Parádfürdő a Kékes csúcsának északi tövében, a Parádi-Tarna völgyben fekszik, Parád nagyközség egyik településrésze. Szívesen felfedeznéd a helyi nevezetességeket? Összegyűjtöttük, milyen érdekességeket tartogatnak a kirándulók számára Parádfürdő látnivalói.
Parádfürdő látnivalói
A környéket először 1730-ban említik gyógyhelyként, mivel többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyek közül a legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó „csevice” és a vastimsós fürdővíz.
A parádi gyógyvizet többféle gyógyászati célra használják a mai napig. Alkalmas például gyomor- és bélrendszeri problémák gyógyítására, nőgyógyászati folyamatok kedvező befolyásolására, vagy kimerüléses állapotok kezelésére.
Kocsimúzeum
1880-ban gróf Károlyi György uradalmi istállót építtetett, melyet díszes külső és belső kialakítása miatt Cifra istállónak neveztek el. Az Ybl Miklós tervei alapján készült eklektikus épület 1971 óta kocsimúzeumként funkcionál.
A parádfürdői Kocsimúzeumban látható járművek a budapesti Városligetben található Közlekedési Múzeum legszebb és legértékesebb műtárgyai és egyben Közép-Európa legnagyobb közlekedéstörténeti gyűjteményéhez tartoznak.
Az épületben a kocsikészítés történetének teljes folyamatát mutatják be, emellett a lovászati felszerelések kiállítását, és a még ma is üzemelő istállót is megtekinthetjük, mely 9 csodálatos lófajtának ad otthont.
Az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad Parádi telepe is itt található, melynek jóvoltából lovaskocsikázásra is van lehetőség.
A múzeum falairól: „A kocsi szó a Komárom-megyei Kocs községre utal, amely Mátyás király korában a Buda Bécs közötti országút egyik állomása és feltehetően nevezetes kocsigyártóhely volt. Számos történeti adat szerint a személyszállításra alkalmas kocsifajta Magyarországon alakult ki, és innen terjedt el névvel együtt. (németül: Kutsche, angolul: coach, franciául: coche, olaszul: cocchio, spanyolul: coche, svédül: kush).”
A Rákóczi-fa és Rákóczi Emlékmű
A legenda szerint 1710-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem a Felvidékre tartva ehhez a fához kötötte ki lovát. A kocsánytalan tölgyet több, mint 300 évesre becsülik.
Fénykorában a kerülete 9,5 méter, lombkoronájának átmérője 20 méter (a legenda szerint 40 méter), magassága 21 méter volt. 20 évvel ezelőtt sajnos kiszáradt a fa, és 2015. január 31-én egy nagy esőzés és vihar után ki is dőlt.
A Rákóczi Emlékpark 2020-ban, a nemzeti összetartozás évében került kialakításra Parád nagyközség önkormányzata által, II. Rákóczi Ferenc emlékére és tiszteletére. A megemlékező helyszín a Rákóczi emlékfák településeinek összefogásával valósult meg, adózva a fejedelem emberi nagysága előtt.
Károlyi-kastély
A kissé lepusztult és elhagyatott parádfürdői Károlyi-kastély nem összekeverendő a Parádsasváron található fényűző Károlyi-kastéllyal, mely jelenleg kastélyszállóként üzemel.
A parádfürdői Alsó-kastély néven elhíresült épület Észak-Magyarország legnagyobb parkosított területének része, mely egykor gyermeküdülőként, majd nyugdíjas otthonként funkcionált. 15 évvel ezelőtt bezárták, azóta folyamatosan romlik az állapota.
A hírek szerint tavaly nyáron egy szakmai befektető vásárolta meg a kastélyt, turisztikai célú hasznosításra.
Érdekesség: A 44 szobás, többször átépített és bővített épületben töltötte mézesheteit Károlyi Mihály miniszterelnök és felesége.
Érdemes egy kellemes sétát tenni a gyógyparkban, ahol a bükkfák lombjai alatt a Parádi-Tarna patak csörgedezik.
Túra az Ilona-völgyi a vízeséshez
A túrát indíthatjuk a Cifra istállótól (itt kiépített parkoló is található), de a Rákóczi-fa is megfelelő kiindulópontja lehet az Ilona-völgyi kirándulásunknak.
A faragott székelykapun átlépve a Bükki Nemzeti Park, Mátrai Tájvédelmi Körzetébe érkezünk, ahol a sárga és zöld jelzésű turistaúton indulva jutunk majd el az Ilona-völgyi vízeséshez.
A kapu után pár lépésnyire találjuk a Vaskapu-lejtaknát, mely két oldalról is megközelíthető, átjárható, 12,2 méter hosszú bányavágat.
Körülbelül 2,5 kilométeres séta után jutunk el a Szent István Csevice kúthoz, ahonnan már csak 3,2 km-re található az Ilona-vízesés. A csevice vizét 1925-ben tárták fel, melynek tipikus kénes szaga és íze van, és tapasztalatok szerint jó hatással van az emésztésre.
