Mesébe illő erdei környezettel és változatos útvonallal vár a Mátrában a 10 méter magas Ilona-völgyi vízesés, amely a gyerekekkel és a kutyával érkező kirándulók körében is hatalmas népszerűségnek örvend. Kedvet kaptál ahhoz, hogy felkeresd hazánk legmagasabb természetes vízesését? Kapj fel egy megfelelő tapadást biztosító túracipőt, és irány a Mátra!
Ilona-völgyi tanösvény
Ha olyan kirándulóhelyet keresel a Mátrában, ahol friss levegőn sétálhatsz, miközben az erdőben gyönyörködsz, akkor az Ilona-völgyi vízesés tökéletes úti cél számodra.
Tudtad? Hazánkban az Ilona-völgyi vízesésnél csak a 20 méter magas Szinva vízesés nagyobb, ám előbbi természetes, míg a lillafüredi zuhatag mesterségesen kialakított vízesés.
Az Ilona-patak mentén kialakított 6,5 km hosszú Ilona-völgyi tanösvény Parádfürdő keleti végénél indul, az Ilona-völgyi vízeséshez a zöld jelzésű turistaúttal megegyezően haladó, fehér alapon kék átló tanösvény jelzés vezet. Parkolni a Szent István kút melletti betonútnál lehet, aki pedig busszal érkezik, annak a Parádfürdő, kórház megállónál kell leszállni.
Az ösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 8 állomásra felfűzött túraútvonalon.
A tanösvény állomásai:
- Parádfürdő – Etelka –táró
- Vaskapu-ereszke
- Mélyszinti kutatás, – az Rm-104 sz. fúrás
- Timsós-táró
- Szent István-csevice
- Ördöggátak
- Ilona-völgyi homokkőfeltárás
- Ilona-völgyi-vízesés
Az Ilona-völgyi tanösvényen gyerekekkel is bátran útnak indulhatsz, de azért előtte mérlegeld, hogy a 6,5 km-es távot bírja-e majd a csemete. Az egész évben szabadon látogatható útvonal a kutyás kirándulók nagy kedvence, itt nem lesznek olyan akadályok a négylábúak előtt, mint pl. a Rám-szakadékban vagy a Holdvilág-árokban. Az út nem akadálymentes, és terep sem alkalmas arra, hogy babakocsival, vagy kerekesszékkel indulj útnak.
A tanösvényhez több mátrai településről érkező túraútvonal is csatlakozik, pl. Parádóhutáról is át lehet jutni gyalogosan a vízeséshez.
Ilona-völgyi vízesés
A völgy, és egyben a vízesés névadója az Ilona-patak, amelyet a Cserepes-tető és a Marhád hegyek között két kis forrás táplál. A patak egy közel 60 méter széles katlan végén zuhan a mélybe. A vízesés függőleges fala 10 méter, ezt a kirándulók általában magasabbnak képzelik, mint amekkora valójában.
Fontos azonban tudni, hogy hazánk természetes vízesései akkor mutatják nekünk a legszebb arcukat, amikor magas a vízhozam, azaz hóolvadáskor, vagy esőzések idején. Éppen ezért az Ilona-völgyi vízesést bátran célba veheted nagyobb esőzést követően, megkapó lesz a zuhatag és a vízesést ölelő völgy látványa.
Az Ilona-völgyben a zuhanással a katlanba érkező víz nagy tömbökre szaggatta az alapkőzetet, a patak ereje megmutatkozik a tekintélyes méretű hordalék-farönkökben is.
A 20-30 méter magas fáknak, a változatos erdei útnak és a vízesés látványának köszönhetően nem is lehet kérdés, miért ez az egyik legnépszerűbb kirándulóhely a Mátrában.
Eredj a legszebb hazai vízesések nyomába!
Egy cseppet se kereseredj el, ha esős az idő, ugyanis ilyenkor érdemes igazán vízesés-túrára indulni. A Szentendre közelében található Annavölgyi-vízesés kapcsán is gyakran emlegetjük, hogy akkor igazán mutatós, ha nagy a Bükkös-patak vízhozama. Készen állsz a vizes élményekre? Ne feledd: a vízesések minden évszakban más, de mindig érdekes arcukat mutatják!
A fent olvasott információk tájékoztató jellegűek. Mielőtt útnak indulsz, mindenképpen nézz utána, hogy jelenleg elérhető, látogatható-e az adott csodahely.
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
Képek: Kristóf Ibolya
