Remeték útja – Kolostorromok a Pálos út útvonalán (túra)

Pálos út

A Magyar Pálos Rend új tematikus zarándokutat alakított ki, a Pálos út útvonalát járva Budától indulva egészen a Dunakanyarig juthatunk, közben elmélyülhetünk a környék szakrális helyeiben. A magyar alapítású férfi szerzetesrend honlapjáról a turistaúthoz kapcsolódó alkalmazásokat és térképeket is letölthetjük, sőt, a bejárást segítő vezetőfüzetet is beszerezhetjük.

Mi az a Pálos út?

A 2019 őszén létrejött pilisi Pálos Tematikus Út egy zarándokút, amely a Parkerdő által kezelt Budapest környéki erdőket járja be. Az egyedi jelzéssel ellátott turistautat járva természeti, történelmi és hitéleti tartalommal is megismerkedhet az a vándor, aki nekivág az útnak.

A Pilis, aa Visegrádi-hegység és a Budai-hegység spirituális útját kisebb szakaszokra is bonthatjuk, de egy az egyben is végigjárhatjuk. Ha a kisebb szakaszokra voksolunk, akkor három tematika közül is választhatunk.

A Források útja, a Remeték útja, és a Szeretet útja a Dunántúli-középhegység más-más kistáját szeli át.

A Remeték útja

Első kilométerek

A Remeték útja egy 24 km-es körtúra, amely Pilisszentkereszten kezdődik. A turistaút első számottevő látnivalója a Polgármesteri Hivatal mellett található egyhajós barokk templom. A 18. századi templom a pálos atyák megbízásából készült, akik a települést is benépesítették.

Pilisszentkereszt, templom (fotó: Tasi Zsolt)

Tovább haladva az egyedi jelzésű turistaúton érjük el a II. Béla által alapított ciszterci kolostor romjait. A Pilis keleti lejtőjén egykoron egy háromhajós, négyszögletű szentéllyel rendelkező templom állt, amelyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel.

A virágzó rendet a tatárjárás kezdte felmorzsolni, majd a török pusztítás döntötte romba. Később egy feltárás során ezen falak között rekonstruálták Gertrúdis, II. András király feleségének sírhelyét. A királyné tragikus történetét Katona József „Bánk bán” című darabjából ismerhetjük meg.

A hegység lankás részeit járva érkezünk meg az újabb szakrális helyhez, a Mária-padhoz. A szépséges Vaskapu-völgyben található elmélyülős hely környéke egy takaros erdei pihenőhely tűzrakóhellyel és esőbeállóval.

Még jól is eshet az itteni lazítás, hiszen a következő 1,5 kilométeren 150 méteres szintemelkedést kell legyűrnünk, hogy a Két-bükkfa-nyereghez érjünk.

Pilisszentkereszt (fotó: Kristóf Eszter)

2 kolostor útja

A parkolóval is rendelkező turistaút csomóponttól az út a továbbiakban lejtős erdei utakon vezet egészen az Égett-hársig, ahol mészkősziklák ölelésében található az egykori pilisszentléleki pálos kolostor romja.

A pálosok itteni kolostorukat 1280-ban alapították IV. Kun László kívánságára és a Szentlélek tiszteletére. A szerzetesek 1541-ig lakták a környéket, a török dúlást követően azonban az épület elhagyatottá vált. A helyi önkormányzat és az erdészet évek óta fáradozik a műemlék környékének megóvásán.

A takaros település főutcáján végighaladva még egy helyi nevezetességbe is belebotlunk. A pilisszentléleki Teca kocsmája ugyanis „A mi kis falunk” című magyar sorozat egyik forgatási helyszíne.

Visszatérve a természetbe a Pilis-nyereg felé ismét kaptatósan haladunk, a következő 2,5 kilométeren 250 méteres szintemelkedéssel számolhatunk. Az 545 méter magas nyeregre felérve egy emlékművet találunk, amely az itteni II. világháborús harcokban életüket vesztő ukrán katonáknak állít emléket.

Pilis-nyereg, II. világháborús emlékmű (fotó: Tasi Zsolt)

Klastrompusztára mészkőbástyák alatt sétálva érkezünk meg, amelyek a Klastrom-szirt névre hallgatnak. A piciny településrész központjában található a Boldog Özséb által 1250 körül épített Szent Kereszt kolostor romjai.

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend itteni kolostorát végül a török hordák a mohácsi vész évében égették fel. Napjainkban feltárás alatt álló szabadtéri romkertet alakítottak ki a területen. A kerítéssel elzárt romok mellett egy különleges formájú faóriás áll, amely a Pálos-fa nevet kapta.

Csévi-szirtek és a Pilis-tető

Klastrompusztát elhagyva alig egy kilométer gyaloglást követően másszuk meg a Csévi-szirteket. Nemcsak a szép kilátás miatt érdemes feljönni ide, hanem az itt található Leány-barlang és Legény-barlang miatt is.

A „Simon haláláig” ismét felfelé kaptat a turistaút. A hely egyébként arról nevezetes, hogy a legenda szerint a haláláig itt élt egy Simon nevű bölcs, aki a környékbeli falvak betegeit gyógyította.

Kb. 3 kilométernyi séta után érkezünk meg túránk legszebb pontjához, a Pilis-tetőhöz. A hegység legmagasabb csúcsán áll a pálos rend alapítójáról elnevezett Boldog Özséb-kilátó.

A 756 méter magas tetőn álló építmény egy régebb óta itt lévő geodéziai torony átépítésével jött létre. A kilátó tetejéről nem mindennapi körpanoráma nyílik meg, ugyanis innen szép időben még a Tátra csúcsai is látszanak.

A továbbiakban a hegyről lefelé jövet lankásan ereszkedünk, és először a hegy szoknyájánál lévő szerpentines utat érintjük, majd a Magas-hegynél lévő turistaútcsomópontot lehagyva érkezünk meg Pilisszentkeresztre.

Remeték útja – Hasznos tudnivalók

  • Útvonal: Pilisszentkereszt – Klastromkert – Mária-pad – Simon halála – Két-bükkfa-nyereg – Égett-hárs – Pilisszentlélek, Pálos kolostorrom – Pilis-nyereg – Klastrompusztai romok – Pálos-fa – Pilis-tető – Magas-hegy, nyereg – Pilisszentlélek
  • Táv: 24,4 km
  • Szintemelkedés: 1000 m

Szállástippek


Képek: Tasi Zsolt, Kristóf Eszter, Instagram

Tetszett a cikk?

Oszd meg másokkal is!

Szólj hozzá!

error: Védett tartalom!

Pénztárcakímélő csodahelyek e-book

100+ ingyenes élmény, kirándulás és program

Gyűjtöd azokat a programokat, ahol az egész család jól érezheti magát? Máris mutatunk több mint 100 hazai programot, élményt és kirándulóhelyet.

Egy e-book, amit neked írtunk!

Kövess minket!

Csatlakozz csoportjainkhoz!

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre

.