A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút azon kívül, hogy Budapest két kerületét köti össze, még a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült. Ugyanis a fővárosi kisvasút a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és a kereskedelmi szolgálatot gyerekek látják el. A Budai-hegységben kanyargózó sínek mentén pedig egymást váltják a különleges kilátók és a hozzájuk tartozó meseszép panorámák (persze az utóbbit csak szép, tiszta időben élvezhetjük)!
Széchenyi-hegy, a „legnagyobb magyar” hegye
1947-ben az ország akkori vezetősége úgy döntött, hogy egy olyan vasutat hoz létre, amelyen a szolgálatot gyerekek látják el. Az így létrejött, 11 kilométeres pályával rendelkező vonal már a kezdetekkor rendkívüli népszerűségnek örvendett. A Gyermekvasút a rendszerváltásig úttörővasút néven üzemelt, de hírneve napjainkban sem kopott meg, sőt, 2015-ben a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült.
Budapest XII. kerületében található kiemelkedés, azaz a Széchenyi-hegy gróf Széchenyi István 1860-ban bekövetkezett halála után kapta mai nevét.
A „legnagyobb magyarnak” a Gyermekvasúttól néhány perces gyaloglásra található Gloriette állít emléket. A csendes, külvárosi kilátóként funkcionáló neoromán épülethez a zöldsávon lehet eljutni. Az Ybl Miklós által tervezett építmény eredetileg a Városliget bejáratánál állt, de a Millenniumra való készülés idején, a Hősök tere kiépítésekor áthelyezték az itteni villanegyedbe.
Normafa, Budapest tüdeje
A Normafa már az 1800-as években kedvelt kirándulóhely volt, de akkor még Viharbükk volt a neve a területnek. Az itt álló fák alatti pagonyt kedvelték a színészek is akkoriban, a nevét is egy rögtönzött operaelőadást követően kapta, Bellini Norma című műve után. A büfé és turistaút csomóponthoz a zöldsáv vezet el a Gyermekvasút induló állomásától, de tehetünk egy kitérőt a hegység egyik fennsíkjára a szintén Normafára vezető zöld körjelzésen.
Egy régi monda is kapcsolódik Normafához, miszerint a Budai-hegység keleti lejtőjének tetején állt egy vén bükkfa, amely Mátyás király születésekor sarjadt. A méretes óriást több ízben villámcsapás érte, mígnem 1927. június 19-én kidőlt.
János-hegy: Budapest legmagasabb pontján
Az 527 méteres János-hegy csúcsa már több száz éve közismert kirándulóhely. Tehát nem csoda, hogy egy fából készült emelvény állt itt, mielőtt felépítették volna az impozáns Erzsébet-kilátót. A mai kilátó Schulek Frigyes tervei alapján 1910-re készült el, és a 23,5 m magas épület tetejére 100 lépcső vezet fel. A csodás pesti panorámát adó kilátó megtaláláshoz a piros sáv- és a tanösvény jelzés segít nekünk.
A magaslat nevének eredete a törökverő Hunyadi Jánoshoz köthető, akinek egy szép görög leány, Márta, megmentette itt az életét.
Pálos kolostor, Kaán Károly-kilátó és Makovecz Imre-kilátó
A Budakeszi-völgyben található Szépjuhászné kirándulóközpontot megannyi turistaút köti össze a hegység látnivalóival. Ezek közül a leghíresebb a Budaszentlőrinci pálos kolostor és templom romja, amely a 13. században a virágzó Pálos rend központja volt. A kolostorrom a Gyermekvasút Szépjuhászné állomásától pár száz méterre található.
A rend fejlesztésének munkálatait egy Lőrinc nevű szerzetesre bízták, aki a mai Szépjuhászné-nyergen kezdett kolostorépítésbe. Később tiszteletére Budaszentlőrincnek nevezték el a falut, ahol az egykori kolostor állott.
A Budai-hegység második legmagasabb kilátójához a sárgasáv jelzés vezet fel a Szépjuhásznétól. A Nagy-Hárs-hegy tetején álló kilátó a nevét Kaán Károlyról kapta, aki egy rövid ideig földművelésügyi államtitkár is volt, és regnálása alatt az erdők értékeinek védelmét szorgalmazta. A kör talapzaton álló fa kilátóból mesés körpanoráma tárul az ide látogató elé.
Tovább haladva a sárgán Kis-Hárs-hegyre érünk, ahol a környék talán legkülönlegesebb építménye áll. A Makovecz Imre által tervezett kilátó vázát egy lebetonozott vascső alkotja, amelyen vasúti talpfákból két egymásba fonódó csigalépcsőt alakítottak ki. A tetején lévő teraszról Budapest nyugati részére, a budai hegyekre, valamint Hűvösvölgy és Pesthidegkút felé nyílik kilátás.
Hűvösvölgy: kiszállás és végállomás
Hűvösvölgy Budapest egyik városrésze, de egyben fontos közlekedési csomópont is. Az itteni végállomást villamos vonalak, autóbuszjáratok kötik össze a fővárossal. Ide, a Gyermekvasút végállomására a sárga sávon futhatunk be, de ajánlott felkeresni a szomszédos hűvösvölgyi Nagy-rétet is, ahol egy sportolásra és családi piknikezésre alkalmas tisztás várja vendéglátóhelyekkel a pihenni vágyókat.
Szállást keresel a környéken?
A budai túra útvonala:
Széchenyi-hegy (Z) – Normafa mh.(PT) – Erzsébet kilátó (P) – Szépjuhászné (S) – Kaán Károly kilátó – Kis- Hárs-hegy – Hűvösvölgy
- Táv: 9 km
- Szintemelkedés: 170 m
Fotók: Tasi Zsolt
A szerző további írásai a www.azalfoldtegedisvar.hu oldalon olvashatók.
