Salamon-torony – A visegrádi erődrendszer legendás túlélője

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: print
Megosztás itt: email

A Salamon-torony Visegrád egyik legnépszerűbb látnivalója, az emblematikus építményt évente több ezer kiránduló keresi fel. Egy visegrádi városnézés alkalmával a torony felfedezése kihagyhatatlan program, a 31 méter magas építmény a család minden tagja számára tartogat érdekességeket.

Salamon-torony – A visegrádi erődrendszer alsó vára

10 érdekesség a Salamon-torony történetéről

IV. Béla az 1250-es években egy több részből álló erődrendszert építtetett. A Fellegvárral egy időben, az erődrendszer részeként épült az alsó vár, azaz a lakótorony is, amelyet ma Salamon-torony néven ismerünk. Az erdőrendszer harmadik része egy vízparti őrtorony volt.

Megnézem a Fellegvárat >>

Salamon-torony, Visegrád
Salamon-torony

  • A torony a XIII. századi magyarországi várépítészet kiemelkedő fontosságú emléke, amelyet IV. Bélától Mátyás királyig valamennyi uralkodónk folyamatosan korszerűsített.
  • Az alsó vár – funkcióját tekintve – a középkorban uralkodói szálláshely volt, a XIV. század első felében ispáni lakhely, illetve egy katonai feladatokat ellátó erődítmény.
  • A Budát és Esztergomot összekötő szárazföldi utat, valamint a dunai hajózási útvonalakat is ellenőrizhették innen.
  • A hatszög alaprajzú, 5 emeletes, 31 méter magas torony falai elérik a 8 méteres falvastagságot is, a fűtés télen sajnálatos módon alig-alig volt érezhető.
  • Az építmény északi oldalát lőrésekkel tarkított őrtornyok, reteszekkel és csapóráccsal ellátott kaputorony vette körül.
  • A torony és a Fellegvár a XVI. század első felétől a XVII. század végéig 11 ostromot élt át.
  • I. Ferdinánd és Szapolyai János királyok harcai, valamint a török hódoltság alatti ostromok során az építmény állapota jelentősen romlott, majd a torony teljesen elnéptelenedett.
  • A kialakuló magyar műemlékvédelem a XIX. század végén kezdte el kutatni. A XX. század első felében elkészült a torony tetején vasbeton födém, valamint kiegészítették a gyilokjárót.
  • A második világháború alatt a toronyba többen is betörtek, 1950-ben pedig a Salamon-torony teljes faszerkezete odaveszett egy tűzvészben.
  • Az újabb helyreállítási szakasz 1959 és 1961 között zajlott, ezután nyerte el az építmény a mai formáját.

A Salamon-toronyhoz kapcsolódó tornapályán a Szent György Lovagrend katonai hagyományőrző tagozatának középkori lovagi torna bemutatóit lehet megtekinteni tavasztól őszig, így egy-egy lovagi torna, vagy dobos díszmenet nem csak a Palotajátékok ideje alatt repít vissza bennünket a múltba.

Salamon-torony, Visegrád

Hogyan kötődik a torony Salamon királyhoz?

Bár sokan úgy gondolják, hogy a toronyban raboskodott egykor Salamon király, az igazság azonban az, hogy ez csupán legenda.

Salamon király valóban Visegrádon raboskodott a XI. században (László király foglyaként), azonban a kettős várrendszer elkészültéről csak 1256-ban ad hírt az első hivatalos oklevél, IV. Béla uralkodásának korából.

Sokkal valószínűbb tehát, hogy Salamon királyt az alsó vártól északra fekvő Sibrik-dombon álló ispánsági várban tartották fogva.

Salamon-torony, Visegrád

Kiállítások és kilátópontok a Salamon-toronyban

A Salamon-torony felfedezése kb. 1-1,5 órát vesz igénybe. A séta során elsőként a visegrádi Királyi Palota XIV. századi díszkútját tekinthetjük meg, a díszudvart 1940-1941-ben tárta fel Schulek János.

A díszkút rekonstrukciója 1964-ben készült el Szakál Ernő kőszobrász restaurátor munkájának köszönhetően, és ebben az évben állították fel mai helyére, a Salamon-torony földszintjére.

XIV. századi díszkút, Salamon-torony

A Salamon-torony épületében felfelé haladva állandó kiállítás keretében ismerhetjük meg Visegrád történetét az őskortól a XX. századig.

A kiállított tárgyak között pénzérmék, fegyverek, konyhai eszközök, ékszerek, szobrok és a Visegrád-kőbányai római őrtorony építési táblája is megtalálható.

A kiállítótermek ablakaiból bámulatos kilátás nyílik az építmény mellett folydogáló Dunára és a szemben elterülő hegyekre, a torony túloldalán található ablakokból pedig a visegrádi várhegyre nyílik kilátás. Láthatjuk azt a völgyzárófalat is, amely az alsó várat kötötte egykor össze a Fellegvárral.

A Salamon-torony tetején állva 360 fokos körpanorámában gyönyörködhetünk. Megfigyelhetjük az alattunk haladó hajókat, a vidám kenusokat, Visegrádot, Nagymarost, illetve a Pilis és a Börzsöny vonulatait is.

A fotózás szerelmesei számára igazi bakancslistás helyszín a torony kilátópontja, ahol évente több #csodahelyekmagyarországon kép is készül.

Hasznos tudnivalók

Elérhetőségek

Nyitva tartás

Május 1 – Szeptember 30.

  • Hétfő-kedd: ZÁRVA (kivéve ünnepnapokon)
  • Szerda-vasárnap: 09:00 – 17:00

Október 1 – Április 30. között a Salamon-torony ZÁRVA tart. Babakocsival és kerekesszékkel a toronyban sajnos nem lehet közlekedni.

Salamon-torony, Visegrád

Belépőjegy árak

  • Felnőtt jegy: 700 Ft
  • Kedvezményes jegy: 350 Ft
  • A belépés 6 év alatt és 70 év fölött ingyenes.

Megközelítés

A visegrádi Salamon-torony mindössze 43 km-re található Budapesttől, a torony megközelíthető autóval, motorral, busszal, kerékpárral és kirándulóhajó járattal is.

Autóval az alsó vár felső bejáratánál érdemes parkolni, a menetrend szerint közlekedő autóbuszokról (menetrend ITT) a Visegrád, Hajóállomás megállónál kell leszállni, onnan a torony gyalogosan 10-12 perces sétával elérhető a Salamontorony utcán keresztül.

A Mahart kirándulóhajó járatai a visegrádi Hajóállomáson is kikötnek, így Budapest, illetve Esztergom irányából is érkezhetsz hajóval.

Szállást keresel Visegrádon?

Itt érdemes nézelődni >>


Képek: Kristóf Eszter

Írd meg véleményed

  • Értékeld, mennyire tetszett a csodahely!
    0
Küldés

Látogatók véleményei

REPLY
Cancel
error: Védett tartalom!

Kövess minket!

Csatlakozz csoportjainkhoz!

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre

.