Budapest számos csodahellyel büszkélkedhet, egy városnézés során a Duna, a folyó hídjai, a neves épületek és a természeti kincsek különleges élményeket tartogatnak. A főváros azonban nem csak a föld felett, a föld alatt sem hagy unatkozni. Bejártuk a rejtett járatokat a Gellért fürdő mélyén, ahol egy titkos alagút és a híres ősforrás rejtőzik, valamint egy igazi csodahely, amelynek bejáratát és biztonságát rácsok őrzik.
A Gellért szálló és Gellért fürdő történetéről
A Gellért tér mellett szinte lehetetlen úgy elhaladni, hogy ne pillantanánk fel a Gellért szálló épületére, a kerítés mentén pedig beleshetünk a Szent Gellért Gyógyfürdő területére is. A szálló 2021 decemberében bezárt, és a fürdő felújítása is hamarosan megkezdődik.
Fényűző pompa és hányatott sors
Lehetőségünk nyílt arra, hogy egy szervezett séta keretében bejárjuk a fürdő alatt vezető járatokat, mielőtt azonban beszámolnánk a látottakról, hoztunk néhány érdekességet a szálló és fürdő életéről.
- A mai Gellért fürdő területén működött a Szüzek fürdője, az elnevezés a török időkben ragadt a fürdőre. Ide azok a hajadon lányok jártak fürdeni, akik férjhez szerettek volna menni. Később „Sárosfürdő” néven emlegették a fürdőt, ezt az elnevezést a forrásvízzel feltörő finom forrásiszapról kapta.
- Egyes újsághírek arról is beszámoltak, hogy a fürdőzés után sokan a műlábuk nélkül tértek haza. Ez a hír nyilvánvalóan túlzás, ám kétségtelen, hogy a fürdő vizének gyógyító hatását már akkoriban is nagyra becsülték.
- A Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő építésének ideje legendásan hosszúra nyúlt. Már 1911-ben megkezdődtek az építési munkálatok, ám közbeszólt az első világháború, így a fürdő csak 1918 szeptemberében nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
- A nyitás napján többszázan voltak kíváncsiak a fürdőre, ami Európa egyik legmodernebb komplexuma volt.
- A Gellért szálló nyitásakor összesen 176 – a kor mércéjének megfelelően a legmagasabb komfortfokozattal rendelkező – szoba várta a vendégeket.
- Mit láthattak azok, akik 1925 táján a mai Szabadság híd, korábbi nevén Ferenc József híd közelében jártak? Megszemlélhették azokat a hidroplánokat, amelyek a híd lábánál kötöttek ki. Innen szállították tovább utasaikat.
- A két világháború között a szálloda a budapesti társasági élet központja lett. 1927-re parkja megszüntetésével hullámfürdővel, 1934-re pedig pezsgőfürdővel bővítették.
- A szálló rendkívül népszerű volt a hazai és a külföldi elit körében. Éttermét 20 éven keresztül Gundel Károly vezette. Itt született meg a híres fogas Rothermere, a bakonyi gomba és a pittsburgi borjúborda.
- A szállodában két desszertkülönlegesség is híressé vált. Az egyik a Posztobányi Puding, vagyis Gellért puding, a másik pedig a csokoládékrémmel töltött Gellért tekercs.
- A komplexum több része is megsemmisült a második világháborús bombázások alatt. A helyreállítás 1946-ban kezdődött meg és 1962-ig tartott.
Gondoltad volna?
A Gellért szálló számos területen volt első hazánkban. Itt fizethetett először a vendég saját országának valutájával, itt helyeztek el először minibárt a szobákban, és itt lépett először szolgálatba az első reptéri transzferkocsi.
A Gellért szálló vendégei között köszönthette (a teljesség igénye nélkül) a nepáli királyt, a dalai lámát, Kirk Douglast, Habsburg Ottót és Richard Nixont is. Sőt, a szállónak állandó lakói is voltak, az utolsó a kétezres években hagyta el a hotelt.
A Gellért fürdő mélye – kalandok a föld alatt
Forrásház
Sétánk a Gellért téren található díszkút mellől indult. Az eredeti tervek szerint az ivókút kiöntőiből nyolc gyógyforrás vizét lehetett volna fogyasztani, ám erre nem kaptak engedélyt, így a valóságban csapvíz folyik belőlük.
A díszkutat sokan Forrásházként ismerik, amely Budapest fürdőváros jellegét hirdeti. A kerámiakút a földből feltörő energiát szimbolizálja.
A belső kupolagyűrűben olvasható idézet Weöres Sándor Ének a határtalanról című műve, a pillérek belső oldalára pedig nyolc történelmi jelkép került fel.
„Amikor még senkise voltam,
fény, tiszta fény,
a kígyózó patakokban
gyakran aludtam én.
Hogy majdnem valaki lettem,
kő, durva kő,
hegylejtőn jég-erezetten
hömpölygetett nagy erő.
És végül élni derültem,
láng, pőre láng,
a szerte határtalan űrben
mutatom valódi hazánk.”
Előcsarnok
A séta második állomása a Kelenhegyi út és a Kemenesi út sarkánál volt, mi itt hallgathattuk meg a fent említett érdekességeket a szálló és fürdő történetéről, majd beléptünk a Gellért fürdő épületébe.
