli-középhegység más-más kistáját szeli át.
A Remeték útja
Első kilométerek
A Remeték útja egy 24 km-es körtúra, amely Pilisszentkereszten kezdődik. A turistaút első számottevő látnivalója a Polgármesteri Hivatal mellett található egyhajós barokk templom. A 18. századi templom a pálos atyák megbízásából készült, akik a települést is benépesítették.
Tovább haladva az egyedi jelzésű turistaúton érjük el a II. Béla által alapított ciszterci kolostor romjait. A Pilis keleti lejtőjén egykoron egy háromhajós, négyszögletű szentéllyel rendelkező templom állt, amelyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel.
A virágzó rendet a tatárjárás kezdte felmorzsolni, majd a török pusztítás döntötte romba. Később egy feltárás során ezen falak között rekonstruálták Gertrúdis, II. András király feleségének sírhelyét. A királyné tragikus történetét Katona József „Bánk bán” című darabjából ismerhetjük meg.
A hegység lankás részeit járva érkezünk meg az újabb szakrális helyhez, a Mária-padhoz. A szépséges Vaskapu-völgyben található elmélyülős hely környéke egy takaros erdei pihenőhely tűzrakóhellyel és esőbeállóval.
Még jól is eshet az itteni lazítás, hiszen a következő 1,5 kilométeren 150 méteres szintemelkedést kell legyűrnünk, hogy a Két-bükkfa-nyereghez érjünk.
2 kolostor útja
A parkolóval is rendelkező turistaút csomóponttól az út a továbbiakban lejtős erdei utakon vezet egészen az Égett-hársig, ahol mészkősziklák ölelésében található az egykori pilisszentléleki pálos kolostor romja.
A pálosok itteni kolostorukat 1280-ban alapították IV. Kun László kívánságára és a Szentlélek tiszteletére. A szerzetesek 1541-ig lakták a környéket, a török dúlást követően azonban az épület elhagyatottá vált. A helyi önkormányzat és az erdészet évek óta fáradozik a műemlék környékének megóvásán.
A takaros település főutcáján végighaladva még egy helyi nevezetességbe is belebotlunk. A pilisszentléleki Teca kocsmája ugyanis „A mi kis falunk” című magyar sorozat egyik forgatási helyszíne.
Visszatérve a természetbe a Pilis-nyereg felé ismét kaptatósan haladunk, a következő 2,5 kilométeren 250 méteres szintemelkedéssel számolhatunk. Az 545 méter magas nyeregre felérve egy emlékművet találunk, amely az itteni II. világháborús harcokban életüket vesztő ukrán katonáknak állít emléket.
Klastrompusztára mészkőbástyák alatt sétálva érkezünk meg, amelyek a Klastrom-szirt névre hallgatnak. A piciny településrész központjában található a Boldog Özséb által 1250 körül épített Szent Kereszt kolostor romjai.
Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend itteni kolostorát végül a török hordák a mohácsi vész évében égették fel. Napjainkban feltárás alatt álló szabadtéri romkertet alakítottak ki a területen. A kerítéssel elzárt romok mellett egy különleges formájú faóriás áll, amely a Pálos-fa nevet kapta.
Csévi-szirtek és a Pilis-tető
Klastrompusztát elhagyva alig egy kilométer gyaloglást követően másszuk meg a Csévi-szirteket. Nemcsak a szép kilátás miatt érdemes feljönni ide, hanem az itt található Leány-barlang és Legény-barlang miatt is.
A „Simon haláláig” ismét felfelé kaptat a turistaút. A hely egyébként arról nevezetes, hogy a legenda szerint a haláláig itt élt egy Simon nevű bölcs, aki a környékbeli falvak betegeit gyógyította.
Kb. 3 kilométernyi séta után érkezünk meg túránk legszebb pontjához, a Pilis-tetőhöz. A hegység legmagasabb csúcsán áll a pálos rend alapítójáról elnevezett Boldog Özséb-kilátó.
A 756 méter magas tetőn álló építmény egy régebb óta itt lévő geodéziai torony átépítésével jött létre. A kilátó tetejéről nem mindennapi körpanoráma nyílik meg, ugyanis innen szép időben még a Tátra csúcsai is látszanak.
A továbbiakban a hegyről lefelé jövet lankásan ereszkedünk, és először a hegy szoknyájánál lévő szerpentines utat érintjük, majd a Magas-hegynél lévő turistaútcsomópontot lehagyva érkezünk meg Pilisszentkeresztre.
Remeték útja – Hasznos tudnivalók
- Útvonal: Pilisszentkereszt – Klastromkert – Mária-pad – Simon halála – Két-bükkfa-nyereg – Égett-hárs – Pilisszentlélek, Pálos kolostorrom – Pilis-nyereg – Klastrompusztai romok – Pálos-fa – Pilis-tető – Magas-hegy, nyereg – Pilisszentlélek
- Táv: 24,4 km
- Szintemelkedés: 1000 m
Szállástippek
Képek: Tasi Zsolt, Kristóf Eszter, Instagram