A Csömödéri Állami Erdei Vasút Magyarország leghosszabb nyomvonalú kisvasútja, amely mesés fenyves és bükkös területeken halad át. A Lentitől Kistolmácsi-tóig zakatoló kisvasút kiinduló állomásának szomszédságában található termálfürdőn kívül is megannyi felfedezni való látnivaló akad a városban, például Lenti parkerdejében kanyarog a Vadvirág Tanösvény, amely kora tavaszi virágkavalkádjával kápráztatja el a látogatókat.
Kincsek a Göcsejben: Csömödéri Állami Erdei Vasút és más látnivalók
Csömödéri Állami Erdei Vasút
A zalai dombok között húzódó erdei vasúthálózat kiépítése 1918-ban kezdődött a Csömödér és Szentpéterfölde közötti vonallal. Ez a pálya kötötte akkoriban össze a csömödéri fűrészüzemet az Esterházy Hitbizomány erdőterületeivel.
A kisvasúton a menetrendszerű személyszállítás 1954-ben kezdődött meg Csömödér–Kistolmács között.
2000 szeptemberében avatták fel a Lenti–Csömödér között lévő szakaszt, és ezzel érte el nagyjából a ma is használt pályahosszt.
Menetrendszerűen április végétől kezdődik az utasszállítás, és szeptember végéig közlekednek a kocsik. Az utasok nagy kedvence az Ábel névre keresztelt erdélyi gőzmozdony, amely Tamási Áron regényhőséről kapta a nevét.
20+ kisvasút Magyarországon >>
„Göcsej kincsei, az erdő és a fa”
Lentiben, a kisvasút fogadóépületében található a „Göcsej kincsei, az erdő és a fa” címet viselő múzeum, amely egy erdészeti, fűrészipari és vasúttörténeti kiállítást foglal magába.
A Zalaerdő Zrt. által létrehozott múzeumban dokumentumok, fotók és tárgyi anyagok segítenek megismertetni az itteni vidékre oly jellemző, értékes göcseji erdők színes világát és az erdészek munkáját.
Az erdei vasút nagy múltú történetével, a világhírű gímszarvas-gazdálkodás eredményeivel és Lenti híres fűrésziparával is foglalkozik egy-egy tárlat.
A múzeum épületének belseje stílusában és hangulatában az Esterházy hitbizomány uradalmi épületeit idézi meg.
A váróteremben található még egy vasúttörténeti kiállítás, ahol a menetrendszerűen közlekedő erdei vasút makettje mellett egy interaktív térképen kaphatunk érdekes információkat a vasútról és működtetőjéről.
A Lenti Parkerdő és a Vadvirág Tanösvény
A Lenti Parkerdő a város keleti határában, a 75-ös főút mentén található. A parkerdő különleges növény- és állatvilágát a mellette csordogáló Kerka-pataknak köszönheti, hiszen mielőtt a vízfolyamot szabályozták volna, tavasszal mindig elöntötte a területet.
Napjainkra temérdek tőzike és hóvirág telepedett meg itt. Ezen virágok bemutatására hozta létre a Zalaerdő Zrt. a Vadvirág Tanösvényt.
A parkerdő területén haladó, 1,5 km hosszan vezető sétaúton kihelyezett 9 darab információs tábla az erdei élővilágot (a fáktól a nagyvadakon át egészen a Kerka-patakban élő halakig) mutatja be a tölgy-kőris-szil ligeterdőn keresztül.
Kerka vára
A parkerdő szomszédságában a Kerka-patak partján áll egy 18. században barokk stílusban emelt magtár is, amelyet a hajdan itt álló vár anyagának felhasználásával emeltek.
A vár első említése Szent László idejéből való, ez idő tájt a király az itteni birtokot Lendva várával együtt Haholt bánnak adományozta.
A következő viharosabb évszázadokban többször cserélt gazdát az erőd, s a törökökkel folytatott harcokban is fontos végvár volt. Kanizsa eleste után Ausztriát védte a török támadások ellen.
Az épületet végül a hódoltság végén lerombolták, és a 18. században egy barokk stílusú, „L” alakú magtárat alakítottak ki a köveiből. A vár napjainkban magánkézben van, és sajnos nem látogatható.
Szállást foglalnál a közelben?
Fotók: Tasi Zsolt
A szerző további írásai a www.azalfoldtegedisvar.hu oldalon olvashatók.
