Neked mi jut eszedbe a tengerszemekről? Mondjuk egy hatalmas sziklafalakkal szegélyezett, gyönyörű tiszta vizű tó az Alpokban? Kevesen tudják, de hazánk is ékeskedik nem egy ilyen páratlan látnivalóval. A magyarországi tengerszemek egyediek, sajátos környezetük más-más módon kápráztatja el az ideutazót, és akkor a legszebb bányatavakról még nem is beszéltünk!
Tengerszem vagy bányató?
A tengerszemek a jégkorszak utáni időkben alakultak ki a hegyekről leolvadó gleccserekből. A felmelegedés hatására meginduló jégtömegek hatalmas mélyedéseket vájtak a kőzetekbe, így alakultak ki a tengerszemek medrei, majd az elolvadt jégből kristálytiszta tó keletkezett benne.
A bányatavak ezzel szemben mesterségesen kialakított, legtöbbször bányászati célból létrejött óriási gödrök, melyek később forrás-, talaj-, vagy esővízzel telnek meg.
Éppen ezért -a hasonlóság ellenére- a magyar bányatavakat a hagyományos értelemben nem nevezhetjük tengerszemeknek, a köznyelv mégis gyakran egymás szinonímáiként használja. Lássuk, melyek hazánk legszebbjei!
Legszebb tengerszemek Magyarországon
Megyer-hegyi tengerszem
Sárospatakon, a több mint 300 méter magas Megyer-hegyen a XV. századtól egészen az 1800-as évekig malomkőbánya működött. A hátrahagyott munkaterület üregét később esővíz töltötte fel, így jött létre a lenyűgöző látványú tengerszem. A 70 méter magas sziklafalak között megbújó tó helyenként 6 méter mély is lehet. A bányamunkálatok befejezése után a természet újra visszavette magának a területet. Olyannyira, hogy meg sem mondanánk, valaha egy bánya működött a helyén!
A bányató területe védett természeti érték és az Aggteleki Nemzeti Park kezelésében áll.
Érdekesség: 2011-ben egy olvasói szavazat alapján, a Megyer-hegyi Tengerszem nyerte el az ország legszebb természeti csodájának járó címet. (2011-ben, az Origo internetes újság Csillagtúra nevű online játékában első helyre sorolták az olvasók.)
Megközelítés
Autóval
Sárospatak irányából a 37-es útról Károlyfalván forduljunk balra , és a Mikolai Pihenőt jelző táblákat követve haladjunk a parkolóig. Innen a piros jelzésen körülbelül 1 km séta után érkezünk a hegyre, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a tengerszemre.
Gyalogosan
Sárospatak belvárosából a piros jelzésen indulva, majd az azt felváltó piros kereszt jelzést követve juthatunk a Malomkő tanösvényhez.
Apci tengerszem (Széleskő-bányató)
A Heves megyei Apc település közelében a Széleskő-bányató helyén 1875-től közel 100 éven át andezitet bányásztak. A kőtermelés befejezése után a bányagödör megtelt csapadékvízzel és egy tiszta vizű, néhol akár 10 méter mélységű tó keletkezett. Az erdővel körülvett hangulatos bányató amellett, hogy szuper kirándulóhely, napjainkban kedvelt horgászhelyül is szolgál. Emellett lehetőségünk van sátorozásra, bográcsozásra a környéken, fokozottan ügyelve természetesen a tisztaságra. Ne szemeteljünk!
Megközelítés
Az Apci Polgármesteri Hivataltól indulva, a Bethlen Gábor út után az Árpád útról az első lehetőségnél forduljunk jobbra, majd tartsunk enyhén balra. Ezen az úton haladjunk a célig.
Rudabányai bányató
Rudabányán működött Magyarország egyetlen külszíni vasérc bányája 1985-ig. A híres bányaváros munkagödrei szép lassan megteltek karsztvízzel. Ebből eleinte egy kisebb, majd egy nagyobb tó keletkezett, és a vízszint növekedésével egybefüggő állóvízzé vált. A tó 300 méter hosszú, 80 méter széles és a legmélyebb pontja eléri a 60 métert, így Magyarország legmélyebb állóvizeként tartják számon. A vörös sziklafalakon akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák és különböző cserjék tarkítják a bányató környékét.
Megközelítés
Autóval
Rudabánya, kápolna buszmegálló után enyhén balra fordulva vezess a parkolóig, ahonnan tábla jelzi a tó irányát.
Gyalogosan
Rudabánya, kápolna nevű buszmegállóból körülbelül 1,5 kilométer séta a célig.
Jósvafői tengerszem
Az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik a kedves kis falu, Jósvafő. Központjától mindössze pár száz méterre, gyönyörű sűrű fás erdei környezetben találjuk a smaragdzöld Jósvafői tengerszemet. A tavat 1942-ben a Jósva-forrás felduzzasztásával, áramtermelés céljából hozták létre. Így gondoskodtak többek között a közeli barlangok kivilágításáról.
A hideg, tiszta vizű Jósva az ország legnagyobb vízhozamú forrása, amely a Jósvafői tengerszemet is táplálja.
Megközelítés
Jósvafő központjából a Petőfi Sándor utcán indulva a Jósvafő, szálló bejárati út nevű megálló irányába 10 perc kellemes sétával megközelíthető.
Tarcali bányató
Az azúrkék tarcali bányatavat a hegyaljai szőlőtáblák közül kimagasló Nagy Kopasz-hegy vulkanikus sziklafalai ölelik közre. Kialakulása az előzőekhez hasonló: a kőbányai munkafolyamatok után visszamaradt gödör csapadék-, és forrásvizekkel töltődött fel.
Megközelítés
Autóval
A 38-as úton Tokaj felől érkezve közvetlenül Tarcal előtt forduljunk jobbra, a Könyves Kálmán utcára, majd a táblákat követve juthatunk a parkolóhoz.
Gyalogosan
A parkolóból egy kiépített ösvény mentén táblák segítik a tájékozódást. Érdemes az Áldó Krisztus szobor felé venni az irányt, hogy teljes egészében megcsodálhassuk a Tarcali bányatavat.
A magyar tengerszemek bár kialakulásukban nagyon hasonlóak, környezetük és látványuk teljesen egyedülálló. Már önmagában a tény, hogy a mesterséges és a természetes milyen harmóniában tud együtt létezni, egy csoda, amit egyszer mindenkinek látnia kell.
Fotók:
- Megyer-hegyi tengerszem, Tarcali bányató: Csordás Nikoletta-worldinnicoleseyes
- Apci tengerszem: Lackó Zoltán- zoltan.lacko
- Jósvafői tengerszem: Bagdi Alexandra- Bagdi Photo
- Rudabányai bányató: Szilárd Enikő- enikoszilard
A fent olvasott információk tájékoztató jellegűek. Mielőtt útnak indulsz, mindenképpen nézz utána, hogy jelenleg elérhető, látogatható-e az adott csodahely.
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
