Tóth Béla Antal, a Távolban lépkedő bloggere a Zempléni-hegységben járt, ezúttal a gönci pálos kolostorrom, a Boldogasszony-kolostor volt az úti célja. A fényképes beszámolót most a csodahelyek.hu oldalán is elolvashatjátok.
A gönci pálos kolostorrom megközelítése
Zempléni túrám során Gönc és Telkibánya között, az erdő mélyén megbúvó pálos kolostorrom felkeresése volt az egyik célpontom. A Pótácsháza elnevezésű, jelenleg kulcsos házként funkcionáló, de a XVII-XIX. században hamuzsírhutaként üzemelő épületnél kell keresnünk a helyes utat – már ha Göncről indulunk, ugyanis Telkibányáról is megközelíthető. Én az előbbi útvonalat választottam, hiszen még rengeteg tervem volt aznapra.
A kulcsosházhoz rendkívül rossz minőségű út vezet, egy idő után pedig tábla is figyelmeztet, hogy állj és ne tovább autóval! Az épület sarkán kis tábla mutatja, hogy merre kell mennünk a piros sáv jelzésen. Ez egyébként egyben a Rákóczi út vagy Szent Erzsébet út nyomvonala is. Rögtön kezdetnek át kell kelnünk a Gönci-patakon. Visszafelé persze megtaláltam az ideális pontot, de odafelé bizony vetkőzés volt. Ha sikerült átkelni, akkor szinte folyamatosan emelkedő ösvényeken kell haladnunk. Útközben a Kis-patakon is át kell kelni, de az már nem jelent kihívást. Azért jó ha a jelzés folyamatosan figyeljük utunk során, mert több irányban nyílnak ösvények.
Pár száz méter múlva feltűnik a kolostorrom 320 méter magasan fekvő sziluettje.
A Boldogasszony-kolostor története
A gönci pálos kolostor alapításának idejét az alapító személyét nem ismerjük. A mai kolostor helyén már a XIV. században létezett egy szerzetesi közösség.
A monostor első említése Nagy Lajos király 1371. december 8-án Fónyban kelt oklevelében történt meg. Ebben a király engedélyezte a pálos szerzeteseknek, hogy a Gönc falun átfolyó patak partján, Gönc mellett egy malmot építsenek és azt örökösen birtokolják.
1429-ben Miklós egri megyéspüspök szentelte fel a templom szentélyének főoltárát, valamint a Mária-oltárt, továbbá a kolostornak búcsú engedélyt is adott. 1464-ben a kolostor templomának már 7 oltára volt és évi 40 napos búcsú tartását engedélyezték a szerzeteseknek. Az idők során a kolostor rengeteg adományt kapott, köztük a legjelentősebb 1450-ben volt, amikor Symai Kerek László fia, Mátyás pap a Telkibánya végén álló, Szent Katalin tiszteletére emelt templomot és ispotályt ajándékozta a gönci pálos remetéknek, valamint ezek fenntartásához a szerzetesek megkapták többek között a Cheches pusztát, a Wagner szőlőt és egy malmot az Olcsva folyón. Mátyás király – kinek uralkodásának idején 1459-ben újabb kúria, telkek, fürdő, malom és malomhely került a birtokukba –, megerősítette a pálosok kiváltságait és nekik adományozta szántói szőlőinek kilencedét.
A gönci pálos kolostor a XVI. század elején hanyatlani kezdett – a szerzetesek elszegényedésével párhuzamosan. Mohács után a pálos rend kolostorait több helyen is kifosztották, hol a törökök, hol később az egymással viaskodó főurak. A kolostor a II. Lajos király halála után kitört belső trónharc éveiben néptelenedett el, amit végül 1558-ban Martinuzzi Fráter György– a szintén elhagyatott göncruszkai Szent Katalin pálos kolostorral együtt – bérbe adott Gönc városának.
Ahogy lenni szokott, köveit később a lakosság elhordta építkezésekhez. 1935-ben a Magyar Turista Egyesület Történelmi és Természeti Emlékbizottsága végzett állagmegóvási munkálatokat a romokon, majd 1941-ben Göncről érkeztek kőművesek, akik a leomlott templomfalakat erősítették meg a kritikus helyeken. 1990-ben Tamási Judit végzett kisebb ásatást a területen, a 2000-es évek elején pedig a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei kezdtek részletesebb feltárásba Pusztai Tamás vezetésével.
Látnivaló és szállástippek a közelben
A kolostortól tovább haladva felkereshetjük az Amadé vár romjait is.
Fotók és beszámoló: Tóth Béla Antal / Távolban lépkedő
