A Pilis-hegységben található Nagy-Strázsa-hegy oldalában, Esztergom közelében egy valódi eldugott kincsre bukkanhatunk. Sokak számára még ismeretlen a mélybe nyúló kristálybarlang és a diadalmasan magasodó sziklaboltozat, a Tündérkapu. Szerintünk viszont érdemes bakancsot húzni és felfedezni ezt a rejtett csodahelyet!
Tartalomjegyzék
A Strázsa-barlang sziklaboltozata, a Tündérkapu
A Nagy-Strázsa-hegyen már messziről jól látható a fokozottan védett Strázsa-barlang legnagyobb, délnyugatra néző bejárata, a Tündérkapu. A hatalmas háromszög alakú sziklaboltozat körülbelül 7-9 méter magas és 7 méter széles.
A legenda szerint a régi időkben tündérek és más mesebeli lények közlekedtek ilyen kapukon és átjárókon a világaik között.
A Strázsa-barlang kialakulása
A környék barlangjainak a kialakulásában nagy szerepet játszottak a termálvizek. A barlang dachsteini mészkő repedéseiből a vulkáni működések hatására forró vizek törtek fel, ásványok rakódtak le. A lehulló csapadékvíz mélyen a kőzetrepedésekbe szivárgott és felmelegedett. A törésvonalak mentén aztán újra feláramló meleg vizes, kénsavas oldatok jelentékeny oldó munkát végeztek. Ezek a hévízfeltörések és a víz, szél által szállított törmelékek erodálásának eredményeképp alakult ki a barlang előcsarnokának érdekes alakzata is.
Hasznos információk
Maga a Strázsa-barlang le van zárva, a látványos sziklaboltozata, a Tündérkapu azonban könnyen megközelíthető, és bárki számára szabadon látogatható.
Érdekesség
A Strázsa-barlang területét közel száz évig katonai lőtérként használták, ezért szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit.
A Sátorkőpusztai-kristálybarlang
Aki egy valódi barlangélményre vágyik nem kell messze mennie, a Strázsa-barlang közvetlen közelében, körülbelül 40 méterre találjuk a Sátorkőpusztai-kristálybarlangot. A barlang egyszerű vasajtaján belépve egy nagyobb teremből lefelé egy 10 méteres, függőleges létrán vezet az út. A hófehér gipsz- és kalcitkristályokkal borított járatain ereszkedhetünk le a lenyűgöző Kővirágok-termébe. Itt a falakon megmaradt, vagy a törmelékek között kiállított vastag gipszkérgek, kalciterek, gipsztűk, aragonitpamacsok és gipszvirágok látványa fogad minket. A barlang legkülönlegesebb képződményei az 50-60 cm átmérőjű gipszpillérek.
A kristálybarlang története
A barlangot 1946-ban, egy kőbányászat során felfedezték fel. A triász időszaki dachsteini mészkőbe a mélyből feltörő meleg vizek 45 méter, függőleges kiterjedésű, egymásba kapcsolódó gömb alakú vájatokat alakítottak ki. A barlang jelentős károkat és rongálásokat szenvedett a történelem során, ennek következtében az 1950-es évek elején már a képződmények 70 %-a elpusztult. Jelentős változás csak 1958-tól állt be, amikor a barlang a Benedek Endre vezetésével megalakult barlangkutató csoport védelmébe került. A Benedek Endre Barlangkutató Egyesületnek köszönhető a barlang látogatásának lehetősége is.
Hasznos Információk
A barlangot előre egyeztetett időpontban, vezetett, 10-15 fős csoportos túra keretében látogathatjuk meg. A nehezebb szakaszokon létrák, láncok és lépcsők segítik a mászást.
Fontos! Az alsó korhatár 10 év.
TIPP! A túra során a barlang kivilágítása megoldott, de bejárásához jól jöhet egy saját fejlámpa, és a koszolható túraruházat.
Árak
A belépőjegy egységesen 1800 Ft/fő.
Elérhetőség
Üzemeltető: Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE)
- telefonszám: +36 20 396 7386
- email: bebte@index.hu
A barlangok megközelítése
Autóval
Budapestről indulva Piliscsaba irányába vezessünk a 10-es úton egészen Vaskapusztáig, ahol az első lehetőségnél forduljunk jobbra a 117-es Kesztlőci útra. A hulladéklerakóval szemben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság parkolójából körülbelül 2 kilométert gyalogoljunk a Sátorkőpusztai-barlang irányába egyenesen, a Tündérkapu felé pedig az első tűzrakó helynél balra forduljunk.
Tömegközlekedéssel
Esztergom Vasútállomásról a 8543-as volánbusszal a Szalézi lakópark megállóig utazzunk. Innen 10 perc sétára találjuk a Duna-Ipoly Nemzeti Parki Igazgatóság épületét, ahonnan táblák segítségében tájékozódhatunk, és egy könnyű sétával érhetünk el a célunkig.
Szállást keresel a közelben?
Csodahelyek Magyarországon
(már térképen is):
Fotók: Pesák Anna, Tokodi Pál
