Mit jelent az erdőfürdőzés? Van-e hagyománya Magyarországon? Valóban terápiás jelleggel bír? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk Valkó Zsuzsannától, aki egyike a hazánkban működő 7 szakképzett erdőfürdő vezetőnek.
Kaprinyák Nikolett interjúja.
„Saját depresszióm vitt a természet felé”
Valkó Zsuzsi 10 éven át dolgozott tanárként, élt 4 országban, majd a kisfia születése utáni depressziós időszak volt az, amely elvezette a japán módszerhez. Ő lett az első hivatalos erdőfürdőzés vezető Magyarországon, aki az Association of Nature and Forest Therapy-nál végzett, ma főként Budapesten és környékén vezet sétákat.
Honnan ered az erdőfürdőzés fogalma, mit érdemes róla tudni?
– Japánban 1982-ben kezdték el vizsgálni a természet és a fák gyógyító erejét. Olyan megelőző és egészségmegőrző módszert kerestek, amely hatékonyan tesz a túlterhelt, rohanó városi életmód káros egészségügyi hatásai ellen.
Több mint 4 évtizede kutatják az erdei környezet fiziológiás és idegrendszeri hatásait az emberre. Mára klinikailag igazolt a hatékonysága és bizonyítékokon alapuló terápia lett belőle. Skóciában, Angliában, Kanadában és az Egyesült Államok egyes részein a körzeti orvos már receptre írhatja fel ezt a fajta sétát kiegészítő kezelésként.
Te hogyan kerültél kapcsolatba az erdőfürdőzéssel?
– Az élet különös alakulása, hogy épp a saját depresszióm vitt a természet felé. A kisfiam születése gyökeres változást hozott az életemben. Leginkább egyedül voltam vele, 0-24-es szolgálatban, egészen 2 éves koráig. Annyira nagy volt a különbség a korábbi életformám és a kisgyerekes szülői lét között, hogy a 2. évre ez nagyon kimerített és lassan eljutottam a kiégés, majd a krónikus depresszió állapotáig.
Először egy pszichológus segített megfogalmazni a problémákat, illetve rájöttem arra is, hogy azok a percek és órák, amikor a vegyszermentes zöldségágyásaink körül molyolhatok, nézhetem a dolgok növekedését és váltakozását, az stabilitást ad.
Elkezdtem kijárni egyedül a természetbe és megfigyeltem, hogy amikor csendesen, a saját tempómban járom az erdőt, az mennyire lelazít.
Ezután egy véletlennek köszönhetően egy nap betévedtem a könyvesboltba és megakadt a szemem Miyazaki Yoshifumi: Sinrin-Joku, a fák gyógyító ereje című könyvön. Miután elolvastam, eldöntöttem, hogy addig megyek, amíg meg nem tanulhatom ezt és magam is képzett erdőfürdő vezetővé nem válok. Szlovéniáig utaztam az Association of Nature and Forest Therapy 8 napos képzésére, amelyet egy fél éves gyakornoki program követett.
Van-e hagyománya az erdőfürdőzésnek Magyarországon?
– Alakul. Velem együtt 7 szakképzett erdőfürdő vezető van most Magyarországon, akikkel közösen dolgozunk együtt és hamarosan megalapítjuk a Magyar Erdőfürdő és Erdőterápiás Társaságot. Mindannyiunkat megtaláltok az Erdőfürdő Magyarország facebook csoportban.
„Csendben járjuk és fedezzük fel az erdőt”
Mi történik egy séta alatt?
– Képzeld el, hogy olyan erdőbe lépsz be velem, amelynek minden ösvényét ismerem. Ahol biztonságban vagy. Könnyű, játékos feladatokat kapsz. Az erdő és a saját kíváncsiságod vezet téged. Csendben járjuk és fedezzük fel az erdőt, a gyakorlatok után pedig összegyűlünk és megosztjuk egymással élményeink.
Találkozásunk elején mesélek az erdőfürdőzésről és útmutatóval látlak el, mire figyelj. A program egy vezetett elcsendesüléssel kezdődik, majd egy lassú séta során megfigyeljük a körülöttünk lévő tájat és élőlényeket. Ezt követően olyan lehetőségeket kínálok fel, ami önálló felfedezésre hív. Minden egyes gyakorlat után összegyűlünk és megbeszéljük, ki hogy érzi magát, milyen gondolatokat ébreszt benne az erdő, hogy érzi magát ahhoz képest, hogy belépett oda. A sétát egy tea ceremóniával zárjuk, ahol egy kiemelt gyógynövény kap szerepet.
Miben különbözik az erdőfürdőzés a hagyományos kirándulástól?
A legfontosabb különbségek:
- Bemegyünk az erdő sűrűjébe és egy pici területet megismerve figyelünk az ott történő dolgokra, környezetre. Annak részletgazdagságát figyeljük meg, nem kiépített utakon, turistaösvényeken rójuk a kilométereket.
