A világnak hét csodája van, Bujáknak nyolc!

Szerző: Tasi Zsolt
2020. október 30.

Nógrád megye

A Cserhát déli részén, két kis patak találkozásánál, összefüggő erdőség közepén fekszik Buják. A sajátságos hangulatú településen a mai napig hordják a palóc népviseleti ruhákat, amelyeken a hagyományos palóc motívumok mellett megjelennek a bujáki minták is. A község műemlékekben és természeti értékekben egyaránt gazdag, a Cserhát dombjai pedig szerteágazó turista útvonalakkal várja az ide érkezőket.

Tartalomjegyzék

„A világnak hét csodája van, Bujáknak nyolc!”

Legalábbis a monda szerint. És hogy melyek ezek?

a bujáki népviselet
a várrom
a hősi (holokauszt) emlékmű
a sasbérci kilátó
a Glatz Oszkár-hagyaték
Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas professzor, aki a Bujákhoz tartozó Kisbér-pusztán gyerekeskedett
a Kálvária a Szent Anna-kápolnával
valamint a bujáki táj különleges növény- és állatvilága, tanösvényei

Mi most ebből az ökológiai tanösvény három fő attrakcióját, a Sasbérci-kilátót, a Kálvária-hegyet és a Bujáki várromot fogjuk szemügyre venni egy könnyű túrával.

A rendezett faluközpontból induló Piros Palóc turistautat kövessük észak felé. A többnyire betonúton vezető szakasz első, utunkba akadó látványossága egy homokkőbarlang, amely egy úgynevezett felszakadásos, nem karsztos barlang, és a nevét a 19-20. század fordulójának legnagyobb birtokosáról, Pappenheim grófról kapta.

Buják romantikus vára

A községből kiérve kb. félórányi séta után botlunk bele a Bujáki várhoz vezető gyalogösvénybe, amelyhez egy tábla mutat irányt. Felkapaszkodva a 300 méter magas hegyre a Cserhát egyik legszebb panorámájában és a várból megmaradt romokban gyönyörködhetünk.

A vár első okleveles említése 1317-ból való, amikor Csák Máté parancsára Ibur fia István ostromolta eredménytelenül az erődöt. 1386-ban Mária királynő Garai Miklósnak adta, végül a család kihalását követően Báthory Istvánhoz került az építmény, aki a 16. század közepére egy külső falgyűrűt húzott az Öregtorony köré. Ali, budai pasa alig öt napos ostrom után foglalta el a helyőrséget, és csak 1606-ban, a bécsi békével került újra királyi kézbe. 1666 körül valószínűleg felrobbantották az erődöt, és többé nem állították helyre, azóta „csak” egy pusztuló rom.

A helyi értékeket bemutató tanösvény

Visszatérve az aszfaltra a továbbiakban kövessük az ökológiai tanösvényt, amely jelezéseinek piktogramja egy falevelet mintáz. A helyi erdőgazdaság által létrehozott és üzemeltetett tanösvény igen csak hosszúra sikeredet, de cserébe a sétánk során megismerkedhetünk a környék növény- és állatvilágával, az erdő- és vadgazdálkodás céljaival és helyes módszereivel. A tanösvény egyik állomása a híres Egidius-forrás, amely 1943 óta áll oltalom alatt.

FONTOS! A tanösvény látogatásánál figyelembe kell venni, hogy az út nincs jól és pontosan felfestve, bejárásához mindenképpen térkép vagy applikáció ajánlott!

A Sasbérci-kilátó

A Sas-bércen található mesebeli kilátó a túránk ötödik kilométere után bukkan elő. A Csipkerózsika mese hangulatát idéző tornyot 1920 körül építette gróf Poppenheim Szigfrid erdőtulajdonos vadászpihenőnek. Az épület alsó szintjét egészen az 1950-es évekig az erdészcsaládok lakták.

A kilátóba a legutóbbi felújítás óta csak hétvégenként és ünnepnapokon lehet felmenni.

Remetelak, kálvária és kápolna

Visszafelé megint a tanösvényen közlekedjünk, majd a betonúttal való második találkozás után is maradjunk ezen az útvonalon. Hamarosan emelkedni fog az út és megjelenik a csodálatos erdei környezetben fekvő kálvária út, majd a kápolna sziluettje.

Egy 1790-es feljegyzés szerint három, fából faragott kereszt állott a Kálvária dombon. A mellette lévő barokk stílusú Szent Anna kápolnát 1802-ben építették. 1890-ben pedig Kossitzky Lajos plébános közbenjárása után készült el a felfelé vezető út mentén a 7 „kápolnácska” a 14 stációs képpel.

A második világháború alatt a katonák a stációkat szétverték, a téglákat pedig a környékbeli házak javításához széthordták. A rendszerváltás után az egészet felújították, ekkor kerültek a mai kálvária metszetek a helyükre.

A településre a tanösvény jelzéseket követve, az Ady Endre utcán érünk le.