Pécs északi részén több völgy vezet a Mecsek belsejébe, ezek közül is kiemelkedik szépsége miatt az Éger-völgy. A mesebeli erdő és a romantikus tó partja kiváló családi kirándulóhely, több pihenőhely és rengeteg forrás található az ösvény mentén. A völgyön egy kicsi patak is áthalad, vizét gátak és parányi vízesések színesítik.
Pécs tündérkertje, az Éger-völgy
Égervölgyi-tó – Romantikus tó az erdőben
Pécs nyugati részén, mintegy 50 hektáron húzódik a Mecseki Parkerdő, melynek legromantikusabb része a benne található Éger-völgy és annak koronája, az Égervölgyi-tó.
A változatos domborzati viszonyok közé beékelődött tavat 1974-ben hozták létre mesterségesen úgy, hogy a völgy patakjának vizét gáttal fogták fel. Az egykori legelők és rétek területén létesített Égervölgyi-tó területe a Nyugat-Mecsek és Pécs kedvelt kirándulóhelyévé vált az elmúlt évek során.
A tó partján tanösvény, tűzrakóhelyek, esőház, asztalok és padok várják a kirándulókat.
Az Éger-völgyet felfedező túránkat érdemes a pécsi Kócsag utca végéről indítani, hiszen itt egy nagyobbacska parkoló található.
Forrástúra az Éger-völgy birodalmában
A zöld sáv és a kék kereszt jelzések a parkolóból hamar a tó partjára vezetnek, itt bukkanunk rá túránk első forrására, a Delelő-kútra. A forrás látványa is megkapó, hiszen egy hatalmas csodaszép bükkfa tövéből lép ki. A vízkilépés foglalását 1961-ben készítették a Pécs Városi Idegenforgalmi Hivatal megbízásából.
A forrást 1974-ben átépítették az Égervölgyi-tó kialakításakor, ekkor kapta a Delelő-kút nevet, így állítva emléket az egykor itt húzódó legelőnek. A Delelő-kút megtekintését követően a turistaút áthalad a tavat tápláló patakon, innen indul az a tanösvény, amely bemutatja majd nekünk a környék élővilágát.
A pécsi városüzemeltetés által létrehozott sétaút információs táblái az itteni fafajokkal, gombafajokkal, a téli és nyári madárvendégekkel, a víztározó tó kialakításával és a névadó hegyvidéki égerliget erdőtársulással foglalkozik.
A völgy túloldalán feltűnik a Fecske-forrás, amelyhez érdemes átkelni a patakon. A vízkilépést Marton József erdőgondnok tárta fel, és a foglalását hozzá 2001-ben készítették el. A forrás építménye egyébként egy fecskefészket formáz, innen kapta a forrás a nevét.
A Fecske-forrás szomszédságában, a meghitt erdei környezetben szalonnasütő helyek és egy fedett pihenő található.
A kék kereszt jelzés a továbbiakban kaptatósan felfelé halad, és a völgyben többször is az itt csobogó patak keresztezi majd az utunkat.
Égervölgyi hullámvasút
A két kilométernyi sétát és egy balkanyart követően a turistaút megleli a Dél-dunántúli Kéktúra útvonalát, és felér a Szuadó-tetőre. Az utak kereszteződésében álló kisház előtti padokon akár pihenhetünk is, mielőtt tovább indulunk.
A következő szakasz a kék sávon halad egészen a piros lecsatlakozásáig, itt megint csak balra kell fordulni, így visszajuthatunk a völgybe.
A Dél-dunántúli piroson gyalogolva még két szép forrás akad az utunkba, az első a Négybarát-forrás, amelyhez a kör jelzés vezet. A vízkilépés a nevét a négy jó barátságban lévő foglalójáról kapta, az ő monogramjaik az építményen ma is láthatóak.
A soron következő vízkilépés már a Szörnye-völgy becsatlakozásánál látható, és a Farkas-forrás nevet viseli. A homokkőből kilépő forrást 1921-ben foglalta a TTE pécsi csoportja.
Szállást keresel a közelben?
Innentől kezdve újra az Éger-völgyben halad az út, és nem sokra rá visszatér a kék kereszttel jelzett túraútra. A tóhoz érve válasszuk a bal kéz felöli murvás utat, amelyen a tanösvény is halad.
Az út végén lévő Teca Mama kisvendéglőben érdemes megpihenni, és az étlapon szereplő medvehagymás ételek valamelyikét megkóstolni.
Megnézem Teca Mama panzióját >>
Fotók: Tasi Zsolt
A szerző további írásai a www.azalfoldtegedisvar.hu oldalon olvashatók.
