Tóth Béla Antal, a Távolban lépkedő bloggere a Bükk-hegységben járt, ezúttal az Ördögtorony tanösvény volt az úti célja. Fényképes beszámolóját most a csodahelyek.hu oldalán is elolvashatjátok.
Ördögtorony tanösvény
Ha végigjárjuk a 10 km hosszú Ördögtorony tanösvényt, akkor a Bükkalja és a Déli-Bükk Hór-völgy környéki részének természeti és kultúrtörténeti érdekességeit, látnivalóit kereshetjük fel. Ha két részletben akarjuk teljesíteni a tanösvényt, akkor a 9. állomás után visszatérhetünk Cserépfaluba. Ebben az esetben az útvonalat egy 6 km-es („Bükkaljai kör”) és egy 8 km-es („Dél-bükki kör”) szakaszra oszthatjuk szét.
Az Ördögtorony tanösvény állomásai:
- 1. Berezd-oldal: kilátópont
- 2. Berezd-oldal: kőzetfeltárás
- 3. Kisamerika
- 4. Berezdaljai pincesor
- 5. Mész-tetői fás legelő
- 6. Ördög csúszda
- 7. Ördögtorony-kaptárkő
- 8. Mész-patak szurdoka
- 9. Túrbucka
- 10. Perpác-hegyi legelő
- 11. Víznyelő
- 12. Hór-völgy: kőzetek, felszín formák
- 13. Gyertyános-tölgyes
- 14. Jégkori sziklaformák
- 15. Törmeléklejtő-erdő
- 16. Bervai Mészkő geológiai alapszelvény
- 17. Suba-lyuk
- 18. Melegkedvelő növényzet
- 19. Mészégetés
- 20. Népi építészet
Természetesen az útvonalat elhagyva és arról letérve számtalan más látnivalóval is találkozhatunk.
Kisamerika
Cserépfalu szélén, a Berezdalja utcából egy táblával jelzett, emelkedő ösvényen jutunk fel a Kisamerikának nevezett barlanglakásokhoz. Útközben azért egy kicsit a növényzettel is megküzdöttem. A területen található elhagyott kőbányák meredek falai lehetőséget teremtettek arra, hogy a falu legszegényebb családjai ezekbe a falba barlangokat vájjanak, majd a kivájt követ eladják és a barlangba beköltözzenek.
Azt sajnos nem tudjuk, hogy mikor kezdték meg a barlanglakások kialakítását, hivatalos feljegyzések erről nem születtek. Valamiféle támpontra csak a még a térségben élő és valamikor ott lakott személyek elmondásai alapján lehet következtetni. Ezekre támaszkodva a XIX. század második felére tehető a kialakítás időszaka. A Kisamerika gúnynév az 1929-1933-mas nagy gazdasági világválság alatt alakult ki a reformátusok hatására. A környékről sokan vándoroltak ki Amerikába, de a legszegényebbek csak a falu szélén a falba vájt lyukakig jutottak, így keletkezett Kisamerika.
Millenniumi kilátó
A barlanglakásoktól továbbhaladva az ösvényen, pár perc után már el is érjük a 2000-ben épült, 240 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő kilátót. A kaptárkőre emlékeztető építményt Csete György (1937–2016) Kossuth-díjas építész tervezte. A kilátó dácittufa tömbökből épült, a beillesztett régi, faragott kövekkel az egykori cserépi kőfaragóknak állítanak emléket. A belső részében csigalépcső vezet fel. A legfelső szinten, az apró nyílásokon keresztül beszűrődő fény, a Göncölszekér csillagképet jeleníti meg.
Ablakaiból szuper kilátás nyílik Cserépfalura, a Bükkaljára és a Hór-völgy által észak–déli irányban kettészelt Déli-Bükkre.
Ördögtorony-kaptárkő
A Bükkalja legismertebb természeti és kultúrtörténeti értékei a kaptárkövek, melyek a völgylejtőket felszabdaló kis vízmosások közötti keskeny gerincek maradványai. Ezekből a Bükkalján 72 darab található.
Kezdetben a vízmosások által feldarabolt riolittufa lejtőkön kisebb-nagyobb kúpok jelennek meg. A felszínfejlődés folyamán a kúpok elkülönülnek és csak keskeny nyereggel kapcsolódnak a mögöttük lévő riolittufa lejtőkhöz. A fejlődés következő szakaszában az összekötő nyereg is jelentősen lealacsonyodik, a kaptárkúp eltávolodik a mögöttes lejtőtől. Ezt a fejlődési állapotot képviseli a cserépfalui Mész-tető oldalában álló Ördögtorony. A 6 méter (más források szerint 8 méter) magas tufakúp már csak egy lealacsonyodott nyereggel kapcsolódik a mögöttes hegy lejtőjéhez.
Az Ördögtorony mondái
1. Az Ördögtorony helyén nagyon-nagyon régen egy szép nagy templom épült. Hívei azonban Istentől elrugaszkodott sátán-hívőkből állottak. Egyszer a Jóisten megharagudott, és éjfélkor, amikor mindenki a templomban volt és nagy harangzúgás közepette ünnepelték a sátánt, megdördült az ég, s a föld megnyílt: elnyelte a templomot emberekkel együtt. Ma már csupán a torony áll ki a földből, s hirdeti az Isten hatalmát. Ha valaki arra jár – főként éjfélkor – hallhatja a harangzúgást, illetve a hívek buzgó imáját a szabadulásért.
2. Ahol most az Ördögtorony áll, régen malom volt. A Hór vize még ott folyt és hajtotta a malomkerekeket. Egyszer az egri püspök rekvirálói kifosztották, és az átkozódó molnárt a következőkkel próbálták csillapítani: „Kérj segítséget az ördögtől!”. Kért is, meg is kapta. Ám ezután már nem volt rendes ember: mindig több és több vámot fogott le az őrletésért. Egyszer azonban egy szegény asszony egyetlen zsák búzájának lefogta a felét. A szerencsétlen asszony ekkor megátkozta a molnárt: „Süllyedj el a malmoddal együtt!”. Az átok megfogant, a malom elsüllyedt a tulajdonosával együtt, s a gonosz molnár azóta is csak őröl, őröl. Ezt addig kell csinálnia, amíg el nem jön érte az ördög, hogy elvigye a végítélethez.
3. Az Ördögtorony helyén valamikor malom állt, ott lakott a molnár is a családjával. Azonban az Ódor-várnál élő rablólovagok szemet vetettek rájuk, ki akarták rabolni őket. A molnár a családjával felmenekült a malom tornyába, míg a rablók fosztogattak. Később a zsiványbanda lement a pincébe, s ott dorbézoltak, mulatoztak, dübögtek, míg csak bírtak. A kis család fohászkodott, imádkozott az Úrhoz: veszejtse el a rablókat, mentse meg őket. Így történt, hogy a malom egyszer csak süllyedni kezdett, lesüllyedt a föld alá, csak a tornya látszott ki, éppen ahol a molnárék bújtak meg. Így menekültek meg az ártatlanok. Azóta, ha éjfélkor arra jár egy tiszta lélek, s fülét az Ördögtorony falához tartja, hallhatja a rablólovagok dübögését, dorbézolását.
Fotók és beszámoló: Tóth Béla Antal / Távolban lépkedő
A szerző korábbi írása oldalunkon:
