2022. május 22-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Skanzen Erdély épületegyüttesének első kiállítási egysége, mi pedig elsők között fedeztük fel, milyen értékteremtő kiállítással vár bennünket a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum új tájegysége. Tarts velünk, maradandó élményben lesz részed!
A Skanzen Erdély épületegyüttesének látnivalói
A Skanzen Erdély tájegysége igazi turisztikai látványosság, amely a szórakoztatás, az oktatás és az élményszerzés mellett az értékmentést is szolgálja. A projekten 27 néprajzos és történész dolgozott, munkájuknak köszönhetően bepillantást nyerhetünk az erdélyi falu mellett a székelyföldi városok lakóinak polgárosodó életébe is.
A kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, és kultúrház jeleníti meg. Jelenleg a program első fele készült el, a második rész a tervek szerint 2025 környékére valósulhat meg.
A belépőjegyek árával, a nyitva tartással, parkolással és megközelítéssel kapcsolatban ITT érhető el bővebb információ.
Magyar-román határátkelő
A Skanzen Erdély tájegységébe határátkelőn át vezet az út, a közelmúlt történelméből ad ízelítőt az 1970-es évek végét megjelenítő kiállítás. A határon álló Ikarus 211 típusú autóbusz gyakran szállította a termelőszövetkezetek munkatársait, a Dacia 1300 típusú autó pedig szintén a korszakot idézi.
A határon megrendítő „élmény” volt a román határőr színészi játéka, felsorakoztatott bennünket az útpadka mellé, hogy „átvizsgálja” a táskánkat, rejt-e esetleg olyan holmit, amit át szeretnénk csempészni a határon. (Természetesen egy másik színész alakította a határon átkelő szerepét, az ő táskájának tartalmát nézte át a határőr, nem a látogatókét.)
Ez az alig 5 perces jelenet megalapozta a hangulatunkat, ettől fogva nem múzeumként tekintettünk a Skanzen Erdély tájegységére, hanem az emlékeinkben élő történelem egy ma is lélegző szeletére.
Erdély története
A határátkelő után egy terembe érkezünk, ahol videofilmeket vetítenek elénk a falra és a padlóra Erdély történelméről, az évszámokról, az emberi sorsokon át a gasztronómiai és természeti kincsekig.
Az élmény – ha szabad így neveznünk – felejthetetlen marad a látogató számára a korabeli személyes fotóknak és visszaemlékezéseknek köszönhetően.
Skanzen Erdély – Az erdélyi kisváros épületei
Divatáru-kereskedés
Dávid Antal – a vevőknek csak Tóni úr – egy divatáru-kereskedést vezetett az 1850-es években. Érdemes betérni a kereskedésbe, ahol megcsodálhatjuk a kalapdobozokat és más kiállítási tárgyakat, amelyekre akkora volt a kereslet egykor, hogy csütörtökönként alig lehetett beférni az üzletbe.
Az épület emeletén az örmény kereskedő lakását tekinthetik meg a látogatók.
Beöltöző
Aki mindig is szerette volna tudni, hogyan állna rajta egy 20. század elején népszerű erdélyi viselet, annak mindenképpen érdemes a Beöltöző felé kanyarodni. Itt bérleti díj ellenében (2000 Ft) korhű viseletbe öltözhetünk és így folytathatjuk a kisváros felfedezését, emellett fotózkodni is lehet a helyszíneken.
Asztalosműhely
A Beöltöző után Kovács István asztalosmester műhelyébe érkezünk, ahol nemcsak a mester munkájáról, gépeiről és szerszámairól kapunk információt, hanem az életéről is. Ilyen történetek mentén válik élővé a Skanzen Erdély tájegysége, így kapunk teljes képet az épületek mellett a városi lakosság mindennapjairól is.
Őszinte köszönet jár érte a múzeum új tájegységén dolgozó munkatársaknak, hatalmas élmény felfedezni a fotókat és a személyes tárgyi emlékeket.
Könyvnyomda
A nyomdák jelentős szerepet töltöttek be a városi intézmények között. A székelyföldi városok és a környék lakói nekik köszönhetően jutottak elegendő információhoz, kulturális igényeik kielégítését az újságolvasás nagymértékben elősegítette.
Egyszerre több nyomda is működött, a Hirsch Mór Könyvnyomdában közelebbről is megismerkedhetünk a betűk művészetével, azaz a nyomdai munka kulisszatitkaival.
Korzó Kávéház
A téren található a Korzó Kávéház is, ahova betérhetünk egy csésze kávéra, hogy kávézás közben jobban szemügyre vegyük az eklektikus stílusú saroképület belső enteriőrjét.
