Katalinpuszta a Cserhát kapuja, ahol többféle, más-más korosztályt megcélzó tanösvény (pl. a Gyadai-tanösvény) is található. A kirándulóközpont fekvése és megközelíthetősége miatt kiesik a Dunakanyarba látogató turisták fő célpontjából, ezért az érintetlen természeti környezet lehetőségét kínálja a szabadba vágyóknak. A Naszály jellegzetes hegycsúcsára is innen, egy nem mindennapi, kalandos túraútvonalon lehet feljutni.
Katalinpuszta, a kirándulóközpont
A Vác környékén élők számára ma már fogalom a Katalinpusztán kialakított kirándulóközpont, ugyanis az Ipoly Erdő Gyadai tanösvénye, a „Legyél te is kiserdész” óvodás tanösvény és a Madártani tanösvény is itt lett kialakítva. Emellett természetismereti látogatóközpont, kerti kisvasút, kilátó és szálláshely várja az idelátogatókat.
Ha Naszály csúcsát szeretnénk meghódítani, arra három különböző nehézségi útvonal is akad.
- A Vác fölött lévő Gombás pihenőből lehet talán legkönnyebben feljutni a hegyre, de
- a Kosdról induló ösvény sem annyira megerőltető, mint a Gyadai rétről nekivágni a kalandnak.
- De ha nem az utóbbit választanánk, akkor kihagynánk a katalinpusztai tanösvény 3 fő attrakcióját: a pallósort, a hintahidat és a függőhidat.
Gyadai tanösvény – Pallósor, hintahíd és a függőhíd
Érdemes a kalandozásunkat a piroson kezdeni, bár a túránk 1-2 kilométerrel így hosszabb lesz, de az élmények kárpótolnak majd bennünket. A Gyadai és a Madártani tanösvény információs táblái ezen a részen sok érdekes dologra hívják fel a figyelmet. A tisztás szélén ne felejtsünk el betérni a Lósi-patakon keresztülvezető pallósorra. A mesevilágot idéző mocsaras ártéri erdő belseje minden évszakban másfajta természetközeli élményt nyújt. Az Óriások Pihenője után a tanösvény jobbra fordul, majd a földbe vert farönkökön kell lépkedni, végül pedig a patakon egy hintahíd vezet át.
A Gyadai-rétre érve a piros jelzések elválnak tőlünk, innen a kék keresztjelzés felé vegyük az irányt. Hazánk egyik leghangulatosabb erdei tisztásán átvágva, betérünk az erdőbe, ahol vár minket az újabb hátborzongató csoda, egy mély árkon átívelő impozáns függőhíd. A Magyarország leghosszabb gyalogos függőhídján való átkelés a túránk egyik csúcspontja.
Gyadai rét 
Függőhíd 
Irány a Naszály!
A híd után balra fordulva az Országos Kék Túra útvonalát kövessük, ahol már tényleg az erdőé és a csúcsra vezető emelkedőé lesz a főszerep. A Bikk-kút körül egy kellemes hangulatú, békés pihenő vár, itt szusszanhatunk még egyet. A mészkőbányákkal „megsebzett” Naszály tetejére egy majd 2 órás kaptatós út vezet. A 652 méter magas hegyen lévő geodéziai mérőtorony tetejéről azonban már az egyedi perspektívájú panoráma vár ránk.
A Naszály egyik érdekessége, hogy természetföldrajzi értelemben a Cserháthoz sorolják, de a földtani felépítése a hegységtől eltérő, mert üledékes kőzetekből áll.
Geodéziai torony a Naszály csúcsán 
Visszaút a kék jelzésen
Ha nem szeretnénk Kosd, Ősagárd vagy Vác felé tovább menni, akkor visszafelé végig a Kéken menjünk. A függőhíd elérését követően egy jó fél órás kényelmes sétával érünk vissza a kiindulási pontunkra.
Szállást keresel a közelben?
A Naszály túra útvonala:
Kirándulóközpont (P) – Gyadai-rét (K+) – Függőhíd (K) – Naszály alja – Naszály csúcs – Naszály alja – Függőhíd (K) – Kirándulóközpont
- Táv: 14 km
- Szintemelkedés: 600 m
Fotók: Tasi Zsolt
A szerző további írásai a www.azalfoldtegedisvar.hu oldalon olvashatók.
“Gyadai tanösvény, Katalinpuszta és a Naszály-csúcs” bejegyzéshez 3 hozzászólás
Sziasztok! Gpx file van esetleg ehhez a túrához?
Sajnos nincs
Tájékoztatásul közlöm és fel fogom hívni az Ipoly Erdő cég figyelmét is, hogy 1 év után hirtelenül negatívan megváltoztak a körülmények. Én is tavalyról hallottam róla és főnököm javasolta, én pedig nagyon rosszul jártam tegnapra. Hát már megérkezve nem lehetett ott elindulni, ahol kellett volna. A kis tavacska után már nincs patak, nincs piros ösvény, és nincs K+ sem. (Kiszáradt a patak.) A nagy bicikliút elvisz a kiszáradt patak másik oldalán egyre inkább balra és semmiféle kalandos hely nincs. A hintahídnál térkép mutat átkelést a patakon, de ugyebár nincs patak. Itt teljesen el lehet veszni először emiatt és utána térdig érő fűben szinte nem lehet megtalálni a piros jelzést a Gyadai-rétre. A bicikliúton haladtam tovább egy ideig, viszont vadászok miatt letérített egy figyelmeztető tábla. Kikeveredtem újra a rétre, de továbbra is égig érő fű rejtett el mindent. Ráadásul őzborjak pihentek az érintetlen magas fűben és menetelésem által ijedtükben szaladtak az anyjukhoz sírva. (Miközben a távolból vadászok lőttek.) Eléggé meg voltam ijedve. GPS szerint a piros túraúton haladtam, ami ember által érintetlen szavannává vált. Nagyon-nagyon kilátástalan volt így eltalálni a Naszály-csúcs keleti aljára és már ekkor emiatt elveszítettem háromnegyed órát. Különben semmiféle igazi látnivaló nem fogadott a csúcson és a Látó-hegyet a viszontagságok miatt kihagytam. Majd a csúcstól pont vissza Katalinpusztára volt a legrosszabb a túra, ugyanis valamiféle misztikus érzékcsalódást kelt a hegy és állítólagos 600-as zuhanás ellenére folyamatosan felfelé kaptattam. Fogalmam nincs, hogy ezt hogyan keltette a hegy nyugati oldala. Nem voltam eltévedve elvileg térkép és jelzés szerint sem, vagy teljesen el van rontva minden. 2 órával lett több, mint amit előre kimutatott a tervező. Tehát nem stimmel össze azzal, ami le lett mérve. Fogalmam nincs, hogy 1 év alatt hogyan változhatott meg ennyire durván. Életem egyik legrosszabb túrája lett egy állítólag szép hellyel. Mondom ezt úgy, hogy 11 év óta tapasztalt és jó erőnlétű túrázó vagyok.