A Budai-hegység csak a nevében mutat hasonlóságot hazánk magaslataival, ugyanis számos csúcsa közül alig akad benne 500 méternél magasabb kiemelkedés. A főváros közelsége miatt minden évszakban közkedvelt turistacélpont a környék, de mégis az itteni csúcsokról nyíló páratlan kilátások miatt érdemes ide ellátogatni. Persze csak akkor gyönyörködhetünk a pompás panorámákban, ha igazán tiszta időben kelünk útra.
A Budai-hegység legszebb túraútvonalai
Solymár téged vár!
Solymár ideális kiindulópont a hegységbe vezető túrákhoz, hisz közúton és tömegközlekedéssel is egyaránt könnyen megközelíthető, és több turistaút is áthalad a településen.
A község fölé magasodó alacsony, de meredek oldalú Mátyás-dombon áll a solymári vár, vagy más néven Szarkavár. A középkori, 17. századi eredetű erőd első tulajdonosai a Lackfi főnemesi család volt, és a török harcok során semmisült meg.
A 20. században kezdték el kutatni a lapos dombtetőt, melynek folyományaként rekonstruálták a falakat, megépítették a jelenleg kilátótorony ként funkcionáló öreg tornyot és a várkaput. Napjainkban a vár nyitvatartási időben vagy előre egyeztetett bejelentkezéssel látogatható, és a központból induló zöld jelzés visz fel ide.
Keresztül a Jegenye-völgyön
A vár meglátogatása után érdemes felkeresni a népszerű, helyi kiránduló helyet, a Rózsika sétányt. A Paprikás-patak által uralt Jegenye-völgy alsó szakaszán található egy 5 méter magas vízesés is, amely a Budai-hegység rejtett kincse.
A sétaút egyébként az egyik legszebb természeti értékéről, a Rózsika-forrásról kapta a nevét. A forrás 2003-ban készült foglalásán egy vizet öntő leány alak látható, amelyet Rumán Sándor szobrászművész készített.
Kálvária-hegy és a Kötők-padja
A Kálvária-hegyet a településről már a sárga jelzésre lépve lehet megközelíteni, amely a Budai-hegység egyik legszebb pontja. A kopár tetőn három, fehérre meszelt kereszt látható, mellőlük pompás körpanoráma nyílik.
A Kálvária-hegyről lefelé menet útba esik a „Kötők-padja”, amely a Pesthidegkúthoz tartozó Szarvas-hegy legmagasabb pontja. A gerincről csodás kilátás tárul elénk Solymárra, Pilisvörösvárra, és a Kevélyekre.
Budapest felett, a Hármashatár-hegyen
A Virágos-nyereghez érve, már az Országos Kéktúra útvonala keresztezi utunkat. Ezen jelzést követve érkezünk meg a környék leghíresebb csúcsára, a Hármashatár-hegyre. A környezetéből szigetként kiemelkedő hegy rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, a kopár tetejéről elképesztően csodás a kilátás Budapestre és a Dunára.
Sajnos a hegy platója kifejezetten lerobbant, tele van lepukkant, koszos betonbunkerekkel. Bár az utóbbi időben azért megindult az itteni turizmus fejlesztése, és az egykori pilótaotthont turistaházzá alakították át. Nem oly rég készült el a hegy új monstruma is, a balatonboglári kilátóra emlékeztető építmény.
Újlaki-hegy
Kék körtúra jelzésű, sziklás, meredek ösvényen juthatunk fel a Hármashatár-hegy kistestvérére, a 448 méter magas Újlaki-hegyre. A siklórepülésre használt csúcsról fantasztikus kilátást nyílik a környékre. De nem csak a repülés megszállottjai használják a panorámás hegyet, hanem a térképészek is birtokba vették már. Ugyanis a geodéták itt állítottak fel egy teodolit oszlopot, amellyel a szöget mérik terepen.
A kitérő után az Újlaki-hegy lábánál húzódó egykori vadaskert érintésével, a sárga sávon jutunk be Hűvösvölgyre. A népszerű kirándulóhely Budapest egyik városrésze, és egyben fontos közlekedési csomópont is. Az itteni végállomást villamos vonalak, autóbuszjáratok kötik össze a fővárossal, de a híres Gyermekvasút is ide fut be.
A Budai-hegység túraútvonala
Solymár (Z) – Szarkavár (M) – Kálvária-hegy (S) – Csúcs-hegy – Virágos-nyereg (K) – Vihar-hegy – Hármashatár-hegy (KC) – Határnyereg (S) – Homok-hegy – Hűvösvölgy
- Táv: 13,5 km
- Szintemelkedés: 700 m
Térképen a megállók
Fotók: Tasi Zsolt
A szerző további írásai a www.azalfoldtegedisvar.hu oldalon olvashatók.
