Ezúttal az Északi-középhegységben, a csodálatos kilátásokkal teli Mátrában tettünk egy kalandos túrát a Nyugat-Mátra északi gerincén Ágasvárig, majd leereszkedtünk a Csörgő-patak vadregényes völgyébe.
Tartalomjegyzék
ToggleA túra kiindulópontja
A túrát Mátraszentlászlóról és Mátraszentistvánról is el lehet indítani, a két község szinte teljesen egybeolvad, mindössze 1 km-re fekszik egymástól.
A Síparkjáról híres Mátraszentistvánt a Gyöngyösről induló közvetlen buszjárattal lehet megközelíteni, melyről Mátraszentistván központ megállónál érdemes leszállni. Mindkét településen éttermek, szállások és kiépített parkolók várják a turistákat.
Mi Mátraszentlászlóról, a Vadász Étterem és Turista Centrumtól indultunk.
Vörös-kő kilátó
Utunkat a Vörös-kő kilátóhoz vezető kis kitérővel indítottuk, mely az 781 m magas Vörös-kő hegyen található. A kilátó az étteremtől jobbra fordulva, a Vaskút utcán kb. 150 méter után az S jelzésen vezető ösvényen érhető el, egy rövid sétával.
A 2005-ben felújított kilátóból csodálatos körpanoráma tárult elénk a Galyatetőre vonulataira, Mátraszentlászlóra, Mátraszentistvánra és az Ágasvárra. Tiszta időben, északi irányban még a Magas-Tátra is látható.
Innen alternatív útvonal is választható Ágasvár felé: A kilátótól a sárga sáv majd a kék háromszög jelzésen továbbhaladva, kb. 2 km megtétele után – a Virág utca végén – az Ágasvár felé vezető kék jelzésű turistaúttal találkozunk, ahonnan folytathatjuk utunkat a leírás szerint.
A kilátótól visszasétáltunk a Vaskút utcához és a betonúton elgyalogoltunk Mátraszentistván központjába. Az Ágasvár felé vezető Virág úton felfelé sétálva a Sípark látképe is elénk tárult.
Nyugat-Mátra északi gerincének felfedezése
Innen a Kéktúra útvonalán vándoroltunk a Nyugat-Mátra gerincén. Az egyre sziklásabbá váló terepen olykor lelátunk a Csörgő-völgybe, ugyanakkor az Ágasvár felé vezető út izgalmasabb része a Cserhátra és a Nyikomra nyíló páratlan kilátás.
A panoráma rajongóknak kihagyhatatlan a Newton-szikla felé vezető K▲ úton – némi kerülővel – továbbhaladni az Ágasvári Turistaház felé.
A kitérő úton igen meredek hegyoldallal és néhány kiálló sziklával találkozunk, ahol egy rejtett ösvényen érhető el az andezit alkotta, északkeletnek meredő neves szikla (673 m).
Miközben a Magas-Mátra és a felvidék hegyeiben gyönyörködünk, ne felejtsük el, hogy a kőbe vésett „Newton hitétől mentsen meg minket az Isten” felirat a gravitáció következményeire hívja fel a figyelmünket.
A Newton-szikla után továbbsétálva, a szintén vulkanikus tevékenység eredményeképpen létrejött impozáns Szamár-kő (684 m) sziklát is megcsodálhatjuk.
Az Ágasvári Turistaház (640 m) forgalmas éttermében lehetőségünk van megpihenni, enni, inni a völgytúra előtt.
A fáradhatatlan csúcshódítóknak kötelező felmenni a K▲ úton az Ágasvár 789 méter magasan lévő kilátópontjához. (Ezt a pontot a Newton-sziklától a Turistaházig vezető úton automatikusan érintjük.)
Érdemes azonban elsétálni a nyugati oldalon alacsonyabban lévő kiemelkedés tetejére is, ahonnan különlegesebb és jóval szélesebb panoráma tárul elénk.
A Csörgő-patak völgye
A Csörgő-patak völgyéhez vezető P jelzésű út megtalálása még nekünk is kicsit nehezebben ment, bár a Turistaház előtt lévő irányjelző tábla mutatja, hogy a Mátrakeresztesi elkerülő felé kellene menni.
Az itt induló úton eleinte csak kék jelzés található, azonban pár perc séta után már egyértelműen rá lehet térni a piros, majd a piros-zöld jelzésű turistaútra. (Utóbbi egyben a Mária út nyomvonala is).
Csörgőlyuk-barlang
A Csörgőlyuk megtalálása is némi kihívást rejtett magában, ugyanis az irányjelző táblán alig olvasható a barlang neve. A jelzett úton – pár perces ereszkedő után – jobbra kanyarodó ösvény kitaposatlannak tűnik, és a kopott PΩ jelzés is csak jóval beljebb található meg egy fán.
Az Ágasvár déli meredek oldalán, a keskeny ösvényen, kidőlt fákon átmászva jutottunk el, körülbelül negyedóra kalandos túra után a híres Csörgőlyuk-barlanghoz.
