Az Alsó-Duna-völgy vadregényes területén rejtőzködő Karapancsai Kastély kevésbé ismert látnivaló, pedig a magyar-horvát-szerb határvonalak találkozásánál álló műemlék belseje és külseje is korhű állapotban van, emellett a csodálatos angolparkját is bebarangolhatjuk. A délvidéki Hercegszántó másik híresebb látványossága a Vodica Máriakert Kegyhely, ahol a világ legnagyobb rozsdamentes acélból készült Szűz Mária szobra áll.
Tartalomjegyzék
ToggleKalandozás a Délvidéken
A Karapancsai Kastély története
A Duna árterének egyik meseszép erdejében álló Karapancsai Kastély és Majorság egykori területét elsőként Savoyai Jenő herceg kapta a török harcok idején tanúsított hősiességéért. Az uradalom később visszaszállt a császárra, és ezt követően a Habsburgok birtokolták.
A birtok Habsburg Albert idején vált mintagazdasággá, aki világszínvonalra emelte a helyi vadgazdálkodást. Albert 1895-ös halála után a birtokot Habsburg Frigyes és felesége, Izabella főhercegasszony örökölte, akik fejedelmi vadászatokon vendégelték meg többek között
I. Ferenc József császárt, II. Vilmos német császárt, Ferenc Ferdinánd trónörököst és gróf Széchenyi Zsigmondot is.
Ez idő tájt épült meg az uradalom ékköve, a nagykastély. Az 1910-ben elkészült barokk kastély parkjához a kertterveket a császári udvar főkertésze, Anton Umlauft készítette. Napjainkban a Gemenc Zrt. által felújított nagykastély és a hozzá tartozó majorság szállásként és múzeumként is működik.
Karapancsai Kiskastély és Vadászati Múzeum
Karapancsa kiskastélya 1891-ben épült barokk stílusban Habsburg-Tescheni Albert főherceg kívánságára.
Az épület még ma is jellegzetes monarchia korabeli hangulatot áraszt, termeiben erdészet- és vadászattörténeti kiállítás tekinthető meg. Emellett a főhercegi birtok kialakulásáról, a főhercegi családról és a terület nemzetiségeiről tudhat meg többet a látogató.
Karapancsai Kerttörténeti Tanösvény
A Karapancsai kastélyhoz tartozó Karapancsai Kerttörténeti Tanösvényt bejárva megismerhetjük a neobarokk díszkert történetét, az itteni értékes idős fákat, és Izabella főhercegné szobrát is meglelhetjük.
A sétaút az uradalom bejáratától indul, ezután végigvezet a két kastélyépület körül, a vadászati terítékhelyen, a vadgesztenye allén, a gyümölcsfa fajtabemutatón és az egykori majorsági területen, valamint a nagykastély körüli réten.
A mintegy 2 kilométer hosszú ösvényen 9 ismeretterjesztő tábla mellett 44 kitáblázott fa is található.
A vadászkastélyt Hercegszántótól mintegy 7 kilométerre találjuk Budzsák település felé indulva. A műemlékhez sajnos turistaút nem vezet, csak a Hóduna felé vezető közúton tudjuk megközelíteni.
Hercegszántói kegyhely és a szentkút története
A hercegszántói Vodica-Máriakert Kegyhely nem más, mint egy 18. századi zarándokhely, ahol a szentkút és a kápolna mellett szabadtéri oltár és zarándoktanösvény is található.
A hercegszántói szentkút vagy a környéken élő sokác (horvát) katolikusok által elnevezett vodica helyén hajdanán egy nagy rét húzódott, ahol juhokat és teheneket legeltettek. Itt történt egyszer, hogy miközben szénát kaszáltak a réten az emberek, az egyik munkás a kútban Szűz Máriát és a kisded Jézust vélte látni, majd később Szent Anna is megjelent neki Máriával.
Mivel a jelenés Kisboldogasszony napjának környékén történt, így a kutat bekerítették, és a helyiek egy kápolnát építettek melléje 1810-ben.
A délvidéki Hercegszántó legnagyobb büszkeségét, a 11 méter magas Mária-szobrot az egykoron itt élő Vöő Sándor álmodta meg, aki Chicagóban látott egy hasonló 9 méteres Szűz Mária szobrot. Az alkotás mélyen megérintette a lelkét, és úgy érezte, a szobor mását a szülőfalujában kell elhelyezni. 2006 tavaszán itthon járva felkereste Rigó Istvánt, a pécsi szobrászművészt, aki két év alatt készítette el a monumentális alkotást.
A Máriakert a település központjától keleti irányban található, aki gyalog szeretné megközelíteni a kegyhelyet, annak kb. 2,5 kilométert kell majd sétálnia a forgalom nélküli, kitáblázott betonúton.
Foglalj szállást a Karapancsai Kastély közelében!
A fent olvasott információk tájékoztató jellegűek. Mielőtt útnak indulsz, mindenképpen nézz utána, hogy jelenleg elérhető, látogatható-e az adott csodahely.
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
Fotók: Tasi Zsolt
A szerző további írásai a www.azalfoldtegedisvar.hu oldalon olvashatók.