A Fertő tó és környéke nyugalomra, lelassulásra készteti az ide érkező vendégeket. A 85-ös úton haladva Kapuvár után hirtelen megszűnik a rohanás, véget ér a nyüzsgés… A Fertő tó körül már nem kell sietni, nincsenek nagy áruházak és az autók is fogyatkoznak: jóval több a bicikliző vagy sétáló ember(csoport). Az út mentén szépen felújított parasztházak sorakoznak, egymást váltják az elbűvölő kis települések, a Fertő tó és élővilága pedig rengeteg látnivalót és élményt kínál.
Települések a Fertő tó körül
A Fertő tó nagyobb része Ausztriában, kisebb része Magyarországon található. Állandó partvonala nincs, kiterjedése folyamatosan változik. A tó körül, az osztrák és magyar oldalon összesen 24 település fekszik, ezek közül választottam 5+1-et, amelyeket nem csak nyáron érdemes felkeresni.
Fertőszéplak
Fertőszéplak története összefonódott a Széchenyi családéval, itt született 1754-ben Széchényi Ferenc, a legnagyobb magyar, Széchenyi István édesapja, aki nem mellesleg megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárat is.
A család a Fertőmellék legnagyobb és leggazdagabb településévé tette Széplakot. A templommal szemben ma is megtekinthető a volt Széchényi-kastély épülete, az udvari belső oldalfalon olvasható a család jeligéje „Ha Isten vezet, nem lesz hiányom semmiben”. A templom mellett mindkét oldalon Kálvária található, amelyhez díszes kapun át 21 lépcsőfok vezet fel.
A faluban több parasztház is található és szépen felújítva sorakoznak az út mentén. A Nagy Lajos utcában öt házból álló egységes utcasor maradt fenn, amely a Kisalföld népi építészetének remeke. Az épületek tájházként működnek.
Fertőd és az Esterházy-kastély
Az Esterházy-kastély nem csak Győr-Moson-Sopron megye, hanem az ország egyik legszebb kastélya is, amelyet Esterházy (Fényes) Miklós építtetett a 18. században. Magyar Versailles-nek is nevezik, hiszen az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt Eszterháza.
A kastély folyamatosan nyeri vissza a korábbi fényét, parkja gyönyörűen felújított, érdemes körül járni a teljes épületet, minden évszakban csodálatos a természet. A kastélyban 50 perces vezetett túra során megtekinthető az Esterházyak mesélő kincsei című kiállítás, Nyári ebédlő, Sala Terrena, Haydn-terem, Apolló terem, Lakk-kabinet, Kápolna. Májustól pedig kihagyhatatlan a Cziráky Margit Rózsakert (bejárat a hátsó park felől), ahol különböző színű és fajtájú rózsákban gyönyörködhetünk.
Cím: 9431 Fertőd, Joseph Haydn út 2.
Autóval: GPS 47.62.16.47/16.871664
Budapestről és Győrből: az M1-es autópályán, a 129. lejárónál Sopron felé a 85. úton.
Hegykő és a Csipkeház
Hegykőre legtöbben az egész évben nyitva tartó termálfürdő (Hegykő, Fürdő u. 5.) miatt érkeznek, de érdemes megnézni a templom mellett álló, egykori bíró lakóházában kialakított Csipkeházat is, amelyben a höveji csipkével ismerkedhetnek az érdeklődők. A több mint 100 éves ház maga is különlegesség, ritkaságnak számító kemencéivel és tisztaszobáival.
Csipkeház címe: Hegykő, Kossuth Lajos u. 37.
Elérhetőség: www.csipkehaz-hegyko.hu
A templom mellett északi irányba indulva érhető el a madármegfigyelő-szabadidő park, ahol a nádasok fölé emelkedő kilátóból ismerhető meg a Fertő madárvilága. A madármegfigyelő hellyel szemben található az 1913-ban épült “Masina-ház”, amelynek teljes felújításával, 2015. áprilisában nyílt meg az 1 Csepp Pálinka látvány pálinkafőzdéje.
A madármegfigyelő-helytől tovább haladva érhető el a határsávban helyreállított vasfüggöny emlékhely, amely hitelesen mutatja be a kommunista rendszer által alkalmazott mechanikai határzár felépítését.
Sarród és a Lászlómajor
Sarród is bővelkedik szépen felújított parasztházakban, amelyek többsége ma vendégházként működik. A falu határában található a Kócsagvár, a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság központja.
Az Esterházyak egykori gazdasági központja volt a Lászlómajor, ahol ma kiállítások és régi magyar állatfajtákat bemutató karámsor kapott helyet. Az épületegyüttes termeiben a Fertő és a Hanság tájegységeire egykor jellemző hagyományos gazdálkodási formákat, valamint az állattenyésztéshez kapcsolódó és mára már elfeledett régi magyar mesterségeket ismertető kiállítások találhatók.
A majorság hátsó udvara pedig garantáltan a gyerekek kedvence, hiszen a játékos feladatok mellett régi magyar állatfajtákat, pl. házi bivalyt, szürke marhát, cikta és racka juhot is láthatnak.
Fertőrákos
Fertőrákoson már az is elég, ha csak végig sétálunk a főúton, hiszen rengeteg műemlékvédelem alatt álló épülete van. Csakhogy a látnivalók ezzel itt nem érnek véget!
Két kőbánya, illetve barlangszínház található a településen, a Zichy-kastély a győri püspökök nyári rezidenciája volt, a Fertőmeggyesre vezető út mellett, közvetlenül az államhatár magyar oldalán található Mithrász-szentély, amely a környék egyik legértékesebb római kori emléke.
Közigazgatásilag Fertőrákoshoz tartozik a Páneurópai piknik emlékhely, az 1989. augusztus 19-én itt tartott békedemonstráció fontos előzménye volt az Európát kettéosztó vasfüggöny átvágásának.
+Nagycenk
Széchenyi István külföldön szerzett tapasztalatait felhasználva mintagazdaságot hozott létre az apjától átvett birtokon, a kastélyban ma a Széchenyi István Emlékmúzeum található. Az épületegyüttes keleti részén, az egykori gazdasági szárnyban kapott otthont a méntelep. Érdemes megnézni a főbejárat elől induló, immár 250 éves és 2,5 kilométer hosszú, védett hársfasort, amelynek végén találjuk a legnagyobb magyar fia, Széchenyi Béla és ifjú, szép nejének, Erdődy Hannának gyönyörű síremlékét.
A Széchenyi István Emlékmúzeum elérhetőségei:
Cím: 9485 Nagycenk, Kiscenki u. 3.
Tel.: +36 / 99 / 360-023
Kiállítások:
Gróf Széchenyi István élete és munkássága
A magyar ipar a reformkortól a XX. századig
A fent olvasott információk tájékoztató jellegűek. Mielőtt útnak indulsz, mindenképpen nézz utána, hogy jelenleg elérhető, látogatható-e az adott csodahely.
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
