Ágyúöntő műhellyel, középkori lovagi sisakkal és interaktív kiállatásokkal várnak azok a várak és kastélyok, amelyek egykor a Rákóczi-család tulajdonában voltak. A következő 5 Rákóczi-vár és kastély közelebb hozza hozzád a család történetét, bemutatja a korabeli viseletet, szokásokat és a fegyverviselés jellemzőit.
A Rákóczi-család nyomában
A család az 1300-as években középnemes, később uralkodó család volt, történelmi szereplésük II. Rákóczi Ferenc halálával leáldozott. Férfiágon 1756-ban, leányágon 1780-ban halt ki.
Jelentős képviselője voltak I. és II. Rákóczi Ferenc, I. és II. Rákóczi György és Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelmek. A Rákócziak ÉK-Magyarország és Erdély hatalmas területeit uralták, a nagy kiterjedésű, gazdagságot biztosító birtokokat Zsigmond alapozta meg, melyet a XVII. század első felében I. Rákóczi György tovább gyarapított.
A család címere egy kiterjesztett szárnyú fekete sast ábrázol, amely arany markolatú szablyát tart. A család jelmondata: Si Deus pro nobis, quis contra nos („Ha Isten velünk, ki ellenünk?”).
A Tisza bal partján, Szolnoktól délre 1882-ben még egy települést is elneveztek a családról, a mai város is a Rákóczifalva nevet viseli. Így állítottak emléket II. Rákóczi Ferenc nagyfejedelemnek, akinek egykori birtokán kapott új otthont a Szegedről idetelepített lakosság.
Tudtad? A legenda szerint I. Rákóczi György felesége, Lorántffy Zsuzsanna tiszteletére született meg a tokaji aszú.
5 Rákóczi-vár és kastély, ahol életre kel a történelem
Regéci vár, Regéc
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem kétszer is ostromolta a regéci várat 1644-ben, másodjára el is foglalta, Rákóczi foglalását az 1645-ben megkötött linzi béke szentesítette. A vár és uradalma innentől kezdve a Rákócziak birtoka volt, a család mellékrezidenciaként használta a várat.
II. Rákóczi Ferenc a Zempléni-hegység legendás várának falai között nevelkedett néhány évig, bár nem itt, hanem a borsi kastélyban született 1676. március 27-én.
A vár területén több kiállítás várja a látogatókat, megtekinthetjük a kiállított régészeti leleteket, emellett a kilátótornyot is érdemes felkeresni. Az épületben egy állandó kiállítás keretein belül, II. Rákóczi Ferenc gyerekkorán keresztül láthatunk bele a kor gyermeknevelési szokásaiba, sőt, a várban virtuális sétát is tehetünk.
Még több tudnivaló a várról >>
Rákóczi-vár, Sárospatak
A sárospataki várat a mohácsi csata után, az 1530-as években kezdték el építeni, először a Vörös-torony készült el. A Rákóczi-vár a késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása, Sárospatak legjelentősebb műemléke, a magyar nemzeti örökség része.
A várban működik a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, a „Rákócziak dicső kora” című tárlat II. Rákóczi Ferencről és az általa vezetett szabadságharcról, illetve a Rákóczi-családról is áttekintést ad.
A külső udvaron megtekinthetjük I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ágyúöntő műhelyét, míg a Vörös-toronyban található tárlat a várbeli katonák mindennapjait mutatja be.
Tudtad? A magyar 500 forintos papírpénz előoldalán II. Rákóczi Ferenc portréjának tükörképe látható, a bankjegy hátoldala a sárospataki Rákóczi-várat ábrázolja.
Rákóczi-vár, Szerencs
Báró felsővadászi Rákóczi Zsigmond a korabeli Magyarország egyik leggazdagabb főura volt, ő alapozta meg a Rákóczi-család vagyonát és hatalmát, emellett az ő nevéhez köthető a szerencsi Rákóczi-vár építése.
A 16. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára, a Szerencsen található Rákóczi vár több kiállítással és érdekességgel várja a látogatókat.
Az épület ad otthont a Zempléni Múzeum nemzetközi hírű képeslapgyűjteményének, a Rákóczi Zsigmond és kora című interaktív kiállítás keretein belül pedig megismerkedhetünk a Rákóczi család és a hegyaljai mezőváros, Szerencs történetével.
Érdekesség: A kiállítás keretében felpróbálhatunk egy középkori lovagi sisakot is.
Rákóczi-kastély, Borsi
Sátoraljaújhelytől 5 km-re, Szlovákia területén fekszik Borsi község, itt található a Rákóczi-kastély, amely 1616-tól Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága révén került a Rákócziak birtokába. 1676-ban I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona gyermekeként a borsi kastélyban született meg II. Rákóczi Ferenc.
A kastélyban berendezett kiállítás II. Rákóczi Ferenc életét és korát, a Rákócziak családfáját, valamint a kastély történetét mutatja be. A tárlatnak köszönhetően megismerhetjük a korabeli betegségmegelőző és gyógyító patikaszereket, megtudhatjuk, hogy hogyan bántak a 17. században a csecsemőkkel, illetve a tárlat megidézi Rákóczi szökését a bécsújhelyi börtönből.
A kiállítás ismerteti a szabadságharc okait, megjeleníti a tábori élet mindennapjait, és bepillantást enged Rákóczi rodostói napjaiba.
Rákóczi-kastély, Felsővadász
A felsővadászi Rákóczi-kastélyt a Rákócziak építették a 16. században, de 1567-ben Hasszán temesvári pasa megostromolta és felgyújtotta. Királyi adomány útján báró Meskó Jakab tulajdona lett, majd gróf Vay Ádám vásárolta meg.
Az épület mai megjelenését az 1860-as átépítés során nyerte el, itt nyitották meg a környék első postahivatalát, a második világháború utáni évektől általános iskola volt, napjainkban a Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola működik benne.
A kastélypark a kastély fénykorában igazi növényritkaságoknak adott otthont, azonban a II. világháború után a fákat kivágták, emellett a kastély bútorainak is csak töredéke maradt fenn.
Szállást keresel a közelben?
A fent olvasott információk tájékoztató jellegűek. Mielőtt útnak indulsz, mindenképpen nézz utána, hogy jelenleg elérhető, látogatható-e az adott csodahely.
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
Borítókép: Rákóczi-kastély, Borsi (Fotó: Márk Éva)
