Tóth Béla Antal, a Távolban lépkedő bloggere a Bükk-hegységben járt, ezúttal a Kő-völgyi tanösvény volt az úti célja. Fényképes beszámolóját most a csodahelyek.hu oldalán is elolvashatjátok.
Kő-völgyi tanösvény
A Bükk 900 Egyesület által létrehozott 12 km hosszú Kő-völgy tanösvény a Dél-Bükkben, Kács és Cserépváralja között vezet, de körtúraként is teljesíthető Cserépváraljából.
Állomásai:
Cserépváralja – Kő-völgy (Felső-szoros) – Dobi-rét – Nyugadó – Kács – Kőhodály – Cserépi-legelő – Nagy-Tisza – Cserépváralja
Felső-szoros szurdok
Cserépváraljához közel van egy mesebeli völgy, illetve annak egyik legszebb része, ami nekem személy szerint Magyarország legszebb és legizgalmasabb ilyen területe. Engem elsőre lenyűgözött, hihetetlen élmény volt kőről kőre ugrálni és átverekedni magunkat a bedőlt fatörzseken.
A Kő-völgy (Alsó- és Felső-szoros) a Bükkalja kistájon, Cserépváralja és Kács között helyezkedik el, Cserépváraljához közelebb. A 10-15 méter magas sziklafalakkal övezett szurdokvölgy teljes hossza 2 kilométer. A völgyben a Lator-patak, más néven Tardi-patak vagy Nád-ér kanyarog és a leglátványosabb része a Felső-szoros, ahol beborítják a völgyet a fölé magasodó zöld mohás sziklafalak. A Felső-szoros a Bükkalja vulkanikus eredetű egyedülálló geológia látványossága.
A völgyet legegyszerűbben Cserépváraljáról közelíthetjük meg. A szurdokon végigsétálva a Dobi-rétre juthatunk.
Barlanglakások és Barlanglakásos Tájház
A Cserépfaluban található Kisamerika elnevezésű, egykoron embereknek lakhatást nyújtó barlanglakások együttese mellett Cserépváralján is találkozhatunk ezekhez hasonló hajlékokkal.
A dél-bükki vidék bizonyos részein az ezredfordulóig megszokott volt a barlangházakban való élet. A lakások létrejöttét a környéken található és könnyen faragható kőzet a riolittufa, a domborzat és nem utolsó sorban a szegénység is elősegítette. A könnyen faragható kőzetbe az emberek maguk vájták a használati helyiségeket.
Cserépváralján egyedülállóan állították helyre az egyik barlanglakást az idegenforgalom számára. A kiállított tárgyak mint pl. a szövőszék a XIX.sz. végén készültek. A tájház 1987-óta várja az ide látogató nagyközönséget.
Még több érdekesség és túrabeszámoló a környékről:
Fotók és beszámoló: Tóth Béla Antal / Távolban lépkedő
A szerző korábbi írása oldalunkon:
