Ha Nyugat-Mecsek legérdekesebb kőzetformációjára vagy legszebb panorámát adó csúcsaira vagyunk kíváncsiak, akkor tökéletes választás a Kővágószőlős feletti Jakab-hegy. A településről induló turistautakat járva könnyedén a vadregényes hegygerincre jutunk, a Kövirózsa tanösvényt követve pedig számos érdekesség tudható meg a terület geológiájáról, növény- és állatvilágáról.
A Mecsek legszebb fekvésű települése: Kővágószőlős
A Mecsek déli lejtőjén elterülő település ősi múltra tekint vissza. A község a kora középkortól lakott, és a Szent István által alapított pécsi püspökséghez tartozott. A község jellegzetes műemléke a főtéren álló templom Árpád-kori tornya, amely a 12. században épült, de a 17. században barokk stílusban átalakították, és egy hajóval toldották meg.
Kővágószőlős nevének tagjai az itt meghonosodó két ősi mesterségre utalnak. Lakói már a 11. századtól kezdve szőlőműveléssel és borászattal foglakoztak. A falu fölötti hegy oldalát pedig már a középkorban is fejtették, az itteni vörös homokkövet a házak építésében használtak fel.
Sarlós Boldogasszony templom 
Fel a Jakab-hegyre!
A Nyugat-Mecsek legszebb sziklaképződményihez a templom mellől induló piros négyzet jelzésen lehet feljutni. Miután kiérünk a település házai közül, szuszogósan emelkedünk egy kicsit felfelé, majd áttérünk a piros kereszt jelzésű útra, de ezen se sokáig kell gyalogolni, mert a háromszög fog a hegység belsejébe elvezetni. A Jakab-hegy első szép panorámája a Jubileumi–kereszt mellől nyílik, amelyet 1934-ben darabokban hordtak fel ide. A kereszt azt jelképezi, hogy Krisztus óvja az alatta elterülő Kővágószőlőst.
Ne lepődjünk meg, ha egy zöld „napocska” jelet is látunk a fákon, ez azt jelzi, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága által 2011-ben átadott Kövirózsa tanösvény csapódott mellénk.
A Jakab-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel foglalkozó tanösvény mind a 8 állomását érinteni fogjuk majd ezen a túrán.
Jubileumi-kereszt 
Tavasz a Jakab-hegyen 
Sziklaalakzatok a Jakab-hegyen
A gerincúton több fantasztikus kilátást ígérő kiszögelés akad majd az utunkba, az egyik ilyennél leljük meg a hegységrész fő látványosságát, a Babás-szerköveket. Az itten furcsa alakú sziklaalakzatok hazánkban kőzettani szempontból is egyedülállóak. A kőzettornyokat a bennük található kovavas védte meg az eróziótól, ezáltal nyerték el a mai, torz formájukat.
Egy különleges legenda is fűződik a kövekhez, mely a két helyi, módos család versengéséről szól, akik egy esküvőről hazafelé menet nem akartak kitérni egymás útjából, ezért egy átok miatt kővé váltak.
A Babásszerkövek-féle konglomerátumvonal többi, híres homokkő alakzataihoz a kék háromszög visz el. Ez az útvonal a Sasfészken keresztül vezet, amelyen az átkelés sem egyszerű, de már a látvány miatt megéri a küzdelmet. Lélegzetelállító az itt található függőleges, néhol 30 méter magas homokkő sziklafal. A kőfal eredetileg kőbánya volt, de napjainkban a sziklamászók egyik kedvenc helye.
Babás-szerkövek 
Babás-szerkövek 
Babás-szerkövek 
Sasfészek 
Sasfészek 
Sasfészek 
Sasfészek
A turistaút és a tanösvény áthalad még egy földsáncon is, amely nem túl látványos, de egy nagyon ősi mesterséges képződmény. Feltehetően egykoron a Jakab-hegyen jött létre az a telep, amely a Dél-Dunántúl legfontosabb kora vaskori fémművesség és a kereskedelem központja volt. Kr.e. 350 körül a kelták foglalták el a fennsíkot, és megerősítették a sáncokat, majd létrehozták a Kárpát-medence legnagyobb földvár láncolatát.
Az útba eső, utolsó vörös-homokkő alakzat a Zsongor-kő, amelyről a Mecsek egyik legszebb kilátása tárul elénk.
A Zsongor-kőhöz is tartozik egy legenda, mely szerint a dúlás idején, a törökök elraboltak egy leányt a faluból. Egy viharos éjjel Zsongor nevű fiú sietett a lány segítségére, és megszöktette szerelmét. Messzire nem jutottak az elrablók elől, ezért kétségbeesésükbe inkább levetették magukat a hegy kiugró sziklájáról.
Jakab-hegyi kolostor romjai
A kilátótól már csak egy 500 méteres gyaloglás van hátra a hegység tetején álló kolostorromokig. A valaha szebb napokat látott pálos kolostor Boldog Özséb idejében, valószínűleg a 13. században épült. Az épület 300 évig, a török uralmáig élte fénykorát, később rablók, martalócok lakhelyévé vált. A jelenleg látható falak nagy része a 18. századi újjáépítés eredményeképpen jött létre. Sajnos II. József 1780-as rendelete után a szerzeteseket elűzték, a rendház köveinek egy részét pedig széthordták.
A Jakab-hegyi kolostor romjai mellett a 19. század közepén új rendházat kezdett építeni a pálos életvitel követői. Pár év elteltével viszont újra feloszlatták a szerzetesrendeket, és az épület befejezetlen maradt. A Mecseki Erdőgazdaság 30 év múltán egy érdekes kilátót és esőbeállót alakított ki az épület romjai felhasználásával.
Pálos romok 
Pálos kút
Javasolt a visszaútra is ugyanezt a jelzéskombinációt választani, már csak az élmények újra átélése miatt is. De ha szeretnénk nagyobb túrává bővíteni az eddigi közel 4 kilométeres gyaloglásunkat, akkor érdemes a zöldön, majd a piroson Peőcz-aknáig menni, és onnan a kéken pedig vissza a Sasfészekig ereszkedni. Ez körülbelül újabb 4 kilométernyi sétával növeli meg a távot.
A Mecseki túra útvonala:
Kővágószőlős – Jubileumi kereszt – Babás-szerkövek – Sasfészek – Zsongor-kő – Pálos kolostor romja – Kővágószőlős
- Táv: 7 km
- Szintemelkedés: 365 m
Fotók: Tasi Zsolt
A szerző további írásai a www.azalfoldtegedisvar.hu oldalon olvashatók.
