Sok lépcső és mesés panoráma – tanösvény a hegyesdi várromhoz

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: print
Megosztás itt: email
0

Ha Balaton-felvidéki vár kerül szóba, legtöbben a szigligeti, sümegi várra gondolnak, netán eszünkbe juthat a csobánci vagy a somlói vár romja is. De nem szabad megfeledkeznünk a Hegyesd település mellett álló romokról sem, amelyhez igazán kalandos túra vezet fel a Hegyesdi várrom tanösvény mentén. Aki nem riad vissza a lépcsőktől és egy kis sziklamászástól, ott a helye!

Hegyesd

A Tapolcai-medence és a Déli-Bakony találkozásánál, az Eger-víz mellett található az aprócska település, amely Tapolcától, Nagyvázsonytól és a Balatontól is elérhető távolságra fekszik. Legfőbb látnivalója a falu mellett tornyosuló vulkáni kúp, tetején a hegyesdi vár romjával, ahonnan csodás panoráma nyílik a környékre.

A hegyesdi Várhegy tanösvény

Tapolca felől, a 77-es főúton érkezve már messziről látszik a magas, kúp alakú hegy és a tetején álló várrom, amely ekkor még meglehetősen elérhetetlennek tűnik. És valóban, jó pár lépcsőfokot meg kell mászni, hogy elérjük a csúcsot, de a kilátás mindenért kárpótol.

Hegyesdről akár gyalog is megközelíthető a túra kiindulópontja, aki pedig autóval érkezik, a GPS-ben megtalálja a “Tanösvény” jelzést, itt parkoló és pihenőhely lett kialakítva. Innen indul a kb. 1,5 km hosszú tanösvény, amelyen barangolva 10 állomáson keresztül ismertető táblák segítségével tanulmányozhatjuk a környék természeti, történelmi látnivalóit, megismerhetjük a hegyesdi várhegy természeti adottságait, történelmi múltját, az erdei életközösség jellemzőit, sokszínűségét, az erdő szintjeit, az erdőgazdálkodás alapjait. A tájékoztató táblákon kívül a 9. állomáson 7 db fafajokat ismertető táblát találunk, melyek a várhegyen leggyakrabban előforduló fafajok jellemzőit mutatják be.

Sok lépcső és mesés panoráma - túra a hegyesdi várromhoz
Információs tábla a Hegyesdi várrom tanösvényen

A tanösvény állomásai: 

  1. Hegyesdi várhegy tanösvény térképes ismertető
  2. Hegyesd és környékének természeti értékei
  3. Hegyesd és környékének geológiája
  4. A hegyesdi vár története
  5. Körpanoráma a Hegyesdi várhegy tetejéről
  6. A holtfa szerepe az erdei életközösségekben: rovarok, gombák
  7. Erdőlakó madarak: a környező erdőkben előforduló madárfajok
  8. Gímszarvas, őz, vaddisznó
  9. Fafajokat ismertető táblák
  10. Erdők a hegyesdi várhegyen: erdőgazdálkodás Magyarországon

A parkolóból induló túra kellemes, erdei sétával indul, elég a sárga jelzést követni és közben töltődni az erdő látványával. Ez azonban csak a kezdet, arra érdemes lélekben felkészülni, hogy pár méter múlva megkezdődik a legfárasztóbb rész, a lépcsőzés!

A jó hír, hogy unatkozni a lépcsők megmászása közben sem lehet, hiszen utunk elhalad néhány méretes, mohával benőtt sziklafal mellett, majd a 4. megállónál egy pad várja a megpihent vándorokat, ahonnan csodás kilátás nyílik a környékre.

Innen már csak kevés van hátra (felfelé), ezt bizonyítja, hogy várromok is fel-feltűnnek a lépcsők mellett. Amikor elfogy az út, vagyis már csak lefelé mehetnénk tovább a lépcsőkön (egyébként sokan ezt az oldalt választják a feljutásra a falu irányából), balról egy hatalmas sziklafal mellett haladunk el. Innen szó szerint négykézláb tudunk csak tovább menni a várrom irányába.

Igen, meredek a sziklafal, de kis odafigyeléssel, körültekintéssel, no és persze kapaszkodással bárki számára megmászható!

Néhány méter után érjük el a várromot, amely viszonylag kis alapterületű, néhány téglából áll csupán. Találunk itt egy tűzrakó helyet, egy távcsövet és egy táblát, amelyen jelölve van a 281 méteres tengerszint feletti magasság.

A hegycsúcson 360 fokos körpanoráma tárul elénk: a lábunk alatt terül el Hegyesd és bányatava, ellátni Kapolcsig, és megcsodálhatjuk a Tapolcai-medence tanúhegyeit (Csobánc, Tóti-hegy, Badacsony, Szent György-hegy) is.

A hegyesdi várról

A vár egy feltűnően magas bazaltkúpon épült 281 méter magasan. Korábban csigavonalban haladó szerpentinút vezetett fel a csúcson épült lakóépületekhez, s az út külső peremén kis alapterületű védőtornyokkál erősített fal húzódott, amelyek feltehetően több kaputorony szakított meg. A vár helyzeténél fogva csak gyalogság befogadására volt alkalmas, lovasság a falai között nem tartózkodott. Falai vékonyak és magasak voltak, nagyobb űrméretű ágyúk elhelyezése lehetetlen volt a falakon vagy a tornyokban. 

Építése a tatárjárás után valószínű. Az első okleveles adat királyi birtokként említi, amely összefügghet azzal, hogy az Atyusz nemzetség 1276 körül kihalt, így a királyra szállt vissza vár tulajdona. 

A vár első írásos említése 1329-ből való, amikor Veszprémből jelentették Károly Róbert királynak, hogy az ajkai nemesek az ajkai birtokrészt visszaadták Bánd hegyesdi várnagynak. Későbbi tulajdonos volt a Hunyadi család is.

1561. április 16-án a törökök elfoglalták Hegyesd várát. Pár nap múlva, április 19-én be is költözött a várba Bajezid vajda, a török várparancsnok. A hegyesdi vár ostroma 1562. március 30-án kezdődött, végül április elején foglalták vissza. Ezután a várat felgyújtották, majd felrobbantották, hogy később ne váljon katonai erősségévé a töröknek. Többé nem épült fel. Mára a hajdani várfalakból kevés maradt fenn, az 1-2 méter magas falmaradványok kövei is már omladoznak, s a meredek hegyoldal fái és cserjéi is benőtték a romokat.

Sok lépcső és mesés panoráma - túra a hegyesdi várromhoz
Kilátás a hegyesdi várból

Visszafelé szintén óvatosan ereszkedjünk le a sziklafalon. Utunkat folytathatjuk a tanösvény irányába, vagy visszafordulhatunk és ugyanazon az út indulhatunk lefelé a lépcsőkön, a parkoló irányába.

Szállást keresel a közelben?

Itt tudsz körülnézni »»


Fotók: ©Csodahelyek

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: print
Megosztás itt: email