Rákócziak nyomában – 5 Rákóczi-vár és kastély, ahol életre kel a történelem

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: print
Megosztás itt: email

Ágyúöntő műhellyel, középkori lovagi sisakkal és interaktív kiállatásokkal várnak azok a várak és kastélyok, amelyek egykor a Rákóczi-család tulajdonában voltak. A következő 5 Rákóczi-vár és kastély közelebb hozza hozzád a család történetét, bemutatja a korabeli viseletet, szokásokat és a fegyverviselés jellemzőit.

A Rákóczi-család nyomában

A család az 1300-as években középnemes, később uralkodó család volt, történelmi szereplésük II. Rákóczi Ferenc halálával leáldozott. Férfiágon 1756-ban, leányágon 1780-ban halt ki.

Jelentős képviselője voltak I. és II. Rákóczi Ferenc, I. és II. Rákóczi György és Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelmek. A Rákócziak ÉK-Magyarország és Erdély hatalmas területeit uralták, a nagy kiterjedésű, gazdagságot biztosító birtokokat Zsigmond alapozta meg, melyet a XVII. század első felében I. Rákóczi György tovább gyarapított.

A család címere egy kiterjesztett szárnyú fekete sast ábrázol, amely arany markolatú szablyát tart. A család jelmondata: Si Deus pro nobis, quis contra nos („Ha Isten velünk, ki ellenünk?”).

A Tisza bal partján, Szolnoktól délre 1882-ben még egy települést is elneveztek a családról, a mai város is a Rákóczifalva nevet viseli. Így állítottak emléket II. Rákóczi Ferenc nagyfejedelemnek, akinek egykori birtokán kapott új otthont a Szegedről idetelepített lakosság.

Tudtad? A legenda szerint I. Rákóczi György felesége, Lorántffy Zsuzsanna tiszteletére született meg a tokaji aszú.

5 Rákóczi-vár és kastély, ahol életre kel a történelem

Regéci vár, Regéc

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem kétszer is ostromolta a regéci várat 1644-ben, másodjára el is foglalta, Rákóczi foglalását az 1645-ben megkötött linzi béke szentesítette. A vár és uradalma innentől kezdve a Rákócziak birtoka volt, a család mellékrezidenciaként használta a várat.

II. Rákóczi Ferenc a Zempléni-hegység legendás várának falai között nevelkedett néhány évig, bár nem itt, hanem a borsi kastélyban született 1676. március 27-én. 

A vár területén több kiállítás várja a látogatókat, megtekinthetjük a kiállított régészeti leleteket, emellett a kilátótornyot is érdemes felkeresni. Az épületben egy állandó kiállítás keretein belül, II. Rákóczi Ferenc gyerekkorán keresztül láthatunk bele a kor gyermeknevelési szokásaiba, sőt, a várban virtuális sétát is tehetünk.

Még több tudnivaló a várról >>

Rákóczi-vár, Sárospatak

A sárospataki várat a mohácsi csata után, az 1530-as években kezdték el építeni, először a Vörös-torony készült el. A Rákóczi-vár a késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása, Sárospatak legjelentősebb műemléke, a magyar nemzeti örökség része.

A várban működik a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, a “Rákócziak dicső kora” című tárlat II. Rákóczi Ferencről és az általa vezetett szabadságharcról, illetve a Rákóczi-családról is áttekintést ad.

A külső udvaron megtekinthetjük I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ágyúöntő műhelyét, míg a Vörös-toronyban található tárlat a várbeli katonák mindennapjait mutatja be.

Tudtad? A magyar 500 forintos papírpénz előoldalán II. Rákóczi Ferenc portréjának tükörképe látható, a bankjegy hátoldala a sárospataki Rákóczi-várat ábrázolja.

Rákóczi-vár, Sárospatak
A sárospataki Rákóczi-vár (fotó: Tasi Zsolt)

Rákóczi-vár, Szerencs

Báró felsővadászi Rákóczi Zsigmond a korabeli Magyarország egyik leggazdagabb főura volt, ő alapozta meg a Rákóczi-család vagyonát és hatalmát, emellett az ő nevéhez köthető a szerencsi Rákóczi-vár építése.

A 16. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára, a Szerencsen található Rákóczi vár több kiállítással és érdekességgel várja a látogatókat.

Az épület ad otthont a Zempléni Múzeum nemzetközi hírű képeslapgyűjteményének, a Rákóczi Zsigmond és kora című interaktív kiállítás keretein belül pedig megismerkedhetünk a Rákóczi család és a hegyaljai mezőváros, Szerencs történetével.

Érdekesség: A kiállítás keretében felpróbálhatunk egy középkori lovagi sisakot is.

(Fotó: Kristóf Eszter)

Rákóczi-kastély, Borsi

Sátoraljaújhelytől 5 km-re, Szlovákia területén fekszik Borsi község, itt található a Rákóczi-kastély, amely 1616-tól Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága révén került a Rákócziak birtokába. 1676-ban I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona gyermekeként a borsi kastélyban született meg II. Rákóczi Ferenc.

A kastélyban berendezett kiállítás II. Rákóczi Ferenc életét és korát, a Rákócziak családfáját, valamint a kastély történetét mutatja be. A tárlatnak köszönhetően megismerhetjük a korabeli betegségmegelőző és gyógyító patikaszereket, megtudhatjuk, hogy hogyan bántak a 17. században a csecsemőkkel, illetve a tárlat megidézi Rákóczi szökését a bécsújhelyi börtönből.

A kiállítás ismerteti a szabadságharc okait, megjeleníti a tábori élet mindennapjait, és bepillantást enged Rákóczi rodostói napjaiba.

Rákóczi-kastély, Felsővadász

A felsővadászi Rákóczi-kastélyt a Rákócziak építették a 16. században, de 1567-ben Hasszán temesvári pasa megostromolta és felgyújtotta. Királyi adomány útján báró Meskó Jakab tulajdona lett, majd gróf Vay Ádám vásárolta meg.

Az épület mai megjelenését az 1860-as átépítés során nyerte el, itt nyitották meg a környék első postahivatalát, a második világháború utáni évektől általános iskola volt, napjainkban a Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola működik benne.

A kastélypark a kastély fénykorában igazi növényritkaságoknak adott otthont, azonban a II. világháború után a fákat kivágták, emellett a kastély bútorainak is csak töredéke maradt fenn.

Szállást keresel a közelben?

Itt érdemes nézelődni »»

Felsővadászi Rákóczi-kastély (fotó forrása: Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola)


Borítókép: Rákóczi-kastély, Borsi (Fotó: Márk Éva)

Írd meg véleményed

  • Értékeld, mennyire tetszett a csodahely!
    0
Küldés

Látogatók véleményei

REPLY
Cancel
error: Védett tartalom!

Kövess minket!

Csatlakozz csoportjainkhoz!

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre

.