Egykor a Badacsonyhoz és a Szent György-hegyhez volt hasonló a Tapolcai-medencét északkelet felől záró Haláp-hegy, amely a bazaltbányászat miatt vesztette el régi formáját (és tetejét). Az évekig parlagon heverő területen végül 2019-ben adtak át egy 3 km-es, 10 állomásból álló tanösvényt, amelynek több pontjáról is mesés panoráma nyílik a balatoni tanúhegyekre.
Bányászat a Haláp-hegyen
Az első világháború idején kezdték el a bazalt kitermelését a Haláp-hegyen, amelynek 358 méteres magasságából ma már csupán 291 méter maradt meg. A II. világháború után jelentősen megnőtt az ország kőszükséglete, ebben az időszakban az ország 3 nagy bazaltbányája közül az egyik a zalahalápi volt. A bányászat az 1950-es években már három szinten folyt összesen 9 bányaudvarral. Érdekesség, hogy Közép-Európa egyik legkeményebb bazaltja innen származott, többek között a Ferihegyi repülőtér kifutója is ebből készült. A halápi bányászat 1986-ig tartott, de hivatalosan csak 2015-ben szűnt meg a bányatelek törlésével.
Az egykori bánya az elmúlt években magánterületként működött és a látogatók előtt zárva tartott. 2018-ban a bányát korábban üzemeltető cég kezdeményezte a hajdani bánya mintegy 34 hektáros részének helyi jelentőségű védett területté nyilvánítását az ott található védett növényfajok, állatfajok és geológiai érdekességek miatt.
Bazaltoszlopok
Haláp-tanösvény
3 km hosszú, kezdő túrázók és kisgyerekes családok számára is bevállalható tanösvény került kialakításra az egykori bánya területén. A 10 megállóból álló ösvény különlegessége, hogy néhol erdőben vezet végig, máskor a sziklafallal körülvett kráterben találjuk magukat. A tanösvény legszebb része kétségkívül a 360 fokos panorámát nyújtó kilátó, de amíg addig eljutunk, érdemes nyitott szemmel járni és gyönyörködni a nem mindennapi geológiai környezetben.
A tanösvény tematikája
- Indítótábla
- Zalahaláp Község és tájhasználat
- Növényvilág
- Állatvilág
- Mikroklíma
- Bányászat, tájtörténet
- Geológia, vulkanizmus
- Bazalt, kőzet, ásványok
- Bányászat környezeti hatásai
- Tapolcai-medence és tájkép
Aki bevállalós, az autót már a település temetőjénél is leteheti (ld. Megközelítés). Innen gyalog lehet tovább indulni a kanyargós, murvás úton egészen a tanösvény bejáratáig, közben pedig érdemes jobbra tekinteni és gyönyörködni a szőlőhegyben és a csodás panorámában.
A tanösvény bejáratában sorompó áll jelezve, hogy innen nem lehet autóval tovább haladni, a járműveket a tágas parkolóban kell hagyni. Az útvonal irányát mindenhol táblák jelzik, a kezdő túrázók is könnyen kiigazodnak, hiszen az útirány mindenesetben egyértelmű. A kilátás már a parkolóból is pazar, de mindenképp érdemes tovább sétálni, mert ennél csak szebb látványban lesz részünk.
A tanösvény kezdetén térkép mutatja az állomások helyét, az útvonalak egy kisebb és egy nagyobb kört írnak le attól függően, merre szeretnénk tovább menni (az útvonal az 5. állomásnál válik szét).
Tudtad? A legenda szerint egy Balaton nevű óriás élt ezen a vidéken, akinek Haláp nevű lánya öngyilkos lett. Emlékét máig egy koporsó alakú hegy, a Haláp őrzi.
Séta a kráter belseje felé
Az út kezdetben sziklákkal kirakott ösvényen halad, majd egyik percről a másikra egy törmeléklejtő-erdőben találjuk magunkat. Ezen a hegyoldalon egészen sajátos, hűvösebb mikroklíma alakult ki, a bazaltömlést árnyéktűrő növények, páfrányok és vastag moharéteg lepi el.
A következő meglepetés akkor ér, amikor egy hatalmas amfiteátrumszerű területre, a kráter belsejébe érkezünk meg, amelynek minden oldalát magas sziklafalak határolják. A 6 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenységeknek köszönhetően 5 és 6 szögletű bazalttömböket láthatunk a kráter oldalában. Ezek érdekessége, hogy nem csak függőlegesek, mint pl. Hegyestűn, hanem vízszintes és ferde irányban is húzódnak.
Utolsó megálló – 360 fokos panoráma
Az utolsó és talán legizgalmasabb állomás a Haláp megmaradt „csúcsa”, amelynek tövében különleges sziklaszobrok sorakoznak. A kilátóba egy meredek lépcsősoron juthatunk fel, ahol 360 fokos panoráma hever a lábaink előtt.
„A Halápról elénk táruló táj látványa – bármelyik égtáj felé nézünk- egészen egyedi, megismételhetetlen és…csodálatos. Dél felé tekintve a Haláp és a hegyek lábai alatt a távolban csillogó Balaton víztükre közötti tanúhegyek a több millió éves vulkanizmusról mesélnek, a földtörténeti miocén kort idézik. Balról a Csobánc, majd jobbra tartva szép sorban a Tóti, a Gulács, mind közül a legmagasabb Badacsony, majd a Szent György-hegy és az alattuk elterülő medencealj a településekkel, valóban gyönyörködtető egyvelege a természeti és művi tájelemeknek.”
– áll a tájékoztató táblán.
Ha tovább fordulunk, feltűnik a Keszthelyi-hegység, a Déli-Bakony, sőt még a Somló is jól látható innen.
A Haláp-tanösvény számokban
- a tanösvény 2 nehézségi fokú
- 3 km hosszú
- 10 megállóból áll
- kb. 1-1,5 óra alatt kényelmesen bejárható
Megközelítés
Zalahalápról Nyirád felé a Kossuth Lajos utcán haladva, a temető után kell jobbra térni a „Bánya út” feliratnál. Innen kanyargós utca vezet fel a tanösvény bejáratáig, amely akár gyalog, akár autóval is megtehető. A tanösvény bejáratát sorompó jelzi, előtte tágas parkolóhely lett kialakítva.
Fotók: ©csodahelyek
“Haláp-tanösvény – mesés panoráma a balatoni tanúhegyekre” bejegyzéshez 1 hozzászólás
Valóban csodahely! Csodálatos panoráma a tanuhegyek re!