A Salamon-torony Visegrád egyik legnépszerűbb látnivalója, az emblematikus építményt évente több ezer kiránduló keresi fel. Egy visegrádi városnézés alkalmával a torony felfedezése kihagyhatatlan program, a 31 méter magas építmény a család minden tagja számára tartogat érdekességeket.
Salamon-torony – A visegrádi erődrendszer alsó vára
10 érdekesség a Salamon-torony történetéről
IV. Béla az 1250-es években egy több részből álló erődrendszert építtetett. A Fellegvárral egy időben, az erődrendszer részeként épült az alsó vár, azaz a lakótorony is, amelyet ma Salamon-torony néven ismerünk. Az erődrendszer harmadik része egy vízparti őrtorony volt.
- A torony a XIII. századi magyarországi várépítészet kiemelkedő fontosságú emléke, amelyet IV. Bélától Mátyás királyig valamennyi uralkodónk folyamatosan korszerűsített.
- Az alsó vár – funkcióját tekintve – a középkorban uralkodói szálláshely volt, a XIV. század első felében ispáni lakhely, illetve egy katonai feladatokat ellátó erődítmény.
- A Budát és Esztergomot összekötő szárazföldi utat, valamint a dunai hajózási útvonalakat is ellenőrizhették innen.
- A hatszög alaprajzú, 5 emeletes, 31 méter magas torony falai elérik a 8 méteres falvastagságot is, a fűtés télen sajnálatos módon alig-alig volt érezhető.
- Az építmény északi oldalát lőrésekkel tarkított őrtornyok, reteszekkel és csapóráccsal ellátott kaputorony vette körül.
- A torony és a Fellegvár a XVI. század első felétől a XVII. század végéig 11 ostromot élt át.
- I. Ferdinánd és Szapolyai János királyok harcai, valamint a török hódoltság alatti ostromok során az építmény állapota jelentősen romlott, majd a torony teljesen elnéptelenedett.
- A kialakuló magyar műemlékvédelem a XIX. század végén kezdte el kutatni. A XX. század első felében elkészült a torony tetején vasbeton födém, valamint kiegészítették a gyilokjárót.
- A második világháború alatt a toronyba többen is betörtek, 1950-ben pedig a Salamon-torony teljes faszerkezete odaveszett egy tűzvészben.
- Az újabb helyreállítási szakasz 1959 és 1961 között zajlott, ezután nyerte el az építmény a mai formáját.
A Salamon-toronyhoz kapcsolódó tornapályán a Szent György Lovagrend katonai hagyományőrző tagozatának középkori lovagi torna bemutatóit lehet megtekinteni tavasztól őszig, így egy-egy lovagi torna, vagy dobos díszmenet nem csak a Palotajátékok ideje alatt repít vissza bennünket a múltba.
Hogyan kötődik a torony Salamon királyhoz?
Bár sokan úgy gondolják, hogy a toronyban raboskodott egykor Salamon király, az igazság azonban az, hogy ez csupán legenda.
Salamon király valóban Visegrádon raboskodott a XI. században (László király foglyaként), azonban a kettős várrendszer elkészültéről csak 1256-ban ad hírt az első hivatalos oklevél, IV. Béla uralkodásának korából.
Sokkal valószínűbb tehát, hogy Salamon királyt az alsó vártól északra fekvő Sibrik-dombon álló ispánsági várban tartották fogva.
Kiállítások és kilátópontok a Salamon-toronyban
A Salamon-torony felfedezése kb. 1-1,5 órát vesz igénybe. A séta során elsőként a visegrádi Királyi Palota XIV. századi díszkútját tekinthetjük meg, a díszudvart 1940-1941-ben tárta fel Schulek János.
A díszkút rekonstrukciója 1964-ben készült el Szakál Ernő kőszobrász restaurátor munkájának köszönhetően, és ebben az évben állították fel mai helyére, a Salamon-torony földszintjére.
A Salamon-torony épületében felfelé haladva állandó kiállítás keretében ismerhetjük meg Visegrád történetét az őskortól a XX. századig.
A kiállított tárgyak között pénzérmék, fegyverek, konyhai eszközök, ékszerek, szobrok és a Visegrád-kőbányai római őrtorony építési táblája is megtalálható.
A kiállítótermek ablakaiból bámulatos kilátás nyílik az építmény mellett folydogáló Dunára és a szemben elterülő hegyekre, a torony túloldalán található ablakokból pedig a visegrádi várhegyre nyílik kilátás. Láthatjuk azt a völgyzárófalat is, amely az alsó várat kötötte egykor össze a Fellegvárral.
A Salamon-torony tetején állva 360 fokos körpanorámában gyönyörködhetünk. Megfigyelhetjük az alattunk haladó hajókat, a vidám kenusokat, Visegrádot, Nagymarost, illetve a Pilis és a Börzsöny vonulatait is.
A fotózás szerelmesei számára igazi bakancslistás helyszín a torony kilátópontja, ahol évente több #csodahelyekmagyarországon kép is készül.
Hasznos tudnivalók
Elérhetőségek
- Cím: 2025 Visegrád, Salamontorony utca
- Tel.: +36 26 597 010
- E-mail: info@visegradmuzeum.hu
- Honlap: Mátyás Király Múzeum, Visegrád
Nyitva tartás
Május 1 – Szeptember 30.
- Hétfő-kedd: ZÁRVA (kivéve ünnepnapokon)
- Szerda-vasárnap: 09:00 – 17:00
Október 1 – Április 30. között a Salamon-torony ZÁRVA tart. Babakocsival és kerekesszékkel a toronyban sajnos nem lehet közlekedni.
Belépőjegy árak
- Felnőtt jegy: 700 Ft
- Kedvezményes jegy: 350 Ft
- A belépés 6 év alatt és 70 év fölött ingyenes.
Megközelítés
A visegrádi Salamon-torony mindössze 43 km-re található Budapesttől, a torony megközelíthető autóval, motorral, busszal, kerékpárral és kirándulóhajó járattal is.
Autóval az alsó vár felső bejáratánál érdemes parkolni, a menetrend szerint közlekedő autóbuszokról (menetrend ITT) a Visegrád, Hajóállomás megállónál kell leszállni, onnan a torony gyalogosan 10-12 perces sétával elérhető a Salamontorony utcán keresztül.
A Mahart kirándulóhajó járatai a visegrádi Hajóállomáson is kikötnek, így Budapest, illetve Esztergom irányából is érkezhetsz hajóval.
Szállást keresel Visegrádon?
A fent olvasott információk tájékoztató jellegűek. Mielőtt útnak indulsz, mindenképpen nézz utána, hogy jelenleg elérhető, látogatható-e az adott csodahely.
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
Képek: Kristóf Eszter
