Szanda vára nem a leghíresebb vár a Cserhátban, de mégis, aki a romantikus romokat és a páratlan kilátást egyszer felfedezi, azt rögtön magával ragadja.
Túra a Szanda-hegyre
A kettős csúcsú Szanda-hegyhez két turistaút is vezet:
- az egyik az Országos Kéktúra,
- míg a másik egy rejtett, de jelzett vadregényes ösvény.
Így tehát könnyed körtúrát tehetünk a várhoz, és közben megcsodálhatjuk az itteni geológiai formák sokaságát.
Szanda várának rövid története
A Cserhát központi részén lévő Szandaváralja település fölé magasodik a Vár-hegy jellegzetes, kettős csúcsa. A vár a tatárjárás után épült, s valószínűleg már IV. Béla uralkodása alatt királyi vár volt. Az erődöt Luxemburgi Zsigmond a Csetneki családnak adományozta, ezt követően a birtokosai sűrűn cserélődtek. 1546-ban a török foglalta el először a várat, de 1551-ben Horváth Bertalan gyarmati várparancsnok meglepetésszerűen visszaszerezte azt.
1596-ban a törökök az építményt magára hagyták, majd ezután a vár hadi szerepe megszűnt. A további évszázadok során Szanda vára lassú leromlásnak indult, mára már csak az öregtorony falmaradványa, és néhány helyiség alapja látható.
Fel a Szandára!
A Szandavár meghódításához remek kiindulópont Szandaváralja központja, de ha a hegység „szebbik arcát” szeretnénk látni, akkor válasszuk a kevésbé ismert Cserháti Zöldutat. Parkolni a Szandaváralja és Szanda települések között húzódó műút mentén található vízművel szemben, a füves területen lehet. Innen egy vadvirágos réten keresztül vezet a turistaút, ahonnan már egy pár száz méteres gyaloglást követően megcsodálhatjuk a Cserhát bérceit.
A méretes bükkök és kőrisek közé érve pedig már az andezit kőtömböké a főszerep. Az erdőben több szikladarab is szétszórtan hever, mintha csak játszadozó óriások hajigálták volna szanaszét. A csúcs alját elérvén pedig a zöld sávjelzést követő romjelzés visz fel majd a várhoz.
Geológiai bemutatóhely
A változatos felszínű Cserhát közepén emelkednek a hegység legszebb vulkáni csúcsai, amelyek közül is kiemelkedik 529 méter magasságával a Szanda kettősbérce. Ez a csúcs is, mint a környékbeli társai andezitből épülnek fel, és az egyedi felszíni formái a földhasadékokba benyomuló láva lehűlésének az eredményei. A Vár-hegyen 1999-ben a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága 3 km-es geológiai tanösvényt alakított ki, de ennek ismertetőtábláit sajnos néhány év alatt tönkretették. Pedig bemutatni való látnivaló akad itt bőven, hisz andezitorgonák és kőtengerek sora húzódik a Vár-hegy alatt, sőt egy elhagyott bányához is elkísér a Kék útvonal.
Szandaváraljáig követve a Kéket több helyi nevezetesség is utunkba akad, Szent Péter-hegyi Mária-kút vagy már a településen található Szűz Mária keresztények segítsége templom, és a Mária-kápolna.
Szállást keresel a környéken?
A fent olvasott információk tájékoztató jellegűek. Mielőtt útnak indulsz, mindenképpen nézz utána, hogy jelenleg elérhető, látogatható-e az adott csodahely.
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
Fotók: Tasi Zsolt
A szerző további írásai a www.azalfoldtegedisvar.hu oldalon olvashatók.
