A Bihar-hegységben található Csodavár nem más, mint egy dolinákból álló különleges barlangrendszer, amely egy misztikus középkori vár hangulatát kelti. A beomlott barlangrészekből keletkezett dolinák között egy romos várudvarban érezhetjük magunkat, a földalatti, nagyméretű patakos barlangot pedig nem hiába hívják Alvilágnak.
Szinte hihetetlen, hogy a határtól 120 kilométerre fekvő Pádis-fennsíkon a karsztjelenségek összes formája megtekinthető.
Csodavár – A Bihar-hegység különleges barlangrendszere
A Bihar-hegység gyöngyszeme: a Pádis-fennsík
A romániai Kárpátok egyik előbástyája a Bihar-hegység, vagy más néven Bihari-havasok. Eme hegység közepén található a Ponor-Öreg-havas mészkő karsztplatója, azaz a Pádis-fennsík. Az itteni jobbára magyar tájnevek, illetve a turistaútvonalak kialakításának nagy része Czárán Gyula nevéhez fűződik, aki a 19. század elején térképezte fel a tájat.
Az 1000 méter magasan fekvő völgy kiváló alpesi klímával rendelkezik, fenyvesek és háborítatlan füves rétek színesítik az idillt. Magyarországi szemmel nézve szinte hihetetlen, de a környéken két úgynevezett szabad kemping akad, és nem elhanyagolható tény, hogy büfék és boltok is állnak a fennsíkon.
Pádist legkönnyebben autóval a Méhkeréki Határátkelőhelyen átlépve, Tenke, Belényes és Boga érintésével lehet megközelíteni. A Csodavárhoz legközelebbi parkoló a Glavoi-réten található, de az itteni sziklás és néha sáros terepet nem minden gépkocsi „szereti”!
Csodavár, a Pádis csodahelye
A Csodavár felkutatásához a Glavoi-rétről induló kékkör jelzést válasszuk, amely eleinte egy széles kavicsos vágaton halad, amely egyébként az itteni legszínvonalasabb szálláshelyhez, a Csodavár panzióhoz (Cabana Cetățile) vezet.
A turistaút hamarosan betér az óriási fenyők közé, és megindul lefele a patakhoz, a gyors ereszkedést szerencsére kötelek és korlátok is segítik. Odalent a sziklák között nagy robajjal tűnik fel a Vár-patak egy vízesés képében, és kirajzolódik a Várkapu sziluettje is, amelytől szinte mindenkinek biztosan leesik majd az álla. A gigászi kapu sokak szerint egy gótikus templombejárathoz hasonlít, amely a Nyugati-Szigethegység jelképe is.
A sziklaképződményt 1887-ben fedezte fel Tóbiás Miklós uradalmi erdész, majd Czárán Gyula, az erdélyi turizmus úttörője hálózta be turistautakkal. A kolozsvári Barlangtani Intézet munkatársai 1929-tól napjainkig is folyamatosan térképezik fel a környék barlangjait, hogy látogathatóvá váljanak mindenki számára a „vár” rejtett csodái.
Az alsó „vár” meghódítása
Ha beteltünk a bejárat csodálatos látványával, akkor induljunk el meghódítani az alsó „várbelsőt”. Először érdemes a portálba átmerészkedni, ahol van egy kisebb vízesés is. Itt található az első dolina, amely bejárása csak alacsony vízállás esetén lehetséges!
Tovább indulva két lehetőség közül választhatunk. Az egyik, hogy felsétálunk egy törmeléklejtőn és a II. dolinához jutunk, vagy a másik, a kavicsos peremúton megyünk a harmadik számú dolinához. (A kettes víznyelő meghódítása csak az ügyesek, és bátrak számára ajánlott, mert a kavicsos dombról könnyen visszacsúszhatunk!)
Az utolsó, alsó dolinánál viszont könnyedén lemászhatunk a sziklahasadékba, ahol visszaérkezünk a folyó szintjére. Itt a 8 fokos barlangban megfigyelhetjük, hogy a víznyelők milyen összeköttetésben állnak egymással.
Innen tovább felfelé vesszük az irányt, ahol újból láncok segítenek nekünk felkapaszkodni a meredek sziklafalon. Ez a szakasz a túra legveszélyesebb része, hiszen a figyelmetlen mászó szikladarabokat szórhat a lentebb haladókra. Csak nagyon óvatosan, és figyelmesen haladjunk ezen a részen!
Ha felkapaszkodtunk a szilafal tetejére, akkor a turistaút visszavisz bennünket a kiindulópontra, de közben érdemes az itt található 4 kilátóból is megcsodálni az alattunk húzódó hátborzongató csodát.
A túraútvonal bejárása
A túraútvonal bejárása közepes erőnlétet és turista alapfelszerelést (bakancs, lámpa, kesztyű) igényel, hiszen szinte végig láncokon kell ereszkedni és mászni, ehhez hozzá jön néhol még a csúszós sziklapárkány is.
Fotók: Tasi Zsolt
A szerző további írásai a www.azalfoldtegedisvar.hu oldalon olvashatók.