A hatalmas csarnokban először a mozaikpadlón akad meg az ember szeme, amely kézzel készült, mintázata pedig még napjainkban is tökéletes. A színes ólomüveg ablakokat, a trópusi világot hozó színes üvegeket Róth Manó készítette. Az eredeti Róth Manó üvegek a kupolában és a férfi termál bevilágító ablakaiban találhatóak meg, a többi részen ezek megsemmisültek, és később pótolták őket más üvegekkel.
Az uszodabejáratnál négy szobor áll, melyek egy-egy hölgyet ábrázolnak, ők szimbolizálják az évszakokat, és azt üzenik, hogy a fürdő minden évszakban tárt karokkal várja a fürdőzőket. A csarnok végében található a Vénusz szobor, mely eredetileg a Vígadó téren került felállításra.
A legenda szerint azonban a pesti hölgyek nem örültek a szobornak, mert a férfiak sokat nézegették Vénusz alakját, így végül a szobor egy raktárba került, majd a Gellért fürdő nyitásakor elfoglalhatta jelenlegi helyét.
A Gellért fürdő mélye
A díszes előcsarnok után célba vettük a lépcsőket, amelyek a föld alá vezettek bennünket. Akit nosztalgikus élménnyel tölt el a záptojásszagot árasztó termálvíz illata, az hozzánk hasonlóan biztosan elmosolyodik majd ezen az állomáson. Gyerekkorunkban ugyanis számos olyan fürdőben jártunk, amelynek a kapujában a jól ismert, szúrós szag fogadott.
A Gellért fürdő mélyén először az ülepítőmedencékhez vezetett az utunk, közben régi kapcsolók és tekerők mellett sétáltunk el, melyek a fürdőüzemeltetés életének egykor szerves részei voltak.
Az ülepítőmedencékben napjainkban is termálvíz található, amelynek a tisztítása homokkal és kis kavicsokkal történik, hiszen a termálvizet klórozni, vagy más anyaggal tisztítani nem lehet.
A medencéktől az ősforráshoz vezetett az utunk a föld alatt, szűk folyosón haladtunk, ahol a magasabbaknak bizony össze kellett húzni magukat, bár törpejárásra azért nem volt szükség. Az ősforrásnak a neve valójába érdekesebb, mint a látványa, de a funkciója egykor igen hasznos volt.
16 méter mélyen jártunk a Szabadság híd közelében, a Gellért tér alatt, és amíg felettünk az emberek éppen vásárolni, vagy munkába siettek, mi a Sárosfürdő medencéjénél álldogáltunk. A Gellért fürdő napjainkban már nem innen nyeri a vizét.
A Gellért-hegy környékén 34 forrás található, és bár a kútfúrás során 17 kutat fúrtak, ezek közül négyből lehet ma vizet nyerni, de egyszerre mindig csupán egy dolgozik.
Az ősforráshoz vezető szűk folyosó, a magas páratartalom, magas hőmérséklet és az alacsony belmagasság összhangja talán még izgalmasabbá tette a város alatti sétát. Mi közben elképzeltük, hogyan működött egykor a Sárosfürdő legendás komplexuma.
Karfiol-barlang, a fürdő alatt rejtőző csodahely
A séta végén egy igazi csodahelyhez érkeztünk, ehhez azonban föld alatt haladó sínek között kellett lépkednünk, melyek egy hosszú, különleges alagútban vezetnek. Ez az alagút, vagyis a Gellért Táró kötötte össze a Gellért, a Rác, valamint a Rudas fürdőt.
Gondoltad volna? Még napjainkban is elérhető alulról a három fürdő!
Az alagút végéig nem kellett elmennünk ahhoz, hogy a csodahelyhez érkezzünk, melyet egy rácsos kapu őriz.
Néhány lépcsőfokot megmászva egy barlang tárult a szemünk elé, amely része a Gellért-hegy gyomrában húzódó barlangrendszernek. A barlang az Aragonit-barlang nevet kapta, és mivel nem látogatható, így különösen örültünk annak, hogy most lehetőségünk nyílt arra, hogy felfedezzük.
A barlangot Karfiol-barlang néven is emlegetik, ennek az az oka, hogy a meleg termálvízben kivált ásványok karfiol formát öltve láthatóak a falakon.
A barlangot 1964-ben fedezték fel, ekkor kezdték építeni az alagutat. A tetején található nyílások közül az egyik a Sziklakápolnába, a másik pedig a Gellért-hegy felszínére vezet.
Sajnos azonban sokan másztak be ezen a nyíláson a hegy gyomrába, így be kellett falazni, a különleges barlang pedig továbbra is rejtve marad a kíváncsi szemek elől.
A Gellért fürdő mélyén igazi időutazásban volt részünk. A föld alatti séta során megismertük Budapest egyik legnépszerűbb fürdőjének titkait és rejtett látnivalóit. A Sárosfürdő, a hidroplánok és a Szüzek fürdőjének története, az ősforrás, a föld alatti járatok, az alagút és a barlang a főváros új, számunkra eddig ismeretlen arcát mutatták meg.
(Élményeinket egy vezetett városnéző túra során szereztük, melyre az Imagine szervezésében került sor.)
Képek: fortepan.hu, Kristóf Eszter
