Lösz-szurdik tanösvények: Ámulatba ejtő szurdikok Szekszárdon

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: print
Megosztás itt: email

A Tolna megyei Szekszárd nem csak a borairól és kulturális életéről híres, hanem a természeti adottságaira is büszke, ugyanis a város dombra épült részét löszbe bevájódott mélyutak, úgynevezett „szurdikok” hálózzák be. A 2011-ben létrehozott „Lösz-szurdik tanösvények” pedig ezek közül a nevesebbeket járja be, de emellett csodálatos szőlős területek és panorámák is váltják egymást az útvonal során.

Lösz-szurdik tanösvények – Látnivalók és érdekességek

Lösz-szurdik tanösvények – Szurdikokról és tanösvényekről

A Szekszárdi-dombságot alkotó talaj szerkezete, és a napsütötte órák száma mindig is kedvezett az itteni növénytermesztéshez. A szekszárdi szőlőművelés történelme nagyon régre nyúlik vissza, hiszen már az ókori római forrásokban is találkozhatunk a terület nevével, viszont az itteni talajt alkotó elporosodó löszt az erózió pusztította leginkább az évezredek során.

A domboldalakban az emberi tevékenység és a lefolyó csapadék hatására meredek falú szakadékok jöttek létre, ezeket a V-keresztmetszetű löszárkokat a későbbiekben közlekedésre használták az emberek. Az így kialakult ösvényeket a benne időszakosan lefolyó víz a mai napig formálja, alakítja.

Lösz szurdik tanösvények

A szurdikokkal leginkább behálózott területet a Lösz-szurdik tanösvények, azaz két különlegesen kialakított túraútvonal járja be. Bár a kb. 3 és 6 km-es körtúrák a város két különböző pontjáról indulnak útnak, de egy harmadik turistaúttal, a Béla király térről induló zöld kereszttel akár össze is kapcsolhatók, ez egy kb. 2,5 km-es sétát jelent.

Figyelem! A sétautak mentén nincsenek információs táblák, kizárólag az irányított körjelzések segítségével tudunk tájékozódni a tanösvényeken!

A Parásztai-tanösvény

A Lösz-szurdik tanösvények közül az első, a zöld irányított körrel jelzett sétaút a Parásztai városrészből, a Tolnai János és a Faddivölgy utca sarkáról indul, és a város északi részét járja be egy 3 kilométeres sétával. (A Parásztai buszforduló megállójában található egy, az eligazodást szolgáló térkép!)

A túra útvonala először a löszös mélyút melletti pincéknél halad el, amelyek már kialakításuk miatt is érdekes látvány nyújtanak, majd a turistaút a Faddi-erdőig hagyományos és modern művelésű szőlőterületek között vezet. A visszaúton pedig egy rövid kitérőt tehetünk a Zápor utcáról nyíló Csontos-szurdikban.

A Csontos-szurdik egyedi érdekessége, hogy falában ma is állati és emberi csontok fedezhetők fel. Feltárás híján azt feltételezik, hogy egy nem ismert csata után ásott tömegsírt rejt a szurdok fala.

A Benedek-szurdik tanösvény

A 2011-es Szekszárdi Szüreti Fesztivál alkalmából létesült Lösz-szurdik tanösvények hosszabbik része a Benedek-szurdik tanösvény, amely a Béla király térről indul. Itt található a tanösvény egyetlen útbaigazító táblája, amely ismerteti a túra egyes állomásait.

A kék irányított körjelzésekkel jelzett ösvény első állomása Babits Mihály szülőháza, amely ma a költő emlékmúzeumának ad otthont. Az 1780 tájékán épült copf stílusú házat a költő nagyapja vásárolta meg, és Babits „A régi kert” című versében is megemlékezik a zöld ablakos házról. Napjainkban az épületben kiállított eredeti bútorok, dokumentumok és fényképek állítanak emléket a költőnek.

Szállást keresel Szekszárdon?

Itt érdemes körülnézni »»

A turistaút a továbbiakban a Szűcsény-szurdokon halad keresztül, ahol pincelakásokat tekinthetünk meg, ezekben a legszegényebb emberek laktak egykoron. A nyomorúságos családi lakásodúkat 1927-ben számolták fel, napjainkban pincének használják ezeket a lösz barlangokat.

A Cserhát-tetőt elérve csodálatos panoráma tárul elénk. Itt tiszta időben jól látható a három tájegység (Mezőföld, Sárköz, és a Völgység) találkozási pontja is.

A túránk utolsó állomása Szekszárd híres kegyhelye, a Remete- vagy más néven Kisboldogasszony-kápolna. Az itteni Szőlőhegyen már a 11. században is kegyhely állt, de a törökdúlás alatt ez elpusztult. Az 1739-es pestisjárványt követően a szekszárdiak fogadalomból építették a ma is látható kápolnát. Az épület mellett található egy kálvária is, amelyen Bucsányi Kálmán szekszárdi restaurátor 1990-ben készített domborművei láthatóak.


Fotók: Tasi Zsolt

A szerző további írásai a www.azalfoldtegedisvar.hu oldalon olvashatók.

Írd meg véleményed

  • Értékeld, mennyire tetszett a csodahely!
    0
Küldés

Látogatók véleményei

Válasz
Cancel
error: Védett tartalom!

Kövess minket!

Csatlakozz csoportjainkhoz!

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre