A Szent Anna-tó az erdélyi Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében található kedvelt csónakázó és kirándulóhely. A tó szomszédságában egy másik, kevésbé híres látnivaló is akad, a második számú régi kráterből kialakult Mohos-tőzegláp egyedülálló természeti ritkaságok sorát őrzi.
A Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp
A Szent Anna-tó kialakulása: Geológia és legenda
A Keleti-Kárpátokhoz tartozó Csomád-hegységben erős vulkáni tevékenységek játszódtak le a földtörténeti harmadkorban. Ezen folyamatok során a láva és víz találkozásának hatására bekövetkező robbanás alakította ki azt a krátertavat, amelyet ma Szent Anna-tóként ismerünk.
A legenda szerint azonban a tó kialakulása másképp történt, ugyanis a környéken élt két gonosz testvér, akik azon versengtek, hogy melyikük tud különb paripákat befogni a kocsija elé. Az egyikük a környék legszebb lányait fogatta a hintójához. Ezen menyecskék közül a szépségével kiemelkedett egy Anna nevű lány, aki a gonosz úrtól elszenvedett megaláztatás miatt a Teremtőhöz fohászkodott. S ekkor egy nagy vihar kerekedett, amely elnyelte a gonosz testvért a várával és vagyonával együtt. A megaláztatás helyén pedig egy kristálytiszta tó keletkezett, amelyet a lány emlékére Szent Anna-tónak neveztek el.
Kápolna a tó partján
A Szent Anna-tó partján álló kápolnát már 1349-ban említik az oklevelek, amely már ekkor felkapott búcsúhelynek számított. A környék egyszerű népe évente kétszer, Szent Anna napján és a Kisasszony napján kereste fel a tóparti fatemplomot.
Az első kőből készült épületet 1564-ben állították fel, de ez a kápolna romba dőlt. A népeknek e katasztrófa nem szegte kedvét, ők folyamatosan jártak az itteni búcsúra addig, amíg 1768-ban gróf Batthyány Ignác püspök el nem törölte a botrányok és a verekedések miatt.
A kápolnát a II. világháború után felújították, a búcsút pedig azóta is megtartják az ide érkező temérdek kiránduló miatt.
Mohos-tőzegláp és ritka húsevője
A tőzeglápnak helyt adó kráter szintén egy vulkáni robbanást követően alakult ki, feltöltődését elősegítette a Veres-patak eróziós tevékenysége.
A vízfelület az eróziós folyamatok hatására fokozatosan magashegyi tőzegláppá alakult. 1980-ban a 80 hektáros lápot védetté nyilvánították, elsősorban az itt honos jégkorszaki maradványnövények miatt.
A Mohos-tőzegláp napjainkban olyan reliktumokat őriz, mint a tőzegrozmaring, a lápi álszittyó, a hüvelyes gyapjúsás, a fekete varjúbogyó, a tőzegáfonya, valamint itt található Erdély egyetlen húsevő növénye, a kereklevelű harmatfű is.
A tó és a tőzegláp látogathatósága
A Szent Anna-tó Kézdivásárhelytől 33 kilométerre található Torja irányába a 113-as számú megyei úton. A tavat a fizetős parkolóból gyalogosan a kb. 2 kilométeres ösvényen vagy a betonúton közelíthetjük meg csak, de szerencsére az út lefelé visz.
A tó vízminőségének védelme miatt sajnos nem szabad benne fürödni, de csónakbérlésre lehetőség van a parton.
A látványosság megtekintése után szintén ugyanezen az útvonalon tudunk visszatérni a kiindulóponthoz, a mozgásukban korlátozottak feljutását egy kisbusz segíti.
Szállást keresel a közelben?
A tóval ellentétben a tőzegláp megtekintése csak idegenvezetővel lehetséges. A parkoló szomszédságából indulnak a díjmentes vezetett túrák a láp belsejébe a fapallókon keresztül.
Számítsunk arra is, hogy Erdélyben itt a leggyakoribb a medve jelenléte!
Elmerülnél Európa csodahelyeiben?
Ha nemcsak a legszebb hazai csodahelyekre vagy kíváncsi, hanem örömmel szemezgetnél az európai csodahelyek színes kínálatából is, nézelődj az alábbi Csodahelyek.hu felületeken:
- Weboldal: Csodahelyek Európában
- Csodahelyek Európában facebook csoport
- Csodahelyek Olaszországban facebook csoport
- Csodahelyek Szlovéniában facebook csoport
- Csodahelyek Ausztriában facebook csoport
A fent olvasott információk tájékoztató jellegűek. Mielőtt útnak indulsz, mindenképpen nézz utána, hogy jelenleg elérhető, látogatható-e az adott csodahely.
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
Fotók: Tasi Zsolt
A szerző további írásai a www.azalfoldtegedisvar.hu oldalon olvashatók.
