A körülbelül 350 fős lélekszámú Cserépváralja a Bükki Nemzeti Park határában, Egertől 25 km-re található. A kis község a Bükk-Mátra üdülőkörzetéhez tartozik, kiemelt esztétikai értéke a változatos tájkép: a Kő-völgy, a lankás fennsíkok, a mély szurdokvölgyek, a tisztások, a kövek vonulatai és bővizű patakok.
Cserépváralja
Cserépváralját közúton, Mezőkövesd felől lehet a legkönnyebben megközelíteni autóval, vagy a viszonylag ritkán közlekedő helyijáratos buszokkal.
Kő-völgyi tanösvény
Túránk kiindulópontja a Kő-völgy tanösvény tájékoztató táblája, amely a falu főutcáján, az Alkotmány úton, az étterem mellett található. Szemben a világháborús emlékmű melletti Munkácsy Mihály utcában kezdtük meg túránkat.
A tanösvény a Dél-Bükk egyedülálló természeti kincseit mutatja be. A Lator-patak völgye, benne Cserépváralja, és a falut körülvevő hegyek a Bükkalja vidék egy tipikus részét képzik. A tanösvény ennek a kevésbé ismert, csak kismértékben feltárt tájegységnek a természeti világába nyújt betekintést.
A tanösvény négy különböző útvonalon teljesíthető:
- Kácsi kör – 9 km
- Váralja kör – 10,5 km
- Teljes kör Kácsról – 19,5 km
- Teljes kör Cserépváraljáról – 19,5 km
Mi a Váralja körön (Felső-szoros – Dobi rét – Cserépi-legelő – Nagy-Tiszta útvonalon) fedeztük fel a táj jellegzetességeit, a sárga völgy formájú jelzést követve.
A völgy keleti oldalán magasodik a falu fölé a 291 méter magas Várhegy, melynek egykoron a tetején az a vár állt, ami a település nevét is meghatározza.
Mi azonban túránk során nem a Várhegyre, hanem a környék legmagasabb hegyére, a Mangó-tetőre (325 méter) kapaszkodtunk fel, ahol a térség egyik természeti kincsét, a kaptárköveket csodáltuk meg.
Cserépváraljai kaptárkövek
A kaptárkövekhez egy kisebb kitérővel lehet eljutni, a tisztást elhagyva egy betonúthoz lyukadunk ki, ahol jobbra fordulva körülbelül 15 perces sétával, a piros▲ jelzést követve érkezünk meg a természeti látványossághoz.
„A kaptárkövek olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelybe ismeretlen korok emberei fülkéket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és Budai-hegység területén is, de leggazdagabb előfordulások a Bükkalja területén található: 41 lelőhelyen, 82 kaptárkövet ismerünk, a sziklaalakzatokon pedig összesen 479 fülkét számolhatunk össze. A kaptárkövek anyaga zömében az a riolittufa, amely a miocén kor közepén (10-20 millió éve) zajló erős vulkáni tevékenység során került a felszínre.”
A Mangó-tető déli oldalán magasló Nagykúp a legismertebb és legmagasabb kaptárkő a környéken, amit az idősebb lakosok Ördögtoronynak is neveznek. A különleges,16,2 méter magas geomorfológiai képződmény oldalában 25 erősen elkopott fülke található. A Nagykúpot és a tőle keletre fekvő 5 fülkés Kiskúpot, közvetlen környezetükkel együtt, 1960-ban természetvédelmi területté nyilvánították.
1977-től a csordás-völgyi és a Karud környéki kaptárkövek mellett a cserépváraljai tufakúpok is a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területének részét képzik, ezért a jelzett turistautakról letérni tilos.
A kaptárkövek kiemelkedő természeti értékek és kultúrtörténeti emlékek, 2016 óta a Hungarikumok Gyűjteményéhez tartoznak.
A Nagykúp tetejéről csodás kilátás nyílik a Csordás-völgyre, melynek kicsiny keleti völgyében szintén találhatóak kaptárkövek.
A kaptárkövektől ugyanazon az úton, amelyen jöttünk, visszasétáltunk a betonúthoz, pár perc után pedig az elágazásnál jobbra fordultunk. Utunkat a dózerútra térve a piros sáv és tanösvény útvonalán folytattuk tovább a Nemzeti Park tábla mellett elhaladva.
A Kő-völgy aljában lévő irányjelző táblánál a Dobi rét felé vezető irányt kell követni.
A vadregényes Kő-völgy
Egy hosszúkás tisztás után a rét felé vezető irány egy ösvényen az árnyas erdőbe vezet, ahol a szurdokvölgy előszobájaként lassan megjelennek az első mohával borított sziklatömbök is.