- Az erdőfürdőzésen önmagunkra és az erdőre figyelünk. Ahhoz hogy ezt zavartalanul megtehessük, alapvetően NEM beszélgetünk … kivéve a gyakorlatok után, amikor megosztjuk az élményeinket. Minél csendesebb vagy egy erdőben, az annál inkább felfedi magát előtted. A csend abban is segít hogy “meghalld” a saját gondolataidat, érzéseidet.
- Lassan haladunk, sokszor teljesen megállunk és szemlélődünk. Elmerülünk az erdei környezetben. A lelassulás azt támogatja, hogy megfigyelhesd azokat a részleteket, amelyek mellett máskor elmennél.
- Az összes érzékszerved bevonásával és azok aktivizálásával kapcsolódsz össze a környezeteddel. Rávezetlek, mi mindent érdemes megtapogatni, megszagolni, megkóstolni, meghallgatni és megnézni.
- Az erdőterápia vezető segítséget nyújt abban, hogy zsigerileg kapcsolódj az erdőkhöz, mezőkhöz és annak minden lakójához. Figyel rá, hogy valóban le tudj lassulni. Ráhangol és benne tart a folyamatban. Nem kell gondolkodnod azon, hogy mikor mit csinálj, rábízhatod magad. Egy szakképzett vezető pontosan látja és felismeri, mire van szükséged.
Vannak-e jótékony hatásai a sétának?
– Az erdők és parkok igazi energiaközpontok, így minden adott ahhoz, hogy jól érezzük bennük magunkat. Ezekkel az egyszerű gyakorlatokkal olyan közösséget élünk meg a természettel, ami gyógyírt hoz mind testi, mind lelki síkon. Egy 3 órás program után akár 1 hétig is megmarad a szervezet megemelkedett ellenálló képessége vírusok és a daganatos megbetegedések ellen!
Az erdőfürdőzés ugyanis bizonyítottan erősíti az immunrendszert, csökkenti a stresszt, a szorongást, a depressziót és a vérnyomást is. Helyreállítja a koncentráló készséget, nyugtatja az idegrendszert és egyensúlyi állapotot hoz létre bennünk.
Szükséges-e bármilyen speciális felkészülés (pl. ruházat, fizikai erőnlét) az erdőfürdőzéshez?
– Semmi extra vagy drága felszerelésre nincs szükség. Amit ajánlani szoktam, az az évszaknak megfelelő ruházat, egy kulacs meleg teával vagy vízzel, valami harapnivaló és egy ülőke (pl. ülőpárna, kempingszék, pikniktakaró).
Kinek ajánlod a módszert?
– Elsősorban városi embereknek. A stressz, az információs túlterheltség és az urbánus környezet hatalmas terhet ró rájuk és olyan hiányállapotokat hoznak létre, amire egyértelmű megoldást kínálhat a rendszeres erdőfürdőzés.
A helyszíneket tekintve főként Budapesten és környékén tartok erdőfürdőket, melynek állandó színterei a Népszigeti ártéri erdő, Normafa, Szentendre Dömörkapu és Lajos forrás közeli erdői, Budakeszi Arborétum és a Gödöllői Erdészeti Arborétum.
A programon bárki részt vehet (idősek, mozgáskorlátozottak és túlsúlyosak egyaránt), mivel nem kötött fizikai erőnléthez.
„Magyarország a TOP 40 erdő listáján”
Vannak-e olyan hazai erdők, ahová szívesen jársz vissza akár fürdőzni, akár csak szabadidőben?
– Három különleges helyszínt is ajánlanék.
Gyékényesi erdők: a Duna-Dráva Nemzeti Park tájvédelmi körzethez tartozik a bányató, ismertebb nevén a Kotró. A kavicságyon nyugvó tiszta, azúrkék vízfelületet bükkösök és tölgyesek ölelik körbe. Gyönyörű és békés környezet.
Gödöllői Erdészeti Arborétum: erdészeti kutatás céljára hozták létre, az egyes növényfajokból nem csak egy-egy példányt, hanem egész erdőket telepítettek be. A telepítések célja a növények honosítása volt. Így gyakorlatilag olyan lett a terület, mint egy „erdőbemutató”. Budapest közelében így találkozhatsz fenyvesekkel.
Az Aggteleki Nemzeti Park erdői: Dr. Csing Li erdőterápia kutató könyvében (Sinrin-Joku A fák gyógyító ereje, Az erdőfürdőzés tudománya és művészete) egy térképen jelzi, hogy szerte a világon hol van az a TOP 40 erdő, ahol ajánlja az erdőfürdő gyakorlását. Magyarország is szerepel benne az Aggteleki Nemzeti Park barlangjaival és erdeivel.
A legfontosabb azonban, hogy főleg a hozzád legközelebbi erdővel tudsz olyan kapcsolatot kialakítani, amelyet hosszútávon is képes leszel ápolni. Bárhol is élsz, fedezd fel azt a környezetet, amely neked otthont ad!
Valkó Zsuzsiról és ez erdőfürdőzés részleteiről (árak, események stb.) további információk találhatók a www.erdofurdozes.com weboldalon és facebook oldalon »»
Fotók: Valkó Zsuzsanna/erdofurozes.com
