Kecskeméten található a Kiskunság egyik leggazdagabb fáskertje, a Kecskeméti Arborétum, ahol nem kevesebb, mint 14 tanösvény segíti az eligazodást. Ezek az ösvények morfológiai tulajdonságok és rendszertani szempontok alapján lettek kialakítva, így bejárhatjuk például a „Színes lombok ösvényét”, a „Ciprusokat”, vagy a „Virágos fák és cserjék körútját”. De akár egy körtúrával ellátogathatunk a környék „hírös” emlékhelyeihez is, az itteni zöld turistautak segítségével.
A Kecskeméti Arborétum
Az arborétum területén egykoron mezőgazdasági művelés folyt, itt kezdték meg 1986-ban Dr. Gőbölös Antal szervezésében a speciális erdő telepítését, amelynek terveit Mészöly Győző készítette. A közönséges fa- és cserjefajok mellett kísérleti jelleggel néhány díszfa, díszcserje is beültetésre került ekkor már a területre. A fáskert kialakításában a KEFAG is részt vett, s ma is ők, azaz az Észak-Kiskunsági Erdészet felel a kert rendjéért és ápolásáért.
Napjainkban a gyűjteményes rész ösvényein sétálva a fák és cserjék igazi birodalmában érezhetjük magunkat, ugyanis az itteni flóra elrendezése olyan szempontok szerint is történt, mint a növények morfológiai jellemzői, rendszertani besorolásai, és származási helyei. A tanösvény állomásain pedig a környék rovarvilágáról, denevérekről, madarakról, békákról, gombákról olvashatnak a gyerekek és felnőttek. Figyelemre méltó még az itteni tölgy gyűjtemény, amely főleg a magyarországi, és külföldi, száraz viszonyokat jól tűrő tölgytípusokból áll.
Az arborétum területén, szétszórva érdekes fából készült szobrokra bukkanhatunk, de ezen kívül játszótér, erdei tornapálya és egy kilátó is gazdagítja a kertet.
Az egyházi terület
Az arborétum fő látnivalója a terület nyugati végében álló Mária-kápolna és a hozzá tartozó Magyar Szentek Szoborsétány. A környék már a 18. század eleje óta kedvelt búcsújáró hely volt. A Fájdalmas Szűzanya-, más néven Sarlós Boldogasszony-kápolnát 1718-ban építették egy Mária jelenést követően. Az itt végzett ásatás tanúsága szerint az oromzatos homlokzatú, fa huszártornyos barokk kápolnát már egy középkori templom alapjaira építették. A vallási épülethez tartozik egy érdekes kálvária is, amely 1996-ban a Millecentenárium évében készült, és az ország első tizenöt stációhelyes keresztútja.
A Magyar Szentek Szoborsétány zárja az arborétumi látnivalók sorát, amely szobrait Kisfaludy Stróbl Zsigmond készített 1912-ben, és eredetileg a Lordok háza helyén álló egykori katolikus bérház falát díszítették.
Hasznos információk
- A belépés ingyenes, kutyát bevinni tilos!
- Nyitva tartás »»
Az arborétum megközelítése:
- 14-es helyi autóbuszjárattal a Margaréta Otthonig: (a Széchenyi téri buszállomásról indul)
- Gépkocsival: Budapest felől az 50-es úton az első jelzőlámpánál jobbra kanyarodva Március 15. útra, melynek végén újra jobbra (a Vízműdombnál). Ez az út (Nyíri út) a székelykapus arborétumi bejárathoz vezet. Vagy tovább haladva Hetényegyháza felé az első leágazásnál jobbra a kápolna felőli bejárathoz jutunk. (Itt autóbuszok számára is alkalmas parkoló található.)
- GPS
- Székelykapus főbejárat: 46.91552,19.658357
- Bejárat a Mária Kápolna felöl: 46.91133, 19.649989
A környék történelmi emlékhelyei
A Kecskeméti Arborétum melletti Kápolna-rétről indulva kereshetjük fel a városhoz tartozó külterületek különleges emlékhelyeit. Ezen a kb. 20 hektárnyi ősgyepen a zöld romjelzés vezet át. A turistaút eleinte a Csukás-ér itteni kiszáradt medre mellet halad el, majd egy nagy kaszálón vág át. A kis hetényegyházi betérő után érjük el az autópálya szomszédságában megbúvó ligetet, amely a környék legrégebbi egyházi építményének maradványát rejti. A pusztából kimagasló „dombon” állt ugyanis a falu Árpád-kori kis temploma, amelyet a 11. században emeltek, és a tatárjárást követően pusztult el a körülötte húzódó településsel együtt. A templom alapját és a falu egy részét az 1981-es ásatás során tárták fel, ezt követően alakították ki az itteni emlékhelyet.
A romok elhagyását követően a romjelzés beletorkollik a zöld sávba, és itt eldönthetjük, hogy melyik Móricz-emlékhelyet keressük fel előbb. Ha tovább indulunk a zöldön, akkor kb. 500 méter múlva érjük el a Móricz-fát. A történelmi Nyíri út mellet áll a Móricz-fa kidőlt törzsének egy darabja. A leborult kocsányos tölgy több mint 150 éves volt, és az egykori Kisnyíri-erdőben, Móricz Zsigmond birtokán állott. A fa az évek múlásával emlékhellyé vált, és egy emléktáblát is kapott az író századik születésnapján.
Viszont ha a háromszögjelzésen indulunk, akkor a Móricz-padhoz jutunk. Hetényegyháza második számú Móricz-emlékhelye is a 20. századi magyar regényirodalom kiemelkedő alakjának állít emléket. A kevésbé ismert és kissé viharvert emlékpad egy dombon húzódó erdős ligetben található, amely első ránézésre is jól szimbolizálja, hogy a szocializmusban készült.
A Móricz-padtól szinte már csak egy karnyújtásnyira található Hetényegyháza központja, ahol akár a túránkat is megszakíthatjuk. De ha kedvünk tartja, akkor a zöld sávon a másik irányba indulva visszatérhetünk az arborétumhoz. Ha ezt az utat választjuk, akkor egy ki ízelítőt kapunk a Kiskunság semmihez sem hasonlítható dimbes-dombos felszíni formákból.
A Kiskunsági túra útvonala:
Kecskeméti Arborétum – Kápolna-rét – Árpád-kori templomrom – Móricz-fa – Móricz-pad – Máriahegy – Kecskeméti Arborétum
- Táv: 17 km
Szállást keresel Kecskeméten?
A fent olvasott információk tájékoztató jellegűek. Mielőtt útnak indulsz, mindenképpen nézz utána, hogy jelenleg elérhető, látogatható-e az adott csodahely.
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
Fotók: Tasi Zsolt
A szerző további írásai a www.azalfoldtegedisvar.hu oldalon olvashatók.
