Az észak-magyarországi Sárospatakot történelmi emlékei miatt a „Bodrog-parti Athén”-nek is szokták nevezni. A város már az őskorban is lakott volt, de igazi hírnevét a középkorban vívta ki, amikor Zsigmond király uralkodása alatt szabad királyi városi rangot kapott. Vásártartási joggal pedig Mátyás király ajándékozta meg a települést 1460-ban. A Rákócziak híres várán kívül műemlékekben is gazdag a város, Református Kollégium és több középkori templom is található itt. Sárospatak közelében fekszik még hazánk egyik legszebb természeti csodája, a Megyer-hegyi tengerszem is.
Sárospatak, ahol a reneszánsz megelevenedik
Magyarország egyik leghíresebb Rákóczi-vára a sárospataki vár, amely hazánk legjelentősebb késő reneszánsz műemléke.
Az erődítményt Perényi Péter főispán kezdte építtetni a mohácsi csata után az 1530-as években. Először a Vörös-torony készült el, majd szépen körbeépítették a lakópalota szárnyaival. 1616-ban I. Rákóczi György lett a birtok új földesura, miután feleségül vette Lorántffy Zsuzsannát, az uradalom ekkortól élte fénykorát. A 17. században nagyszabású építkezések folytak itt, és az akkoriban divatos reneszánsz jegyei jelentek meg a váron. 1646-ban készült el a belső udvaron látható gyönyörű Lorántffy-loggia, amely a magyar reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása. Az erős erődítmény a törökök elleni háborúban nem kapott szerepet, de a kuruc mozgalmak idején itt tartották a Rákóczi-szabadságharc híres utolsó, jobbágy felszabadító országgyűlését.
Napjainkban, a várban 3 kiállítás található:
- Az egyik a Rákóczi-kiállítás, amely a család történetét mutatja be, különös hangsúlyt fektetve II. Rákóczi Ferenc fejedelem életére és a szabadságharc eseményeire.
- A második tárlat a Vörös-toronyban található, és a várbeli katonák mindennapjaiba kalauzol el bennünket, de csak szakvezetéssel látogatható.
- A külső udvaron kapott helyett az I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ágyúöntő műhelye, ahol mintegy 80 ágyúcsövet öntöttek az évszázadok alatt. A romossá vált épület szinte teljesen eltűnt, de a 2006-ban megkezdődött régészeti feltárás után tökéletesen tudták rekonstruálni az egykori ágyúöntő tevékenységeket.
A vár érdekessége, hogy az északkeleti sarokbástya szegletében található kerek szobában, a Sub Rosa teremben tartották a Wesselényi-féle összeesküvés titkos tárgyalásait, amelyen I. Rákóczi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc is részt vett. A terem a bolthajtást összefogó rózsáról kapta elnevezését.
Hasznos információk
- Cím: 3950 Sárospatak, Szent Erzsébet u. 19
- Telefonszám: +36 47 311 083
- E-mail: info@rakoczimuzeum.hu
- A vár nyitva tartása: hétfő kivételével minden nap 10-18 óráig
- Honlap: rakoczimuzeum.hu
Templomok a Rákóczi-vár ölelésében
Sárospatak legkorábbi temploma még az Árpád-házi királyok idejében épült I. Endre uralkodása alatt. Aprócska terjedelme miatt a következő században egy jóval nagyobb román stílusú templom épült mellette. A ma is látható háromhajós, gótikus csarnoktemplom 1537-ben készült el, miután elődje a 14. században leégett. A templom előterében még láthatóak az egykori körtemplom romfalai. Az új épületet az évszázadok során fokozatosan bővítették, míg elnyerte mai alakját. A templom berendezésének legszebb darabja az átalakításkor ide áthelyezett barokk főoltár, amely a karmelita rend budavári templomából került ide. A sekrestye alatti kriptába temették el többek között Lorántffy Zsuzsannát és fiát, II. Rákóczi Györgyöt is.
