Mintha visszarepülnénk az időben, amikor hazánk egyik legérintetlenebb vidéki tájára, az Őrségbe érkezünk. Csend, nyugalom, lankás tájak, számtalan kulturális és szakrális látnivaló, természeti kincs és túraútvonal várja az ide látogatókat. A határmenti tanösvények Kercaszomoron számos látnivalót tartogatnak.
Barangolás az Őrségben
Vas vármegye délnyugati szegletében, a hármashatár mentén elterülő tájegységen a honfoglaló magyarok őrállókat építettek, így tudták figyelni a határvonalat és őrizni a megszerzett területeket. Innen ered az elnevezés: Őrség.
A történeti és néprajzi értékeket védő régió, az Őrségi Nemzeti Park védelme alatt áll, melynek jellegzetes és bájos falvainak mindegyikében megszólalnak a történelmi múltat idéző értékek.
Tanösvények Kercaszomoron
Kercaszomor a Kerca-patak völgyében 5 km hosszan elterülő egyutcás falu, ahol a hangulatos porták, a birtokok mögötti erdők-mezők, a legelésző háziállatok az Őrségre jellemző nyugalmat sugározzák.
Kercaszomor szomoróci településrészének épületi sajátosságait mutatja be a Szomoróci tanösvény, mely a szlovén határ felé, betonúton vezet. A Fürge cselle tanösvény a Kerca-patak élővilágát ismerteti, melyre a Szomoróci tanösvény elején és végén is lefordulhatunk balra.
A tanösvények Kercaszomoron körtúraként is bejárhatók, összesen 6 km a táv. Mi a Kerca BioFarmról indultunk, ami a Szomoróci tanösvényig plusz 1 km-es sétát jelentett a Kék jelzés útvonalán.
Szomoróci tanösvény
A 163 fős lélekszámú Kercaszomor 1942-ben Kerca és Szomoróc községek egyesítésével jött létre. A falu 2008. november 20. óta a „Legbátrabb falu” nevet viseli.
A község korábbi önálló részét, Szomorócot, a színmagyar 200 fős települést az első világháborút követő fegyverszünet megkötése után a Szerb-Horvát-Szlovén királyság fegyveres úton elszakította Magyarországtól. A község azonban a megszállás után is töretlenül ragaszkodott az anyaországhoz.
1920. augusztus 1-jén kitört fegyveres felkelést követően, „Szomoróc”, 18 hónapos idegen uralom után ismét a Magyar Királysághoz csatlakozhatott. A tanösvények bejárását a felkelés hőseinek állított emlékhelytől indítottuk az S+ jelzésen.
A sárga sávjelzésen folytatva utunkat az 1877-ben épült református szomoróci haranglábhoz érkezünk.
A jó arányú, szépen megmunkált építmény az őrségi haranglábak egyik rendkívül értékes példánya és az egyágas haranglábak legfejlettebb változata; tájba illő kultúrkincsként a turisták közkedvelt megállóhelye.
A Szomoróci tanösvény következő állomása a tűzoltó szertár, mely a községben önkéntesen alakult tűzoltó egyesületet hivatott szemléltetni.
Sétánk során a térséget jellemző kézműves szakmával találkoztunk, amikor elhaladtunk egy fafaragó faműves háza mellett. Az egyik kerítés nélküli portán pedig egy gémeskutat is megcsodálhattunk.
Pongrácz Dánielék családi birtokának megtekintésére is érdemes pár percet szánni. A nagypapa részt vett az első világháborúban, majd a jugoszlávokkal vívott 1920. augusztus 1-jei szomoróci fegyveres felkelésben is.
A Pongráczok ősi hajléka a 20. század idegen földön vívott harcának áldozatául esett. Az emléktáblát a dédpapa emlékére állította történelmi mementóként Pongrácz Dániel leszármazott és felesége.
A tanösvény következő állomása a sökfás temető. A sökfa (vagy sögfa) a fejfa régies, ma már ritkán használt elnevezése az Őrség falvaiban. Az oszlopszerű síremlékeknek a fejfájába vésték az elhunytak nevét, életkorát és az elhalálozás idejét. A megmaradt „sökfák” az őrségi kultúrkincs szerves részét képezik.
A Szomoróci tanösvény végén elérjük a szlovén határt, ahol a fedett határpadban (vagy más néven „Helló szomszéd!” padban) ülve, az idilli nyugalomban elmerenghetünk a táj szépségén, és azon, hogy bizony Trianon előtt az előttünk elterülő csodás táj is az országunkhoz tartozott.
Fürge cselle tanösvény
A Kerca-patak élővilágát bemutató tanösvényre, a határ előtt kb. 50 méterrel térhetünk rá, melyet az irányjelző tábla is jól mutat. Elvileg a zöld sávjelzésű turistaúton kellene haladni, de az első elágazásnál található útmutatón kívül, a 3 km-es tanösvényen alig kétszer találkoztunk a zöld jelzéssel.
Egy ideig fatáblák jelzik az útirányt, majd a kitaposottnak korántsem nevezhető, keskenyebb és szélesebb ösvények voltak segítségünkre a tájékozódásban.
A Kerca-patak nem nyújtott lenyűgöző látványt, bár mi egy viharos esőzés után sétáltunk végig a tanösvényen, így elképzelhető, hogy csendesebb időben tisztább vizű a patak is.