Már az Alsó-szoros kőtömbökkel borított világa is magával ragadott minket, ahol többször is átkeltünk a Tardi ér medrén, melyben a nyári időszakban sajnos nem sok víz csörgedezik.
A Felső-szoroshoz érkezve a völgy ismét összeszűkül, a patak által kialakított, vulkáni kőzetbe vájt szurdok a 10-15 méter magas, őrt álló sziklaalakzataival ámulatba ejti az arra járó túrázókat.
A meseszép sziklavilágban többször is érdemes megállni, és magunkba szippantani az érintetlen természet csendjét és nyugalmát. Ehhez hozzájárul az is, hogy nem egy felkapott túraútvonalról van szó, így nem sok emberrel találkoztunk utunk során.
Az alig 2 km hosszú Kő-völgyből kiérve hamarosan megérkeztünk a sárgálló Dobi rétre.
A Dobi rét és a Nagy-Tiszta útvonala
A réten a tanösvény információs táblájához érve ismét megpihenhetünk egy kicsit az elágazásnál lévő padnál, miközben tájékozódhattunk arról is, hogy milyen jellegzetes fafajokkal és állatfajokkal találkozhatunk a környéken.
A túraleírás szerint a pihenő után balra kanyarodva a Piros+ jelzésen folytathatjuk tovább utunkat, azonban sem az elágazásnál, és egy ideig az úton sem találtunk semmilyen útjelzést, ami biztos irányba terelt volna minket.
Ettől függetlenül – térkép és tájoló segítségével – elindultunk a balra kanyarodó erdészeti úton, ahol egy kereszteződés után már találkoztunk a tanösvény jellegzetes sárga jelzésével.
Az út a Cserépi-legelő mellett és egy szép réten keresztül vezetett vissza minket Cserépváralja felé. Ismét elérkeztünk egy jelöletlen kereszteződéshez, ahol balra tartottunk a Nagy-Tiszta felé. Ezen a szakaszon kevés árnyék van, így nyári időszakban érdemes fejfedővel készülni és sok vizet inni.
A Berezd-tető fennsíkjának szélén szőlősök között vitt az utunk, jobbra tekintve a Bükk vonulatait csodálhattuk meg.
A faluba két úton juthatunk vissza: a tanösvény jelzését követve egyenesen a dűlőúton, vagy a kanyargós aszfaltos úton, a Setét-völgyön keresztül a patak mellett.
Cserépváralja – Hasznos tudnivalók
- A túra nehézségi foka: könnyű
- Szintkülönbség: 220 m
- A túra hossza: 14 km
- A túrát gyerekek és négylábú kedvencek is könnyedén tudják teljesíteni, a kaptárkövekhez vezető szűk és meredek lépcsők miatt azonban babakocsival nem ajánlott az ez útvonal.
- Csak a faluban van vízvételi lehetőség, de sajnos nem működik mindegyik kút.
- Az erdőben tavasszal, nyáron és kora ősszel sok a szúnyog, ajánlott szúnyogriasztót használni a túra során.
Érdemes átsétálni, vagy kocsival átugrani a közeli Cserépfalu községbe is. A Millenniumi kilátóból csodálatos kilátás nyílik a Déli-Bükk vonulataira, illetve megtekinthetjük a kisamerikai barlanglakásokat vagy a Suba Mihály nevű helyi betyárról elnevezett Suba-lyuk barlangot.
A fent olvasott információk tájékoztató jellegűek. Mielőtt útnak indulsz, mindenképpen nézz utána, hogy jelenleg elérhető, látogatható-e az adott csodahely.
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
Képek: Zdolik Krisztina
“Cserépváralja – Szurdoktúra, tanösvény és kaptárkövek a Bükkalján” bejegyzéshez 1 hozzászólás
Nagyon hasznosak és jók ezek a túraajánlatok, de több figyelmet kellene fordítani arra, hogy akik nem GPS segítségével, hanem turistajelzések alapján közlekednek az erdőkben, legyenek kellő sűrűséggel, láthatóan–nem bokrok által takarva–,ezek a jelzések, több eligazító táblákkal, hogy biztonságosan lehessen erdőt járni… Sajnálatos, hogy az esőbeállók zöme már tönkrement, nincsenek megújítva, karbantartva, ritkán adódik egy-egy pad, vagy asztalka, ahol az uzsonna kényelmesen elfogyasztható, s lenne egy lezárható szemetes is ezek környezetében. A rendszeres séta és jó levegőn tartózkodás az egyik legjobb egészségmegőrző tevékenység, amire több anyagi és információs tevékenységet kellene fordítani.