A csobánkai Szentkút nem csupán turisztikai látványosság, a Pilis szent helyeinek egyike. A kápolna és a forrás környéke páratlan szépségű zarándokhely, amely számos érdekes történetet mesél az egykori „Mária-kutacskáról”. Csobánka felől a kék és a zöld turistajelzés is ide vezet.
A csobánkai Szentkút legendái
A csobánkai Szentkút kialakulásának története
A Szentkút eredetileg az ortodox szerbek búcsújáró helye volt, a víz gyógyító erejéről számos legendát szőttek. Illés napján a mise után a pap megszentelte a forrást, majd a forrás vizével a búcsúsokat is. A hely katolikus kultusza későbbre tehető.
A Mária-kutacskának keresztelt forrás vize a beszámolók alapján van, akinek visszaadta a látását, míg mások a lázas betegségekből gyógyultak fel tőle könnyen. Egy pásztor látomásában megjelent Szűz Mária, ezután sokan látogattak a helyszínre, hogy betegségeikre segítséget kapjanak.
A mocsaras területen 1844-ben hálából kutat ástak, kápolnát emeltek, melyet Sarlós-Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel.
Pillmann Alfonz csobánkai plébános 1913-as beszámolója így szól: „A negyvenes években e vidéken egy lázzal összekötött különös betegség lépett fel, mely betegségtől nemcsak a helybéli, de a környékbeli lakosságnak is sokat kellett szenvednie. E betegségben szenvedők csak vizet kívántak és ezen óhajukat e kis forrás vizével elégítették ki. Mindenkinek bámulatára, mindazok, akik e kis forrás vizéből ittak, e lázas betegségből igen gyorsan kigyógyultak és rövid pihenés után újult erővel folytathatták munkájukat. E különös esetnek a híre igen gyorsan messze vidékre elterjedt, úgyhogy ezentúl a nép tömegesen kereste fel e helyet, hogy otthon fekvő betegeik számára e gyógyforrás vizéből hazavigyenek. E forrás vizétől igen sokan visszanyerték egészségüket, ezért e forrást „lázkutacskának” nevezték el.”
A kápolnához vezető út
Ha autóval érkezünk Csobánkára, érdemes a település határában leparkolni, innen gyalogosan is megközelíthetjük a kápolna környékét. Sétánk során gyönyörködhetünk a közeli Oszoly-csúcs fehér sziklacsúcsaiban.
Az autók által is használt földúton hamarosan elérünk a Mária-szoborhoz, amely mellett egy információs tábla a Kovács-patak történetéről és élővilágáról mesél. Néhány perc múlva egy másik tábla a Csobánkai Tanösvényt mutatja be a kirándulóknak.
Innen már csak 10 perces útra található a kápolna, de útközben megállhatunk a kihelyezett padoknál és asztaloknál piknikezni, vagy sütögetni.
A kápolnához közeledve először a haranglábak mellett haladunk el, majd a kápolnához érünk, melynek falán emléktáblákat helyeztek el. Jobbra áll a feszület az alábbi német felirattal: Gelobt sei Jesus Christus! 1911 (Dicsértessék a Jézus Krisztus!).
A lépcsők lefelé visznek minket, itt található a szerbek keresztje, illetve a lourdes-i barlang, és a Szűzanya szobra. Végül a forráshoz érünk, amelyet rács véd, a forrás alatt egy tábla hirdeti, milyen betegségekre van jótékony hatással a víz.
A kápolna általában zárva van, csak búcsúkor nyitják ki. Az ajtón található papír szerint szentmise minden hónap első szombatján van májustól októberig 11 órától, előtte 10:30-tól rózsafüzér.
Haranglábak 
Kápolna 
Emléktáblák 
Feszület 
Lourdes-i barlang 
Szerbek keresztje 
Szűzanya szobra 
Szentkút 
Szent helyek a Pilisben
A Pilis számos szent hellyel vár, utunk során gyönyörű kirándulóhelyeket fedezhetünk fel. Pilisszentkereszten a Klastrom-kert, Pilisszentlászlón a pálos kolostor romjai, Pilisszántón a „Keresztes Kő” népszerű zarándokhely. A Dalai Láma nyilatkozata szerint a Föld negyedik csakrája, a szívcsakra Dobogókőn található.
Ha Szentkút környékén kirándulnánk, követhetjük a kápolna mögött vezető útvonalak egyikét, a fákon megtaláljuk a felfestett turistajelzéseket.
Szállást keresel a közelben?
Képek: Kristóf Eszter