Szent Erzsébet élete és legendája
A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére felszentelt, és bazilika rangra emelt épületben őrzik Gertrudisz és II. Endre király lányának ereklyéit, ezért Szent Erzsébet templomként is szokták emlegetik. Árpád-házi Szent Erzsébet Sárospatakon született 1207-ben Gertrudisz királyné és II. Endre király gyermekeként. 1221-ben IV. Lajos türingiai őrgróf felesége lett és Wartburg várába költözött. Az indulásuk előtti pillanatot örökíti meg a templom előtti szoborcsoport. Az Erzsébethez fűződő egyik legismertebb történet az úgynevezett rózsacsoda. A legenda szerint, amikor egyszer a kötényében kenyeret vitt a szegényeknek, a férje megállította. A férfi azt kérdezte, hogy mit visz benne, mire a nő csak annyit mondott: rózsát. S amikor kitárta kötényét, abban valóban rózsák voltak. Valószínűleg ez a történet magyarázza meg, miért ábrázolja a katolikus vallás rózsákkal a Szentet.
Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény
Szent Erzsébet Árpád-házi királynők udvarháza helyén kapott helyet a sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény.
Az 1967 óta folyamatosan nagyobbodó egyházművészeti gyűjtemény legszebb darabjai kaptak helyet a híres épület falai között. Időszakos kiállításokon keresztül láthatjuk még a spirituális ihletésű kortárs képző- és iparművészek műveit. Ezen kívül Szent Erzsébet tiszteletére készült alkotások, és egy kőtár is megtekinthető az épületben. A rendház könyvtára is méltán híres a húszezer kötetes, jobbára teológiai, történelmi, művészettörténeti és néprajzi anyagokat tartalmazó könyvek miatt. De őriznek itt a Vizsolyi Bibliából is egy példányt, és herceg Windisch-Grätz Lajos sárospataki várúr könyvtárának díszkötetes darabjai is a könyvtárban leletek otthonra.
Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött pedig a vár dél-keleti sarokbástyája, a magyar szentek rózsakertje, a szabadtéri színpad, a rózsalugasok és pihenők várják a zarándokokat és látogatókat.
Hasznos információk
- Cím: 3950 Sárospatak, Szent Erzsébet u. 15
- Telefonszám: +36 47 314 107
- A vár nyitva tartás: május 1-től szeptember 30-ig hétfőtől péntekig 10-17 óráig; Szombaton 10-14 óráig. Téli nyitva tartás: október 1. – április 30-ig
hétfőtől péntekig 10-16 óráig. Csoportok részére előzetes bejelentkezés szükséges. - Belépőjegy: Felnőtt: 600 Ft; Diák és nyugdíjas: 400 Ft
Sárospatak természeti csodája, a Megyer-hegyi tengerszem
A Megyer-hegyen fekvő tavat az emberi kéz alakította, ugyanis a 303 méter magas Megyer-hegy vulkáni eredetű, kemény kőzete kiválóan alkalmas volt malomkőgyártásra. Már a 15. században elkezdték a kibányászását és egészen 1907-ig kézi erővel termelték ki a köveket. A bányában felgyülemlett víz eltávolítására vízlevezető vágatot hoztak létre, amelyet évtizedeken át mélyítettek. A bányászat felhagyása után a fejtési gödör átalakult tóvá, azaz tengerszemmé. A hajdani malomkőbánya „sebeit” a természet napjainkra már szinte el is tüntette, és együtt harmonikus egységet alkotnak.
Megyer-hegyi tengerszem megközelítése
A lélegzetelállító szépségű tavacskát a 37-es főút melletti Malomkő tanösvényen közelíthetjük meg, amely körülöleli a természeti képződményt. Az ösvényen található tájékoztató táblák pedig részletes ismertetést adnak a tó kialakulásáról, a malomkőbánya történetéről, a bányászatról és a terület élővilágáról. A tengerszemet Károlyfalva felől is elérhetjük a piros jelzésű turistaúton.
A tavat és környékét 1997-ben természetvédelmi területté nyilvánították, a tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeinek megőrzését mindenképpen tartsuk szem előtt látogatásunkkor.
Szállást keresel Sárospatakon? >>
A természetvédelmi területen 2020-ra via ferrata pálya épül, a beruházás részleteiről és a jelenlegi állapotokról a tengerszeminfo.hu oldalon lehet tájékozódni!
Fotók: Tasi Zsolt
A szerző további írásai a www.azalfoldtegedisvar.hu oldalon olvashatók.