A patak Szlovéniában, Goričko területén ered, s mintegy 10 km megtétele után már magyar területen, Bajánsenyénél torkollik a Kerkába. Útja során településeken alig halad át, így kommunális szennyezést nem kap, vize tiszta, oxigéndús.
A tanösvényt ellepik a magaskórós növények: döntően nagyméretű tarackoló és zsámbékoló sásfajok egyfajú állományai határozzák meg a növényzetet. Az itt előforduló növényfajok többnyire kétszikűek és magas növésűek.
A terepviszonyokat felmérve elmondható, hogy sajnos nem sokan látogatják ezt a tanösvényt, pedig az élővilága valóban nagyon gazdag és érdekes. Az útvonal is kifejezetten változatos: jártunk erdőben, réten, mocsarasabb szakaszon és tisztáson is.
Több lepkefaunával, az állatoknak és madaraknak táplálékként és fészkelőhelyként szolgáló cserjefajokkal, őshonos és telepített fafajokkal (jellemzően tölgy és fenyőfajokkal), nyuszttal és hódok nyomaival is találkozhatunk, ha a Kerca-patak mentén járunk.
A tanösvény végén jól jelzett táblák mutatják, hogy balra fordulva visszatérhetünk a faluba. A Kerca-patak folyami élővilágát bemutató információs tábláról pedig megtudhatjuk, hogy a karéliai kérész a világon már csak ebben a térségben található meg, a Fürge cselle a patak nagyon kis vízhozamú részein is megtalálható halfajta és folyami rákok is élnek itt.
Bár a patak sajnos időszakosan kiszárad, az élőlények a kiöblösödött szakaszok visszamaradó vizeiben át tudják vészelni ezt az időszakot.
Az Őrség és Kercaszomor megközelíthetősége
Az Őrség falvait Szombathely, Körmend és Zalaegerszeg városokból lehet a legkönnyebben megközelíteni tömegközlekedéssel és személygépkocsival is. Ha az M7-es autópályán Nagykanizsa felől érkezünk Kercaszomorra autóval, akkor a határ előtt a szlovén autópálya matricát is meg kell vásárolni.
Közlekedés szempontjából sajnos nem egy gyorsan és könnyen elérhető régió az Őrség:
- Budapestről a közel 300 km-es autóútra minimum 3 órát kell számolni
- Vonattal Szombathelyen vagy Zalaegerszegen érdemes átszállni helyijáratos buszokra, illetve Zalaegerszegről vonattal is utazhatunk tovább, ahol Bajánsenye az utolsó megálló a határ előtt.
- Az Őrség felfedezéséhez a vonatról leszállhatunk Felsőjánosfán, Pankaszon, Nagyrákoson és az „Őrség fővárosában”, Őriszentpéteren is.
- Tömegközlekedéssel Budapestről körülbelül 4 órás utazással érhetjük el a településeket.
Hasznos tudnivalók
- A tanösvények Kercaszomoron egyben körtúraként (6 km) és külön-külön (3-3 km) is teljesíthetőek.
- A túra jellege könnyű, a terep sík, szintemelkedéssel nem kell számolni, 1,5-2 óra alatt kényelmesen végig lehet járni.
- A tanösvények bejárhatóak kisgyermekkel, nagyobb gyermekkel és négylábú kedvenccel is. A magas növényzet miatt azonban a Fürge cselle tanösvényt babakocsival nem érdemes végigjárni.
- Fontos megjegyezni, hogy esőzés után, a Fürge cselle tanösvény egyes szakaszai napokig mocsarassá válnak, így a babakocsis sétatúra ez esetben sem ajánlott, és érdemes gumicsizmát is húzni, ugyanis a bokáig érő vízálló túrabakancs sem lesz elég ahhoz, hogy szárazon megússzuk.
- A Fürge cselle tanösvény vége előtt kb. 1 km-rel van egy elágazás, melynek egyik fele az erdőbe vezet, másik fele egy tisztás mellett megy el. Mivel jelzés nem mutatja a helyes irányt, így mi (balra) a tisztás mellett haladtunk tovább a kitaposott úton, ahol egy rövid séta után a tanösvényhez tartozó információs tábla is el volt helyezve a tisztás közepén, a közel 1,5 méteres növényrengetegben.
- A Szent Vencel templom helyét a Fürge cselle tanösvényről egy 400 méteres kitérővel tekinthetjük meg a túra elején (vagy végén).
- A tanösvények Kercaszomoron magasan húzódó növényzetet és kitaposatlan útszakaszokat tartogatnak, emiatt szúnyog- és kullancsirtó használata nagyon ajánlott.
Szállást keresel az Őrségben?
Látnivalók az Őrségben
Az Őrség felfedezésére mindenképpen érdemes több napot, akár egy hetet is rászánni. Az idilli nyugalom, a múltidéző népi hagyományok és értékek, az érintetlen táj, mind olyan kikapcsolódást rejt, mely kiszakít minket a hétköznapokból.
Vegyetek tökmagolajat az őriszentpéteri termelői piacon, barangoljátok be a pityerszeri skanzent, sétáljatok a szőcei tőzegmohás tanösvény pallóin. Ezer csodával várnak az Őrség mesebeli települései és természeti kincsei.
A fent olvasott információk tájékoztató jellegűek. Mielőtt útnak indulsz, mindenképpen nézz utána, hogy jelenleg elérhető, látogatható-e az adott csodahely.
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
Képek: Zdolik Krisztina
