A Bükk-hegység nyugati oldalán fekvő Bélapátfalván a természet, a történelem és a modernkori iparság egy-egy fontos darabkája rejtőzködik. Itt található ugyanis a ciszterciek egyetlen épen megmaradt apátsági temploma, a cementgyártás következtében legyalult fehér óriás, a Bél-kő hegy és az idők folyamán festői szépségűvé váló Lakvölgyi-tó. A természet és kultúra különleges helyi harmóniája pedig bárki számára felkereshető a település turistaútjainak segédletével.
Tartalomjegyzék
ToggleSéta az Apátsági Gyalogösvényen
A település központjában bolt és buszmegálló is található, tehát érdemes innen útnak indulni a túrára. A templommal szemközti Érsekkert mellett halad az Országos Kéktúra, ezt dél-kelet irányba követve juthatunk el a temetőhöz, ahol az Apátsági Gyalogösvény vár majd ránk. Az autóforgalomtól mentes sétányon itt-ott padok találhatóak, és a végén ott magasodik a Bélapátfalvi Ciszterci monostor impozáns temploma is.
Bélapátfalvai ciszterci kolostor
Feltehetően a tatárjárás előtt már állt a Bélháromkúti kolostor, a feljegyzések szerint IV. Béla király seregei itt ütköztek meg az országot fosztogató tatárhordákkal. A ma is megtekinthető román stílusú templom 1232-ben épült, amelyet a ciszterciek építettek, hogy a környékre telepített kunokat és besenyőket keresztény hitre térítsék. A 14-15. században már gótikus stílusban átépítették a templomot, de a török hódoltság alatt súlyosan megrongálódott. A műemlék rendbe hozatalának gróf Erdődy Gábor püspök fogott neki az 1700-as években. Neki köszönhetjük azt is, hogy a Bél-kő alatt megbúvó apátsági templom és kolostor falmaradványok nemzetközileg is elismert műemléki és történeti nevezetességekké váltak. A templom külön nyitvatartási időben látogatható, a romok pedig bármikor megtekinthetőek.
Frissítés: A BÉLAPÁTFALVAI CISZTERCI APÁTSÁG FELÚJÍTÁSI MUNKÁLATAI MIATT A TEMPLOM ELŐRELÁTHATÓAN 2024 TAVASZÁIG NEM LÁTOGATHATÓ.
A Bél-kő csúcs meghódítása a Bélkő-tanösvényen
Az apátságtól induló, és a csúcsot is meghódító 4 kilométeres sétaúton a Bélkő-tanösvény információs táblái segítik a tájékozódást. A Bükki Nemzeti Park tanösvénye a környék kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, növénytársulásait és a sziklagyepek növény- és állatvilágát mutatja be a sétánk során.
Útközben még egy szakrális épület maradványaira is rálelhetünk, ha figyelmesek vagyunk, ugyanis a hegy délkeleti oldalában található a Szentháromság remeteség kápolnájának romjai, amelyet Baranyi István remete 1720 körül épített. A remete munkássága a Ciszterci apátság romjainak helyreállításban is nagy szerepet játszott.
Ha felküzdöttük magunkat a kanyargós szerpentinúton, akkor a 815 méter magas Bél-kő előszobájába, az egykori kőbánya rakodójához érkezünk meg. A Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, a „kövek vonulatának” legszebb tagja valaha mészkőbánya volt. A településen berendezkedő cementgyár nyersanyagként a hegyből mintegy 7 millió köbmétert bányászott ki a 2000-es évek elején felhagyott külszíni fejtésig. A munkálatok megszűnte után a Bükki Nemzeti Park tulajdonába került a terület és az azóta eltelt időszakban láthatóan a természet visszavette felette az uralmat. A legyalult kúp bolygatásának végeztével ritka és különleges virágok, valamint kopár szirteket kedvelő állatok telepedtek meg itt.
A lélegzetelállító és egyben leírhatatlan látványt nyújtó, teraszokkal rendelkező bánya tetején egy kilátópont is található, amelyre könnyedén feljuthatunk a sárga háromszögjelzésen.
A Lak-völgy látnivalói
A Messzelátó-hegyet megkerülő sárga sáv a Katonasírokhoz vezet, ahol a II. világháborúban a térségben elesett szovjet, román és német katonák síremlékei láthatóak. Az innen kiinduló utakon Szilvásváradra lehet eljutni, de mi most vegyük az irányt Bélapátfalva felé a piroson (és kéken). Ugyanis a Lak-völgyben több hangulatos forrás fakad, ezek közül a leghíresebb a Lóczy-forrás. Ezt a foglalását úgy tervezték meg, hogy az egykori gyerektábor kényelmét is kiszolgálja.
Bélapátfalva szép fekvésű kis tava az utolsó állomása mai bükki kalandunknak. Az erdőből kilépve rögtön elénk tárul a Bél-kő sziklás hegyoldala alatt nyugodtan elterülő Lakvölgyi-tó. Az eredetileg Gyári-tó névre hallgató állóvíz valamikor a cementgyárhoz tartozott, de a gyártás leállást követően ezt is átrendezte a természet. Napjainkban a vízfelület partja közkedvelt kirándulóhely, környékén több pad, terasz és kijelölt tűzrakóhely is akad. A tó egyébként kiválóan alkalmas horgászatra, napijegyek a parton álló kisvendéglőben, a helyi ízekről híres Szomjas Csukában válthatóak.
Továbbiakban a kéket követve érhetünk vissza túránk kiindulópontjára, és közben akár áldozhatunk a gasztronómia oltárán is. Ugyanis étterem, pizzéria és söröző mellett visz az utunk.
Szállást keresel Bélapátfalván?
A bükki túra útvonala:
Bélapátfalva (K) – Apátság (T) – Bél-kő (Z, S) – Katonasírok (P+) – Lak-völgy – Lóczy-forrás (K, P) – Gyári-tó– Bélapátfalva
- Táv: 14 km
- Szintemelkedés: 520 m
Fotók: Tasi Zsolt
“Bél-kő hegy és a Bélapátfalvai Ciszterci Apátság” bejegyzéshez 1 hozzászólás
Egyszerűen csodálatos ez a hely!
Imádom!!!