A Mátra legjelentősebb és hazánk legvadregényesebb sziklavára a Siroki vár. Nemcsak a sziklatömb tetejére, hanem annak belsejébe is építették, így a hegy gyomrában kalandozhatunk, ha bejárjuk a várat és szűk alagútrendszereit. Az izgalmas barlangvár felkeresése után ne hagyjuk ki a közelben található érdekes sziklaalakzatokat, túrázzunk el a festői kilátást nyújtó Törökasztalhoz, valamint a Barát- és Apáca-sziklák birodalmába.
Kirándulás a Barát- és Apáca-sziklák birodalmában
Sirok, és a Siroki vár története
A Mátra keleti részén tornyosul egy magányos vulkáni hegycsúcs, a 296 m magas siroki Várhegy. Sirok a Tarna völgyében fekszik, amely itt, a Mátra és a Bükk határán nyúló dombvidék szélén összeszűkül, majd kiszélesedik. Valószínűleg erről kapta a szláv eredetű nevét a település, mivel a Sirok szó jelentése: széles.
Érdekel a Barát- és Apáca sziklák, illetve a vár legendája?
Siroki Várhegy 
Siroki vár
A Siroki várnak történelmi múltja van, az erődítmény története az avarok idejére nyúlhat vissza. A honfoglalást követően Sirok és környéke az Aba nemzetség birtoka lett, a Bohr-Bodon család építette a jóval erősebb várat a tatárjárás után. A 13-14. században alakították ki a belsőtornyos várat és a ma is járható kazamatarendszert. A siroki végvár Eger legerősebb, legjelentősebb elővára volt, Cserép és Szarvaskő mellett.
A Tarna völgyében lévő erős építmény bevehetetlen vár hírében állt, 1596-ban, Eger eleste után azonban a vár őrsége elmenekült, így a török csapatok harc nélkül foglalták el a várat. Nagyjából száz évre telepedtek le a törökök a Siroki várban és környékén, ezekre a török időkre nyerhetünk bepillantást egy várlátogatás során.
Az 1700-as években felrobbantották a végvárat, és évekig csak a vár romjait láthattuk a sziklahegy tetején. 2012 októberében, több mint két éves felújítást követően adták át a felújított Siroki várat.
Siroki vár – Várlátogatás, mint kalandos időutazás
A török kor mindennapjait mutatja be egy konyha, egy lakóhelyiség és egy hadi felszerelésekkel berendezett tér, valamint egy kisfilm. Fel is próbálhatjuk a török öltözéket, a díszes kaftánt és turbánt. Magyarországon egyedülálló módon, nem a magyar végvári vitézek, hanem az 1596 és 1686 között itt élő oszmán várkatonaság mindennapjait idézi a vár kiállítása.
A vadregényes vár legkülönlegesebb, egyedi élménye a kazamaták, alagútrendszerek, sziklába vájt járatok felfedezése. Nem mindennapi kaland vár ránk, érdemes zseblámpával felszerelkezve elindulni a vár sötét, szűkös helyeinek meghódítására.
A vár fantasztikus panorámát nyújt a környező hegyekre, és a közeli legendákkal teli sziklaalakzatokra, a Barát-és az Apáca-sziklára, valamint a Törökasztal elnevezésű lapos tetejű sziklára.
A Siroki vár megközelítése
- Budapest irányából az M3 autópályán Füzesabonyig, majd Egertől a 24 számú főúton még 30 perc autóút Sirok. Gyöngyösről szintén a 24-es főúton közelíthető meg a település.
- A falu központjában, a siroki várhegy tövében található a parkoló, innen 20 perces sétával lehet a várba feljutni. Szilárd burkolatú, de köves és meredek út vezet fel a nyeregben fekvő rétig, ahonnan kettéágazik az útvonal. Balra fordulva, egy újabb emelkedő után érjük el a vár bejárati kapuját.
- A vár lábánál halad el az Országos Kéktúra 22-es számú szakasza.
