Bakonybél egyik rabul ejtő ékessége a falu határában található Borostyán-kút, és annak tájképi környezete. A Szentkúttól több turistaút indul a környék vadregényes szurdokjaihoz, vagy vadvirágos magashegyi rétjeihez. A Bakony egyik legszebb völgye a Szekrényes-kő-árok pedig szinte egy karnyújtásnyira található a településtől.
Tartalomjegyzék
ToggleBakonybél rövid története
Bakonybél egy aprócska falu, amely a Bakony egyik völgykatlanjában fekszik. A település történelme szorosan összekapcsolódik az itteni bencés monostoréval, melyet I. István alapított. A Bajorországból érkező Szent Günter fontos szerepet játszott a kolostor felvirágoztatásában, nevéhez mondák sora kapcsolódik. Ezek a legendák mondanivalói sokszor megegyeznek, és arra utalnak, hogy
Bakonybél kezdettől fogva a békesség, a kiengesztelődés, és a csendes belső út kiváló helyszíne.
Szentkút, kápolna és kálvária
A Bakonybél határában található Borostyán-kő szikla tövében nem egy, hanem három forrás is fakad, amelyet a helyiek Hármaskútnak, Szentkútnak vagy Borostyán-kútnak is hívnak. Az emlékhelyen álló kápolnát 1826-ban emelték egy középkori épület alapjaira. A 19. század végén a szenthelyet romantikus stílusúvá építették át, valamint tóvá duzzasztották a szentkút vízét. Ekkortájt készült a 14 képből álló stáció és a szikla tetején található kálvária Krisztussal, Szűz Máriával és Szent Jánossal.
A Borostyán-kút szomszédságában parkoló, wc és padok állnak a kirándulók részére, akik pihenni, nézelődni vagy csak elmélkedni érkeznek a szenthelyre. Viszont akik a hegység vadregényes részeit szeretnék felfedezni, azok számára több innen induló turistaút is akad.
A Fehér-kő-árok felé
A piros négyzetjelzésen indulva a Bakony egyik vadvirágokkal teli rétje mellett haladunk el. Séta közben pedig ott csorog mellettünk a Gerence-patak, amelyen többször át kell kelnünk az erdőbe érve. Az árnyas fák között már a Kő-kúti-árokban vagy más néven Fehér-kő-árokban járunk. A szurdokszerű sziklás, kavicsos völgy felett ott áll vészjóslóan a Fehér-kő tömbje. A Tatai Mészkő Formáció egyik legnagyobb sziklaszirtjének neve már szerepel az 1037-es keltezésű béli apátság alapítólevelében is.
A kalandozás közepette nedves réteken és fenséges bükkösökben is megfordulunk.
A Szekrényes-kő völgyében
Szekrényes-kőt elérve átválthatunk a piros tanösvény jelzésre, bár tájékozódást segítő táblák itt nem lesznek, és a jelzések is kopottak. A kőtömb egyébként a Fehér-kő-árok egyik szirtje, amely szintén a Tatai Mészkő Formáció tagja, és a függőleges fala alatta látható egy törmeléklejtő is. Arra készüljünk fel, hogy a szurdok nehezen járható, és csapadékos időben víz is előfordulhat benne. De mégis a víz által kifaragott lépcsők, függőleges sziklafalak és az érintetlen, burjánzó természet látványa kihagyhatatlan látnivalót ígér.
A bátrabbak választhatják a völgy végén való felkapaszkodást, így könnyedén az egyik erdészeti úton a Mami-forrás érintésével áttérhetnek a sárga sávjelzésre (érkép vagy navigáció ajánlott). A megfontolt kalandorok inkább térjenek vissza a Szekrényes-kőhöz, és a piros négyzetjelzésen az Augusztin tanyáig haladjanak és onnan tovább a sárgán.
A Kőris-hegy árnyékában
A visszafelé út már nem tartogat annyi érdekességet, mint az ide vezető szakasz, de hegyi kaszálókból és sűrű árnyasokból itt sem lesz hiány. S mindeközben a Bakony legmagasabb hegye, a Kőris-hegy fog velünk bújócskázóst játszani.
Szállást keresel a környéken?
A bakonyi túra útvonala:
Szentkút (PN) – Fehér-kő-árok – Szekrényes-kő (PT) – Szökrényes-kő-árok – Mami-forrás (S) – Szentkút
- Táv: 12,5 km
- Szintemelkedés: 355 m
Fotók: Tasi Zsolt
A szerző további írásai a www.azalfoldtegedisvar.hu oldalon olvashatók.
“Szekrényes-kő, a Bakony egyik legszebb szurdoka” bejegyzéshez 1 hozzászólás
Mi 2018-ban jártunk itt, de csak a piros négyzet jelzésen egész a völgy végéig, ahol élesen balra fordul a turistaút Augusztin-tanya felé. Sajnos annyira be volt akkor nőve az ösvény fiatal facsemetékkel, cserjével, hogy nem tudtunk felkapaszkodni, nem tudom, milyen lehet most a helyzet. Nyáron számolni kell azzal, hogy az út gazdagon be lesz nőve csalánnal, ami elég kellemetlen tud lenni.