A Mátra egyetlen fokozottan védett, vulkanikus kőzetben kialakult barlangja csak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyével látogatható.
A Csörgőlyuk Magyarország leghosszabb és legismertebb nem karsztos kőzetben kialakult barlangja. Nevét 1976-ban a belőle eredő Csörgő-patak után kapta.
A Vándor-forrás felett lévő barlang bejárata vasrácsokkal van lezárva, az omlásveszélytől pedig kútgyűrűkkel biztosították. 543 m magasan található a barlang, legutolsó bejegyzések szerint: 428 m hosszú, 29,6 m mély és 62 m a vízszintes kiterjedése, állandó hőmérséklete pedig körülbelül 4Co.
A jelenleg is tartó tektonikus mozgások miatt a barlang egyes járatai folyamatosan szűkülnek. A Csörgőlyuk történetét több legenda is övezi, azonban, ami a barlangászok által is bizonyított tény, hogy a Föld mágneses tere a kőzet vastartalma miatt eltérülhet,
így az iránytű megzavarodik a barlangban.
A Csörgő-patak vadregényes erdőrezervátuma
A barlang bejáratának megtekintése után némi emelkedő leküzdésével visszatértünk az eredeti P-Z turistaútra, majd a zöld négyzet jelzésű úton folytattuk túránkat a Csörgő-patak zárt szurdokának erdőrezervátumában.
Jelzések szempontjából ez a szakasz sem teljesen megnyugtató, többször felmerült bennünk a kérdés, hogy jó helyen vagyunk-e, jó irányba tartunk-e, ugyanis a Z■ jelzések a fákon, sokszor nem a turistautak kialakítási szabályainak megfelelő távolságokban fedezhetőek fel az úton.
Mindezt feledtette az az izgalom, hogy számtalanszor és olykor lehetetlen helyeken kellett átkelni a hömpölygő patakon. A gyönyörű foltos szalamandrák, pedig állandó kísérői voltak a völgytúránknak.
A mondák szerint a patak onnan kapta a nevét, hogy kövei az áradáskor, a vízsodrással egymáshoz ütődve csörgő hangot adnak ki.
A szurdoktúra végig a vadregényes patak partján, illetve azon keresztül-kasul, kalandosan átkelve vezetett vissza minket Mátraszentistván településének lábához.
A Z■-ről a Z+ jelzésre áttérve párszor még átvágtunk a patakon, viszonylag meredeken kapaszkodtunk ki a völgyből, majd egy rövid séta után megérkeztünk a Sípark felvonója alatt vezető úthoz.
Az itt induló Sípark tanösvény a környék élővilágát mutatja be információs táblákkal. Mátraszentistván központjából a Kéktúra útvonalán sétáltunk vissza Mátraszentlászlóra.
A mátrabérci hegy-völgy kör megtételével, felfedeztük a hegység nyugati oldalának elkeskenyedő, páratlan kilátásokat nyújtó gerincét, majd a Csörgő-völgyben húzódó szurdokot, ahol megtekintettük a rejtelmes legendákkal teli Csörgőlyuk-barlang bejáratát is.
A Mátra egyik legizgalmasabb, látnivalókban gazdag útvonalát jártuk be, ami személy szerint nekem toplistás túra lett.
Hasznos információk
- A túra nehézségi foka: közepesen nehéz
- Szintkülönbség: 441 m
- A túra hossza: 12 km
- Legmagasabb pont (789 m): Ágasvári kilátópont
- Legalacsonyabb pont (559 m): A Csörgő-völgyben a Csörgőlyuk-barlang után 100 m-rel
- A jól tapadó, bokát megfelelően tartó túrabakancs elengedhetetlen a hegycsúcs(ok) és a völgy meghódításához.
- Az Ágasvári Turistaházban lehetőség van megszállni és sátrazni is, de érdemes előre bejelentkezni.
- A Turistaházban csak készpénzzel lehet fizetni!
- Edzett, négylábú kedvenceddel nekivághatsz a túrának.
- Nagyobb gyerek(ek)kel is izgalmas lehet a túra.
- A túrát leginkább gyakorlott túrázóknak ajánlom, akik szeretik a kihívásokat, és jól tudnak tájékozódni.
Foglalj szállást a Csörgő-patak közelében!
Csodahelyek a Mátrában
A Cserhát és a Bükk-vidék között elterülő Mátrában található Magyarország 3 legmagasabb hegycsúcsa. Számtalan túraútvonal, kirándulási lehetőség és természeti kincs várja itt a felfedezőket és kikapcsolódni vágyókat. Ne hagyjátok ki a Mátrában lévő csodahelyek felfedezését!
A fent olvasott információk tájékoztató jellegűek. Mielőtt útnak indulsz, mindenképpen nézz utána, hogy jelenleg elérhető, látogatható-e az adott csodahely.
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
Képek: Zdolik Krisztina