- Az utat megtenni gyalogosan ajánlott, kisgyerekekkel is járható az útvonal.
- Babakocsi helyett a hordozókendőt javasoljuk inkább.
Barát- és Apáca-sziklák
A 6-8 méter magas sziklatornyok a vulkáni működés során, a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek és a külső természeti erők, az időjárás okozta erózió alakította őket ilyen különleges formájúra évmilliók alatt.
Az érdekes formájú, magányosan álló andezit sziklák a várból is láthatóak, a Barát- és Apáca-szikláktól visszatekintve a vár irányába szintén csodálatos a kilátás.
A Pap-kő hegygerincén kiemelkedő látványos tufatornyokat Bálványköveknek is nevezik. Olyan népi elnevezései is vannak, mint Törökasszony és a szolgáló, vagy egyszerűen Kőembereknek is hívják a sziklaképződményeket. Ismertebb nevük pedig a Barát- és Apáca-sziklák, utalva a természet alkotta formájukra, a helyiek nevezték el így az alakzatokat.
A legenda szerint egy barát és egy apáca végzetesen egymásba szerettek. A bűnös szerelmesek elhatározták, hogy a szikláról leugorva véget vetnek életüknek, az ugrás pillanatában azonban kővé változtak.
A Barát- és Apáca-sziklák megközelítése
A vár alatti parkolóból aszfaltozott út visz a vár alatti nyeregre, ahonnan jobbra, az országos kék jelzés mentén haladva, egy turistaösvényen kereshetjük fel a két különleges sziklaformációt. A Barát-és Apáca-sziklákhoz kényelmes, bár kissé emelkedő, nagyjából 400 méter hosszú sétaút vezet.
A Törökasztal
A már említett kék jelzésen továbbsétálva a Barát-és Apáca szikláktól feljebb, egy másik ösvényen haladva, megtaláljuk a Törökasztal elnevezésű sziklát. A szikla csúcsát egykor lefaragták, és kialakítottak egy vízszintes felületet, amelybe tál alakú mélyedéseket, csatornákat véstek. Találó elnevezését a formájának köszönheti, a lapos tetejű szikla valóban hasonlít egy asztalra.
A Törökasztal egyes feltételezések szerint egykor egy pogánykori áldozóoltár lehetett. Más források szerint a török uralom alatt a törökök innen ellenőrizték a környéket.
Annyi biztos, hogy remek kilátóhely, nagyszerű fotókat készíthetünk innen a Siroki várról és a településről. Üljünk le a sziklára és élvezzük a nyugalmat, illetve a festői panorámát!
Olvasói vélemény
„Tavaly októberben a Mátrában túráztunk. A kétnapos út legszebb élménye volt a kora reggeli fényekbe öltözött Barát-és Apáca-sziklák és a Siroki vár látványa. A felkelő nap sugarai bearanyozták a háttérben meghúzódó Mátra és Bükk domborulatait és az alattunk elterülő község ködbe burkolózva tovább fokozta a páratlan élményt. A siroki vártól az Országos Kéktúra útvonalán haladva, kb. 500 m után érjük el a sziklaalakzatokat.” – Cseszlai Nóra, Csodahelyek Magyarországon FaceBook csoport
Szállást keresel a közelben?
Sirok további látnivalói
- A Kút-völgyi Szabadidőpark közkedvelt kirándulóhely
- Sirok egyetlen törpeoszlopos tornácú lakóháza, amelyben Tájház található
- Borics Pál, siroki születésű szobrászművész kiállítása
- A természetvédelmi terület, az értékes tőzegmohaláp, azaz a Nyírjes-tó, amely egy gyertyános tölgyes erdőben található.
- A Kőkúti Szent László kápolna hangulatos, egy középkori templom és a modern építészet stílusjegyeit ötvöző, ugyanakkor a táj szépségéhez illeszkedő bájos épülete
Fotó: Cseszlai Nóra