Bissingen Ottóné Lázár Nóra grófnő 1904-ben alakíttatta az épületet kávéházzá, a Korzó ezután rövidesen a helyi társasélet és az információszerzés központja lett. A kártyaasztal, a pénztárgép és a hatalmas tükrök feltérképezése mellett kétségkívül a zenegép felfedezése nyújtja a legizgalmasabb kalandot.
Gyógyszertár
A 19. században jelentősen fejlődött az orvostudomány, a házaló gyógyfűárusok helyett fontos szerephez jutottak az orvosok és a patikusok. A patikusok a szaksajtóban közreadott receptek mellett saját készítményeket is készítettek, sőt, arcpirosítót, és bőrfeszesítő krémet is árusítottak.
A 19. század végére még több mint 10.000 főre jutott egy gyógyszertár, országszerte egyre több patika, kórház és szanatórium nyílt, a közegészségügyi viszonyok pedig javultak.
Keresztes-ház
A Kós Károly által tervezett Keresztes-házban Keresztes Károly és testvére, István ügyvédként dolgoztak, Sepsiszentgyörgy tarsasági életének meghatározó figurái voltak. Az épület földszintjén az ügyvédi iroda, az emeleten pedig egy jómódú városi polgári lakás kapott helyet.
A lakás egyik szobájában Bartók Béla is lábadozott, amikor megbetegedett az itt tartózkodása során.
A Keresztes-ház pincéjében található kiállítás Kós Károly munkásságának állít emléket.
Postahivatal
Érdemes felkeresni a Skanzen Erdély tájegységének postahivatalát is, amely bemutatja, hogyan működött a székelyföldi városi posta, mielőtt a működtetését a Román Királyi Posta vette át.
Belepillanthatunk a levélfeladás és szortírozás munkálataiba, kipróbálhatjuk, hogyan mérték le a csomagok súlyát, megismerhetjük a morzejeleket és a telefonhívások kapcsolásának menetét is.
A színészi játéknak köszönhetően életre kel a hivatal, ahol postás sapkában még fényképezedni is lehet.
Skanzen Erdély – Az erdélyi falu épületei
Az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, valamint egy iskola és egy kultúrház jeleníti meg.
Megtekinthetjük a Kis-Küküllő menti balavásári házban a jómódú Magyarósi család berendezési tárgyait, illetve közelebbről is szemügyre vehetjük a kiskedei kultúrház díszes színpadának mását. Az eredeti adott helyet a János vitéz színpadi feldolgozásának, amelyet sajnos csupán kétszer engedtek játszani.
A Skanzen Erdély falusi részén megcsodálhatunk egy gyönyörűen faragott székelykaput, valamint megtudhatjuk, hogy az unitárius templomban hol ülhettek egykoron a nők, a férfiak, a fiúk és a lányok. A szászújfalusi porta az erdélyi szászok történetét, népművészetét és népszokásait mutatja be.
Különösen érdekes a hosszúfalusi porta boronafalú, de díszes oromzatának kialakítása, amelyről a falkutatás során derült ki, hogy az építtetők piros-fehér-zöld színűre festették, hogy ezzel is kifejezzék magyarságukat.
Skanzen Erdély – Miért keresd fel a skanzen új tájegységét?
A látogatást még emlékezetesebbé teszi a múzeumban dolgozó színészek játéka. A nagyszerűen komponált jeleneteknek köszönhetően bepillantást nyerhetünk:
- a pletykás postáskisasszony hétköznapjaiba
- megtudhatjuk, hogyan címezték a leveleket egymásnak és kit kértek meg arra, hogy olvassa fel nekik a titokban megírt levél tartalmát
- kihallgathatjuk, miről sutyorognak a gyógyszertárban
- választ kaphatunk a kérdésre, hogy a férfiaknak miért volt elég 1 évig gyógyszerésznek tanulni, ha a nőknek ugyanez a képzés 2 évig tartott
Számos jelenet pedig annyira magával sodor, hogy nem szeretnénk otthagyni a szereplőket, mert a színészi alakításnak köszönhetően egy kicsit mi is az erdélyi kisváros lakói lettünk. Ha van az ismeretek elsajátítása és a történelem fontos pillanatainak felidézése mellett méltó célja és üzenete a Skanzen Erdély tájegyégnek, akkor ez biztosan az.
Igazi csodahely, szeretettel ajánljuk minden jelenlegi és jövőbeli Csodahelyek.hu olvasónknak.
Szállást keresel Szentendrén?
Képek: Kristóf Eszter
“Less be velünk a Szentendrei Skanzen Erdély épületegyüttesének kulisszái mögé!” bejegyzéshez 1 hozzászólás
Csodalátos az egész! De a skanzen, skanzen, skanzen …. elviselhetetlen.
Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.