A csevice (szlovénül: savanyú) források a vulkáni tömbök és üledékes kőzetek találkozásánál törnek a felszínre. A Szent István forrás itthon is kuriózumnak számít, mivel természetes szénsavtartalmú ásványvizet szolgáltat.
A forrásnál pihenőpadok, esőbeálló, tűzrakó hely és játszótér is található. A kútból vödörrel tudjuk felhúzni a vizet, majd egy bádogtartályon keresztül a forrásszerűen csordogáló vizet máris a kulacsunkba adagolhatjuk.
A Z, majd ZO jelzéseket követve, az Ilona-völgyi vízesés előtt körülbelül 200 méterrel pihenőrészt találunk. Nem messze a pihenőhelytől az Ilona-patak bal partján megnézhetjük az Ilona-völgyi homokkőfeltárást, ahol alsó-miocén kori kavicsos homokkövet láthatunk.
A vízeséshez lankás úton, végig a patak partját követve jutunk el. A keskenyebb és kövesebb részeken többször is át kell kelnünk a patakon, ami még kalandosábbá teszi a túrát.
Magyarország legmagasabb (10 m) természetes esésű vízeséséhez a vadregényes, sziklás völgyben felkapaszkodva érkezünk meg. Az Ilona-patak által táplált vízesés, sötétszürke piroxén-andezitből álló kőzetfalon zuhog le, a körülbelül 60 méter széles katlan végén.
Ugyanezen a jelzett úton visszatérhetünk Parádfürdőre, mely egyben a 8 állomásos, 6,5 km hosszú Ilona-völgyi tanösvény nyomvonala is. A Keleti-Mátra földtani értékeit bemutató tájékoztató táblákról a hajdani ércbányászat emlékeit is megismerhetjük.
Parádfürdő látnivalói – Hasznos tudnivalók
- A parádfürdői könnyed kirándulást családoknak, pároknak és baráti társaságoknak is ajánljuk.
- A Kocsimúzeum nyitvatartása: Kedd-Vasárnap 9-12 és 13-17 óráig. Hétfőn zárva. Felnőtt belépő: 1200 Ft, Diák és nyugdíjas belépő: 700 Ft.
- Az Ilona-völgyi vízeséshez vezető túra Parádfürdőről 5-6 km (attól függően honnan indulunk), de autóval be lehet menni egészen a Szent-István kútig, ahonnan mindössze 3 km-re található vízesés. A túra teljes hossza oda-vissza maximum 13 km.
- Babakocsival a vízesés előtti pihenőig lehet csak eljutni.
- A vízeséshez vezető pár száz méteres úton vannak meredekebb részek, ezért megfelelő túracipő ajánlott.
- A vízesésnél néhány fokkal hidegebb van, ezért érdemes egy pulóvert is betenni a hátizsákba.
- Ez a páratlan turistalátványosság az év bármely évszakában látogatható: télen a vízeséshez vezető úton található sziklákról lelógó jégcsapok és a befagyott vízesés, a táj különleges arcát mutatja az arra járóknak, de érdemes hóolvadáskor vagy esőzések után is megtekinteni, mivel ilyenkor bővebb vizű zuhataggal találkozhatunk.
Parádfürdő megközelítése
Személygépkocsival a 24-es főútról, autóbusszal pedig Gyöngyösről közelíthető meg Parádfürdő. Budapestről a Stadion autóbusz-pályaudvarról indulnak (oda-vissza) közvetlen járatok naponta 4-szer, melyről Parádfürdő, kórház megállónál kell leszállni.
Foglalj szállást a közelben!
Látnivalók a környéken
Ha már eljöttünk erre a mesebeli helyre, akkor érdemes megtekinteni Parádfürdő látnivalói mellett Parádon a Palóc házat is, amely a Mátra vidéki faépítékezésének utolsó megmaradt emléke.
A parádi Tájház a településen fennmaradt palóc viselet és életmód tárgyi eszközeit mutatja be, Asztalos Joachim fafaragó kiállítása pedig a palóc életnek és a betyárvilág legendáinak állít emléket fába vésve.
Parádsasváron kihagyhatatlan program az Üvegmanufaktúra és László Ólomkristály Kézműves Műhelyének és Mintaboltjának megtekintése, melyek a mátrai üveggyártás több száz éves múltjára visszatekintő emlékeit őrzik.
Ha marad még időtök, bátran vásároljatok valami helyi finomságot a Parádsasvári Palóc Piacon és járjátok körbe a főúri pompát sugárzó Károlyi-kastélyt is a településen.
A fent olvasott információk tájékoztató jellegűek. Mielőtt útnak indulsz, mindenképpen nézz utána, hogy jelenleg elérhető, látogatható-e az adott csodahely.
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
Képek: Zdolik Krisztina
