A Geresdi-dombság festői szépségű templomromjai

A Tolna–Baranyai-dombvidékhez tartozó Geresdi-dombság egy szelíd dombokból és erdős völgyekből álló vidék. Itt rejtőzködik Cikó, amelynek külterületén két ikonikus templomrom is található. Az egyik a környék híres búcsújáró helye, a máriaszéplaki templomrom, a másik pedig a pár kilométerrel arrébb található Eszterpuszta gótikus romja.

A Geresdi-dombság templomromjai

A Geresdi-dombság turistautakban is gazdag, így egy jól összeállított útvonaltervvel eljuthatunk a Mecsek keleti kapujához, Mecseknádasdra, ahol további csodák várnak ránk.

Máriaszéplak, avagy Cikó kincse

A vidékies hangulatú Tolna megyei településre Bonyhádról vagy Bátaszék felől érkezve már idejekorán feltűnik a dombok közötti festői völgyben álló, különleges szépségű templomrom. Az egykori Máriaszéplak település kéttornyú templomának napjainkban már csak a szentélye ép, de így is megkapó látványt nyújt.

1187-től az esztergomi Johannita rend birtokolta a környék egyházi birtokait egészen a török idők elnéptelenedéséig. Valószínűleg a téglatemplomot is a rend emelte valamikor a 13. század környékén, a kolostorral együtt. Az itteni apátságot, templomot és kórházat végül a török rombolta le, és csak a szentély egy része maradt meg.

A romantikus rom az azóta eltelt időkben több költőt és írót megihletett már, Vörösmarty Mihály, Náray Antal és Illyés Gyula műveiben is szerepet kapott a híres máriaszéplaki zarándokhely.

A széplaki templomromot legkönnyebben a cikói vasúti megállótól induló sárga romjelzésen lehet megközelíteni. Ha az innen induló sárga négyzeten haladunk tovább, akkor a településen belebotlunk a Mária út jelzéseibe, amelyek a környék másik híres templomromjához vezetnek majd el.

Egykori virágzó település: Eszterpuszta

Eszterpusztát elérve bukkanunk rá egy romantikus templomromra, amely valószínűleg a 15. század környékén épülhetett, gótikus stílusban. Az egykor virágzó középkori településből napjainkra már csak a rom maradt meg.

A templomnak is csak a nyugati homlokzati tornya áll, de a sarkaiban még látszanak a támpillérek maradványai, és a falában még megvan a két keskeny gótikus ablaknyílás.

Tovább haladva a turistaúton Ófaluba érkezünk, a takaros sváb zsákfalu a Kelet-Mecsek és a Geresdi-dombság közötti völgyben fekszik. A település és környéke az aktív pihenés és a zamatos mecseki borok hazája, turistaútjait és pincéit előszeretettel keresik fel a kirándulok egész évben.

Titokzatos rom a hegyen

Ha már idáig eljutottunk, érdemes átsétálni a közelben fekvő Mecseknádasdra, ugyanis a Kelet-Mecsek kapujaként is emlegetett település Vár-hegyén még egy titokzatos rom is akad. A Mária út és a Magyar Zarándokút közös útvonala nem túl látványos, de egyenest a Schlossbergre (Várhegy) vezet.

A Mecseknádasd fölé magasodó dombon áll egy templomrom, amely eredetileg a középkorban épült, és az itteni vár része volt. A virágzó Nádasdot 1235-ben II. Endre egyik adománylevelében említik először, ekkor a tolnai főesperesség birtoka volt. Az erősséggel rendelkező birtokon egy 14. századi, háromhajós templom állott, amelyhez még ugyanebben a században egy önálló tornyot építettek.

1543-ban a település török kézre került, és a megszállók a templomot erődítménnyé és dzsámivá alakították át. Zrínyi Miklós 1664-ben a téli hadjárata során elfoglalta és felgyújtotta a nádasdi török várat, amelynek ezzel meg is pecsételődött a sorsa.

Az 1973 és 1980 közötti feltárás során előkerült egy többször átépített plébániatemplom, és a hozzá tartozó kerítőfal is. Napjainkban csak a késő gótikus templom maradványai láthatóak, rajta a török kori átépítések nyomaival, a régebbi épületek pedig a föld alatt hevernek.

Mecseknádasd egyébként egy turisztikai kincsesláda, ugyanis a település épített kulturális örökségei dél-dunántúli viszonylatban is egyedülállók. A 6-os főút miatt a község megközelítése és tömegközlekedése is kiváló.

A Geresdi-dombság túra útvonala: Cikó – máriaszéplaki romtemplom – eszterpusztai templomrom – Ófalu – Schlossberg romok – Mecseknádasd, Táv: 15 km, Szintemelkedés: 250 m

Szállást keresel a közelben?

Itt tudsz nézelődni »»


Fotók: Tasi Zsolt

A szerző további írásai a www.azalfoldtegedisvar.hu oldalon olvashatók.

Kövess minket!

Csatlakozz csoportjainkhoz!

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre

.